thumb|263px|A Szibériai Újság szerkesztői 263px|bélyegkép|1928. évi arcképe Markovits Rodion, Markovits Jakab (Kisgérce, 1884. július 15. – Temesvár, 1948. augusztus 27.) magyar író, újságíró.
Életútja Apja Markovits József, anyja Steiner Éva volt. Az avasi faluból Szatmárnémetibe került iskolába. Miután a katolikus líceumból eltanácsolták, felvételt nyert a Református Kollégiumba, ott érettségizett. Ezt követően Marosvásárhelyen és Budapesten jogot tanult. 1910. január 19-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Pfeifer Erzsébettel, Pfeifer Károly és Schvarz Fanni lányával.A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári házassági akv. 23/1910. folyószáma alatt. Az első világháborúban orosz hadifogságba került. Belépett a Vörös Hadseregbe, és harcolt az orosz polgárháborúban. A későbbi világhírű íróval, Jaroslav Hašekkal együtt az I. Nemzetközi Brigád tagjaként rajta volt az úgynevezett „aranyvonaton”, ami a cári kincseket szállította el bolsevik utasításra. A két utas nem ismerte egymást, de mindkettő megírta világháborús nagyregényét: Hašek a Švejket, Markovits a Szibériai garnizont (1928). A regény – Hatvany Lajosnak köszönhetően is – világsikert aratott.
Kolozsváron 1929-től egy évig a Keleti Újság munkatársa volt. Itteni hirdetményére több száz volt hadifogoly jelentkezett, akik megosztották vele orosz láger-élményeiket. Ezeket is felhasználva született meg a Szibériai garnizon, és a könyvet ezért nevezte „kollektív riportregénynek”.
Jelentős műve még: az Aranyvonat, (1929), a Sánta farsang, (1933); s még novellái. A háborús regény születésének érdekes történetét Kellér Andor írta meg: Tökász (Budapest, 1958) címmel.
Érdekesség A Rodion nevet Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regénye főhősének neve nyomán vette föl. Valójában az anyakönyvezett utóneve Jakab.
Művei Ismét találkozom Balthazárral (novellák, Szatmár, 1925) Szibériai garnizon (kollektív riportregény, Kolozsvár, 1927; újabb kiadás 1965, Méliusz József bevezetőjével; Kolozsvár, 1981, Kovács Nemere előszavával; Kriterion Könyvkiadó, 2005, Szekernyés János előszavával) Aranyvonat (Bp., 1929; Kriterion, Kolozsvár, 2011, Filep Tamás Gusztáv előszavával; Kráter Műhely Egyesület 2012) Sánta farsang (Bp., 1933; bukaresti kiadás 1967, kiegészítve elbeszélésekkel) Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák (Temesvár, 1939, Kv. 1941, újraközölve Sánta farsang 1967. 241-297) Sánta farsang. Regény. Elbeszélések; Irodalmi, Bukarest, 1967 Páholyból. Válogatott publicisztikai írások; vál., utószó, jegyz. Szekérnyés János; Kriterion, Bukarest, 1970 Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák / Reb Ancili și alte povestioare despre evreimea Oașului; románra ford. Felician Pop, szerk. Jakabffy Tamás; Kriterion, Kolozsvár, 2014
Jegyzetek
Források
Kellér Andor: Tökász (Markovits Rodionról) Demeter Tibor: Bibliographia Hungarica Markovits Rodion, az első hadifogolyregény írója Magyar zsidó lexikon
További információk Egy világsiker eredői
Kategória:Romániai magyar újságírók Kategória:Romániai magyar költők, írók Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1948-ban elhunyt személyek Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Hadifoglyok