I. Kleopátra Szüra (Κλεοπάτρα Σύρα; i. e. 204–176Werner Huß, Ägypten in hellenistischer Zeit. Munich 2001, p. 540 vagy 178/177Cleopatra I by Chris Bennett) a ptolemaida kori Egyiptom királynéja, V. Ptolemaiosz felesége i. e. 193-tól, majd régens kiskorú fia, VI. Ptolemaiosz helyett 180-tól haláláig, 176-ig.
Élete A szíriai birodalom uralkodójának, III. (Nagy) Antiokhosznak és III. Laodikénak a leánya. Apja i. e. 197-ben Kis-Ázsia több olyan városát elfoglalta, amelyek korábban a ptolemaida Egyiptom fennhatósága alá tartoztak. A rómaiak az egyiptomiak érdekeit tartották szem előtt, mikor i. e. 196-ban Lüszimakheiában tárgyalni kezdtek a szeleukida királlyal. Antiokhosz úgy döntött, békét köt V. Ptolemaiosszal, és hozzáadta feleségül Kleopátrát. Az eljegyzésre i. e. 195-ben, a házasságra i. e. 193-ban került sor Raphia városában; Ptolemaiosz körülbelül tizenhat, Kleopátra körülbelül tízéves volt.Polübiosz, 18.51.10 and 28.20.9; Livius 33.40.3, 35.13.4; Appianus, Syriaca 3.13 és 5.18 A későbbi ptolemaida uralkodók szerint Kleopátra hozományként megkapta Syria Coelét, ami így jog szerint Egyiptomhoz tartozott volna; nem világos, valóban így volt-e – az is lehetséges, hogy csak a terület jövedelmét kapta meg, tulajdonjogát nemUralkodók és dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001. –, mindenesetre a terület az i. e. 198-as panióni csatát követően a szeleukidák uralma alatt maradt.Polübiosz 28.1.2-3 és 28.20.6-10; Iosephus, A zsidók története 12.154-155; Appianus, Syriaca 5.18 A békekötéskor hozott egyezmény emellett garantálta, hogy Egyiptom semleges marad a Szíria és Róma közötti háborúban.
Alexandriában Kleopátrát a Szüra („szíriai”) néven említették.Appianus, Syriaca 5.18 A ptolemaida kori kultusz részeként férjével együtt istenként tisztelték, és férje nővérének hívták. I. e. 185-ben Memphiszben a papok Kleopátrára is ráruháztak minden olyan tisztséget, amelyet V. Ptolemaiosz i. e. 196-ban kapott (és melyeket a rosette-i kő örökít meg).
Mikor férje i. e. 180-ban meghalt, Kleopátra saját haláláig régensként uralkodott kiskorú fia, VI. Ptolemaiosz helyett. Ő volt az első ptolemaida királyné, aki férje nélkül uralkodott, bár II. Arszinoé volt az első, aki fáraói címet vett fel. Hatalmát jelzik az i. e. 179 és 176 között keletkezett papiruszok dátumformulái, melyeken Kleopátra a Thea Epiphanész címet viseli, neve pedig fiáé előtt szerepel. Emellett saját érméket is veretett, melyeken neve szintén a fiáé előtt szerepel. Egy, a nevével ellátott aranyérme 2010. június 22-én került elő az izraeli Tel Kedesben, a libanoni határ közelében. Ez a legnehezebb, legértékesebb aranyérme, amit Izraelben valaha is találtak.Israel finds rare 2,200-year-old gold coin Elérés: 2010. augusztus 11.
V. Ptolemaiosz halála előtt háborút akart indítani a Szeleukida Birodalom ellen, ahol akkor Kleopátra fivére, VI. Szeleukosz uralkodott, de halála után Kleopátra azonnal leállította az előkészületeket.
Kleopátra i. e. 176 körül halt meg. Az ezt követő évben fia, VI. Ptolemaiosz és leánya, II. Kleopátra összeházasodtak.
Gyermekei I. Kleopátrának legalább három gyermeke született V. Ptolemaiosztól:Aidan Dodson, Dyan Hilton: The Complete Royal Families of Ancient Egypt, 2004Cleopatra I by Chris Bennett VI. Ptolemaiosz, i. e. 186 II. Kleopátra i. e. 187–185 körül VIII. Ptolemaiosz i. e. 184 körül
Neve és titulatúrája
Jegyzetek
Fordítás
Források
Stähelin, Kleopatra 14). In: Realencyclopädie der Classischen Altertumswissenschaft, vol. XI 1, 1921, col. 738-740. Werner Huß, Ägypten in hellenistischer Zeit. Munich 2001, p. 499; 514f.; 535; 537-540. Günther Hölbl, Geschichte des Ptolemäerreichs. Darmstadt 1994, p. 125; 127f.; 147f.; 153.
Kategória:Ókori egyiptomi királynék Kategória:Ptolemaida dinasztia Kategória:Régensnők