bélyegkép|jobbra|200px|Enyingi Török Ambrus címere. 1481. november 26.-án adományozták neki. Az enyingi Török család Magyarország kihalt családja. A többi Török család között ez jutott a legfényesebb hírnévre, eredetét azonban homály fedi. A család története bélyegkép|jobbra|200px|Az enyingi Török család 1507-es bárói címere Családfáját is csak a 15. század közepétől ismerjük, attól a keményfalvi Török György fia Török Ambrustól kezdve, aki Mátyás király korában Sopron vármegye főispánja volt, és utóbb a királytól Somogy vármegyében Szigetvárt kapta királyi adományba, s 1479-ben még a szörényi bánságot is viselte. 1481. november 26.-án Mátyás magyar királytól szerzett családi címert gyermekeivel és a bakonoki Török rokonaival együtt.E 148 - Magyar Kamara Archivuma - Neo-regestrata acta - F. 585. - N°. 22. Török Ambrus feleségül vette thapsoni Anthymus Ilona (fl. 1465–1488) kisasszonyt; Anthymus Ilonának az apja thapsoni Anthymus János (fl. 1417–1485), földbirtokos, az apai nagyapja thapsoni Anthymus János (fl. 1368–1423) mester, alnádor 1408 és 1419 között, 1397-ben Szlavónia vice-bánja és körös vármegyei ispán, földbirtokos volt.Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980). Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai Török Ambrus és thaposni Anthymus Ilonától született gyermekei között enyingi Török Ilona férjhez ment osztopáni Perneszy Pál alnádornak a fiához, osztopáni Perneszy Imréhez,MOLDF.97811.1496-12-20 aki a Báthoryak babocsai várnagya volt.
Ambrusnak két fia, Benedek és Imre volt.http://w.genealogy.euweb.cz/hung/torok2.html Török de Enying family Enyingi Török Imre nevű fia már bírta Enying helységet, és előnevét is arról írta. A család férfi tagjai a későbbiekben is magas hivatalokat viseltek:
I. Bálint, Ambrus unokája, tehát Imre fia, aki ugyancsak a belgrádi bán címet viselte, meghalt száműzetésben, a héttoronyban.
I. Bálint két fia közül I. János jeles katona volt, de "kegyetlen indulatú" nejét, Balassa Borát házasságtörés gyanúja miatt lefejeztette. Meghalt 1562-ben. Két fia maradt II. János és II. Bálint, aki Hunyad megye főispánja volt.
Az enyingi Török család erdélyi ága II. János és II. Bálint gyermekeivel kihalt.
A család magyarországi ágát I. János testvére I. Ferenc alapította. 1566-ban neki volt köszönhető Veszprém bevétele, s a reformációnak is buzgó híve volt. Meghalt 1570 előtt.
IV. István királyi tanácsos és Pápai várkapitány volt. Miután erdélyi rokonai kihaltak, ottani birtokaikat is kezéhez vette. Meghalt: 1618-ban. Halálával - mivel három rendbeli házasságából sem maradt gyermeke - az enyingi Török család kihalt.
Az enyingi Török család címerleírása
Szárnyas sárkány által körülvett vért, melynek udvarában egyfejű sas kiterjesztett szárnyakkal látható, kinyujtott jobb lábával kardot tartva. A vért fölött, illetve a sárkány feje fölött a sisak koronájából koronás oroszlán emelkedik ki, első jobb lábaival kivont kardot tartva. A vértet két oldalról foszladék veszi körül, mint mindezt a Simontornyai vár egy kövén bevésve volt látható. (Wagner C. közli e címert Coll.geneal. dec. III. tab. III. fig.10.)
Az enyingi Török család fontosabb tagjai
Török Ambrus Török Bálint Török Ferenc (főúr) Török Imre Török István Török János Török Katalin
Jegyzetek
Források
Jászay Pál: Magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 156. Istvánffy libro XIV. Gyulafejérvári káptalan Centur.Q. Leleszi Convent Fasc. 2. nro 10. Wagn er Collect.General. dec. III. 125-133.
Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Örökös főispánok
Kategória:Somogy vármegyei történelmi családok