bélyegkép|jobbra|250px|A világ a történet szerint 1964-ben A Führer-nap 1992-ben megjelent, sikeres thrillerregény Robert Harris angol írótól és újságírótól. A regény egy olyan alternatív történelemben játszódik, amelyben a Harmadik Birodalom nyerte meg a második világháborút.
Rövid összefoglalás
A történet 1964 áprilisában kezdődik, pár nappal Adolf Hitler hetvenötödik születésnapja (a Führer-nap) előtt. A történet központjában Xavier March Kripó nyomozó áll, aki egy magas rangú náci párttag gyanús halálát vizsgálja. Az illető Josef Bühler, aki a Havelben, Berlin peremterületén élt. Ahogy March egyre több részletet fed fel, rájön, hogy politikai botrányba keveredett. Az ügy látszólag összekapcsolható több korábban meggyilkolt magas rangú nemzetiszocialista párttag halálával. March találkozik egy csinos amerikai újságírónővel, aki Berlinből tudósít a New York Timesnak. A lány szintén eltökélt, hogy kinyomozza az ügyet. Zürichbe utaznak, hogy megvizsgáljanak egy titkos széfet, amelyet az egyik meggyilkolt párthivatalnok titokban bérelt. De amit találnak minden képzeletet felülmúl. Végül rájönnek az ijesztő igazságra a Gestapo gyilkosságai mögött: A Gestapo elteszi láb alól azokat a párttagokat, akik fel akarták fedni az 1942-es wannseei konferencián történteket, és a holokausztot. A titokban megtörtént holokauszt részletei ugyanis, ha kitudódnának, veszélyeztetnék Hitler és Joseph P. Kennedy amerikai elnök találkozóját. Maguire a terhelő bizonyítékokkal a semleges Svájcba menekül, és azt reméli, hogy kiadhatja cikkét a New York Timesban. Viszont March-ot időközben letartóztatja a Gestapo, és „különleges kihallgatásnak” vetik alá a Gestapo pincebörtönében. Hiába, ugyanis March nem mondja el Maguire tartózkodási helyét, és hogy milyen iratok birtokában vannak. Ezért, és mert az idő egyre szorít, a hatóságok eljátszanak egy ál-megmentési akciót, hogy Maguire-t tőrbe csalják. March viszont hibás irányba vezeti a Gestapót, és Auschwitz elbontott, jelöletlen helyszínére érnek. Időközben Maguire átlépi a svájci-német határt a titkos iratokkal. March először egy, majd sok száz, végül több ezer vörös téglamaradványt fedez fel a fűben.
Szereplők
Kitalált szereplők:
Xavier March: Egy detektív a Kripóban, 42 éves, elvált, Berlinben él. Van egy 10 éves fia Pili, aki Klarával, az exfeleségével él. March mindkét nagyapja az első világháborúban halt meg, az édesapját halálosan megsebesítették miközben szolgálatot teljesített. Az édesanyját megölték egy sikertelen rajtaütésben, 1944-ben. March a haditengerészetnél szolgált, és a háború alatt arra számítottak, hogy nagyon magas rangig fogja vinni. 1946-ban egy tengeralattjáró kapitánnyá nevezték ki.
A háború után a házassága tönkrement, és most kéthetente egyszer van láthatási joga a fiához. Nem léptették elő 1954 óta, és titokban figyeli a Gestapo. A családi élete üres, munkamániás. A náci társadalom embertelensége kiábrándítja, munkatársai közül ő a legemberségesebb. A könyv német verziójában a neve Xaver Marz.
Charlotte "Charlie" Maguire: Egy 25 éves amerikai újságírónő, aki a New York Timesnak tudósít Berlinből. Maguire egy magas rangú amerikai diplomata és egy német nő lánya. A náci társadalomban nem fogadják el, mert nem alkalmazkodik az ideológiákhoz. Együttműködik March-sal az ügy felderítésében, majd regény végére egymásba szeretnek.
Frederick Jost: Egy 18 éves vonakodó SS kadét, aki felfedezi a legelső holttestet, és ezzel elindítja March-ot a vizsgálatokban. Jost az új német társadalom megszemélyesítése, utálja a nácizmust, a hadsereget, a háborút. Nagyon boldogtalan, lázadó élete van. A Sepp Dietrich SS Akadémián népszerűtlen, homoszexualitással is gyanúsítják, ami pedig főbenjáró bűn a Harmadik Birodalomban. A regény felénél Jost eltűnik, a hivatalos verzió szerint az Urálba küldték harcolni. Marcus jó indokkal azt gyanítja, hogy a Gestapo ölte meg a fiút, nehogy felfedje az igazságot.
Paul Pili March: Xavier March 10 éves fia, aki az anyjával, és annak új élettársával él egy családi házban. Pili egy Pimpf, a Jungvolk egy tagja (10-14 éves közötti fiatal fiúknak való Hitlerjugend egy szekciója). A náci elvekhez erősen ragaszkodik, titkos csalódás az apjának. A regény végén Pili feljelenti az apját a Gestapónak, az gondolván, helyesen cselekszik.
Max Jaeger: March munkatársa a Kripo-ban. 50 éves, négy lánya van, Berlinben él. Ő és March ugyanabban az irodában dolgoznak 1959 óta, jó barátok. Jaeger kevésbé értelmes, mint March, és boldognak tűnik, hogy March a munkatársa lehet. A felszínen úgy tűnik, Jaeger egy minta állampolgár, nagy családja van és boldog. Valószínűleg azonban ő is ugyanolyan kiábrándult, mint March. A regény végén Jaeger azt az autót vezeti, ami elvileg megmenti March-ot, de mint kiderül Jaeger volt az, aki elárulta őt. Az nem derült ki, hogy mivel vette rá a Gestapo Jaegert az árulásra.
Walter Fiebest: A Kripóban dolgozik ő is, a szexuális bűnök osztályán. Az ő feladata minden „fajgyalázó” nemi kapcsolat leleplezése, és megbüntetése. Saját származásában bizonytalan, alacsonyabb szinten áll az 5-ös skálában, mint March. Ez frusztrálttá teszi. Magányos alkoholista alak, akit sötét perverz figuraként ábrázolnak, mert élvezi, ha valakit leleplezhet.
Rudolf „Rudi” Halder: March régi, háborús veterán barátja. A regényben történész, aki az óriási központi archívumban dolgozik, és a „győztesek” új történelmét írja munkatársaival. Bizonyos iratokat, amik a Nagy Német Birodalomra negatív fényt vetnek, megsemmisít; míg másokat bevesz az új hivatalos történelembe. Segít March-nak megtalálni bizonyos iratokat, de mikor rájön, hogy mibe keveredett, megijed, és kiszáll.
Karl Kerbs: Globus (lásd lent) teljes ellentéte. Kedves, jól nevelt, fiatal tisztviselő az SS-ben. Felajánlja March-nak hogy véget vet a kínzásnak, és bevallja az igazat. Teljesen megdöbbenti a Holokauszt, amikor March elmondja neki, de végül Nebe pártjára áll.
Történelmi személyiségek:
Odilo Globocnik: Egy középkorú, különösen erőszakos, és durva SS tisztviselő, Globus a gúnyneve. Gyűlöli a lágyuló náci társadalmat, mert azt hiszi, hogy emiatt stagnál a karrierje. Globus egy szadista kínzó és gyilkos, ő vezeti a vezető hivatalnok meggyilkolását a Gestapo helyett. Különösen utálja March-ot, mert értelmesebb, mint ő, és azt gondolja miattuk megy tönkre a karrierje az SS-ben. Végül a Gestapo segítségével Globus veszi át az irányítást a nyomozás fölött, amikor March-ot elfogják.
Artur Nebe: A bűnügyi rendőrség főnöke. 1964-ben már igen idős ember, aki fényűző lakásában él Berlinben. Csodálja March-ot kísérletéért, hogy bebizonyítsa igazát és megpróbálja megvédeni a Gestapótól. Ő adja March-nak az egy napos vízumot, hogy kimehessen a semleges Svájcba kinyomozni a rejtélyt. Nebe úgy tűnik, a nácizmus lelkes támogatója. Ő rendezi meg March ál-megmentését, de a nyomozó hamar rájön hogy Nebe nem az ő oldalán áll.
Reinhard Heydrich: 1942 januárjában túlélte a prágai gyilkossági kísérletet, amibe a valóságban belehalt. Heydrich felemelkedett Reichsführer-SS rangba, és Hitler látszólagos örököse. Szőke hajú, atlétikus, de romlott. Heydrich bízik Nebében, és nem kedveli Globust. Utasítja Nebe-t, hogy engedje nyomozni March-ot, mert azt gyanítja, elítélő bizonyítéka, van Globus ellen. Gyanított, hogy Heydrich szervezte meg Heinrich Himmler meggyilkolását, hogy felváltsa őt az SS fejeként.
Adolf Hitler: a Harmadik Birodalom, avagy a Nagy Német Birodalom 75 éves Führerje.
Hermann Göring: A regény idején már nem él, 1951-ben meghalt.
Heinrich Himmler: valószínűleg szabotázs miatt egy rejtélyes repülőgép-szerencsétlenségben halt meg 1962-ben.
Joseph Goebbels: 1964-ben még mindig a náci propagandát irányítja.
Winston Churchill és II. Erzsébet királynő: kanadai száműzetésben élnek.
VIII. Edward: hitvesével együtt a Brit birodalmon új, németbarát uralkodója.
Joseph P. Kennedy: (John F. Kennedy, a valós amerikai elnök apja) az Amerikai Egyesült Államok elnöke.
Elhangzik egy rövid megjegyzés is egy Liverpoolból való szalagról is, amin a The Beatles játszik. A wannseei konferencián résztvevők központi szerepet játszanak a tervben, de legtöbbjük a regény idején már halott.
A Führer-nap történelme
A regényen keresztül az író fokozatosan vezet be minket egy másik világba. A regény verziója szerint a német hadsereget 1941 végén megállították Moszkva kapuinál. 1942-ben elindítanak egy offenzívát a Kaukázusba, amivel elvágják a Vörös Hadsereg olajtartalékait. Ez a második támadás sokkal sikeresebb volt, így a Szovjetunió 1943-ban megadja magát. A változtatás második lényeges pontja az, hogy ugyanebben az időben, a német hírszerzés megtudja, hogy a britek megszerezték az Enigma kódot. Ideiglenesen visszavonják a tengeralattjárókat az Atlanti óceánról, és hamis hírszerzési adatot küldenek, hogy tőrbe csalják a brit flottát. A tengeralattjáró-hadjárat az Egyesült Királyság ellen folytatódik, amivel kényszerítik a szigetet, hogy elfogadjon egy megalázó fegyverszünetet 1944-ben. Winston Churchillt és Erzsébet hercegnőt Kanadába száműzik, a trónt pedig VIII. Edward foglalja el. Angliában bábkormány alakul. Németország 1946-ban teszteli első atombombáját, még ebben az évben felrobbant egy V3 rakétát New York város fölött, hogy megmutassa, képes nagy hatótávolságú interkontinentális rakétákkal támadni az Egyesült Államokat. A hatalmak ezután aláírnak egy békeszerződést. Így két szuperhatalom alakul ki, a Nagy Német Birodalom, és az Amerikai Egyesült Államok. A Nagy Német Birodalom az Európában kivívott győzelmét követően magához csatolja Kelet-Európát, és a volt Szovjetunió nagy részét. A következő lépés a Római Szerződés, melyet a nyugati és skandináv országok kötnek a Nagy Német Birodalommal. A Szovjetunió megmaradt csonkjai egy végtelen gerillaháborúban állnak ellen a német erőknek az Urál hegységben. A katonai és pártvezetők szándékosan döntöttek úgy, hogy fenntartják ezt a 20 éves gerillaháborút, mert életben tartja a Wehrmachtot, és éles és sokoldalú kiképzést biztosít. 1964-ig az Amerikai Egyesült Államok és a Nagy Német Birodalom hidegháborús versenyben állt egymással, kifinomult űrtechnikát és atomfegyvert fejlesztettek ki. A regény 1964. április 14-e és 20-a között játszódik, amikor Németország készül Hitler 75. születésnapjának a megünneplésére. Az Egyesült Államok elnökének Joseph P. Kennedynek a látogatását centiről centire megtervezik, mindkét oldalon. A holokausztot azzal magyarázzák, hogy az csupán a zsidók kitelepítése volt. A zsidókat a hivatalos álláspont szerint keletre telepítették a háború alatt. A nyugaton élő rokonok pedig azért nem tudják felvenni a kapcsolatot velük, mert ott keleten még mindig nagyon fejletlen a kommunikáció, és nagy a szegénység. Ennek ellenére sokan gyanítják, hogy a kormány népirtást hajtott végre.
A Nagy Német Birodalom Nemzetközi Politikája
A Führer-nap első két oldalán egy térkép található. Az egyik a Berlini városközpontot mutatja, a másik a kiterjesztett Nagy Német Birodalmat. A térkép mutatja Németország kiterjedését, nyugaton Elzász-Lotaringiáig (Westmark), keleten az Urál hegységig, délen pedig az alacsonyabban fekvő Kaukázusig. A Birodalom megtartotta Ausztriát és a Cseh–Morva Protektorátust. Luxemburg most Moselland néven tartozik a Nagy Német Birodalomba. Kelet-Németországhoz csatolták Lengyelországot, Ukrajnát, a volt Szovjetunió nyugati részét és a balti államokat. További tartományi városok Hamburg, Gdańsk, és a világ legnagyobb városa, Berlin (1964-ben több mint 10 millióan lakták). Új városok Moszkva, Szentpétervár, Krakkó, stb.