Goda Gábor (született Grünfeld) (Budapest, 1911. április 1. – Budapest, 1996. április 12.) Kossuth-díjas magyar író, műfordító, színházigazgató.
Életpályája Édesapja Goda Géza (1874–1954) hírlapíró, édesanyja Seifter Erzsébet (1885–1938) volt.Múlt-kor 1929-ben a zuglói Szent István Gimnáziumban érettségizett. Ekkor jelent meg első s egyetlen verseskötete. Az érettségit követően alkalmi munkákból élt. Az újságírásba is belekóstolt, ám mivel nem találta meg egy interjúalanyát, a kor egyik ünnepelt színésznőjét, javasolták neki, keressen más elfoglaltságot. Ezt követően a Független Szemle könyvkiadóban dolgozott, volt lektor és fordító is, 1931-ben pedig a Porond című folyóiratot szerkesztette. Írói pályafutása – a rövid költői kitérőt követően – novellákkal folytatódott, amelyekből több az Újság című lapban is megjelent, s felkeltette a közönség figyelmét. 1936-ban adták ki a Levél a pokolból című elbeszéléskötetét, amelyre Nagy Lajos és Füst Milán is felfigyelt. Az ifjú szerzőről szóló írásaikban elismeréssel szóltak a Goda-novellákban megnyilatkozó kvalitásokról, a pesti polgári világ szociografikus részletezésű leírásáról, a finom és árnyalt lélekrajzról. Az 1930-as években több nagyobb lélegzetű prózai művet írt, amelyeket a világháború után átdolgozott és megjelentetett. A II. világháború éveiben (1939–1945) több alkalommal is munkaszolgálatra hívták be.
A világháború után közéleti szerepet vállalt, 1945–1950 között Budapest kulturális ügyeinek vezetője, először főjegyző, majd kultúrtanácsos lett. 1956-1958-ban tagja volt az Irodalmi Tanácsnak, 1957–1959-ben pedig részt vett az Élet és Irodalom szerkesztésében is. 1958-ban egy évadon keresztül a Néphadsereg Színházának (a mai Vígszínház) igazgatója volt.
Novelláival, regényeivel, publicisztikai írásaival a háború utáni szocialista irodalom egyik jelentős alakja lett. Igazi urbánus író volt, műveinek fő színtere a pesti kispolgárság világa volt. Ezt ismerte leginkább, ha számára idegen területre tévedt, például az angyalföldi munkásokról szóló 1952-es kisregényében, a sematizmus közhelyeit valósította meg. Az 1950-es évek második felétől írott műveit is az erősen szatirikus, ironikus látásmód, a fanyar humor jellemezte.
Nem sokkal 85. születésnapja után, 1996. április 12-én hunyt el Budapesten. bélyegkép|200px|Goda Gábor sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-42. Alkotó: Domonkos Béla, 2000
Művei Ősz ez a tavasz, pajtás! (versek, 1929) Levél a pokolból (elbeszélés, 1936) Flamingók, avagy a kredenc halála (1938, 1958) Legendák (1940) A fasizmus hazugságai (1945) Vihar előtt (emlékezések, 1946) Farkasok között (elbeszélés, 1952) Két csacsi (elbeszélés, 1953) Panoptikum (kisregény, 1956) A planétás ember és a többiek. Három kisregény (kisregények, 1958) Családi kör (elbeszélés, 1959) Naplófüzetemből (1960) Fontos történetek (elbeszélés, 1961) A rendes ember (regény, 1961) Ördögűzés I.-II. (válogatott elbeszélések, 1963) Poldini úr (regény, 1963) Magányos utazás (regény, 1965) Írás közben (tanulmány, 1966) Miért nem nőtt az ember az égig? (elbeszélés, 1966) Volt egyszer egy család (regény, 1967) Vallomások regénye (regény, 1968) Concerto (elbeszélés, 1969) Szelíd zsoltárok (1970) Egy naplopó naplója (regény, 1971) Bolondóra (regény, 1973) Mennyei csavargók (regény, 1975) Levelek Judithoz (emlékezések, 1979) Az ember, aki madár lett I. (összegyűjtött elbeszélések, 1982) A hóhér halála (összegyűjtött elbeszélések, 1987) Szülőföldem, Budapest (visszaemlékezések, 1989) Tűnődések (1997) Zsidó mesék és legendák; Makkabi, Budapest, 1998
Műfordításai Ilja Ehrenburg: Lasik Roitschwantz mozgalmas élete (1933) Erich Ebermayer: Az ifjúság élni akar (1935) André Malraux: Két nemzedék (1946)
Díjai, elismerései Magyar Népköztársasági Érdemrend (1948, 1950) József Attila-díj (1957, 1960, 1971) A Munka Érdemrend arany fokozata (1965, 1981) Kossuth-díj (1966) Gábor Andor-díj (1983, 1996) Pro Urbe Budapest (1984) Szocialista Magyarországért (1986)
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999
További információk [ Kortárs magyar írók]
Életrajza a Vígszínház honlapján
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Színigazgatók Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Zuglóiak Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1911-ben született személyek Kategória:1996-ban elhunyt személyek Kategória:Gábor Andor-díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A budapesti Szent István Gimnázium diákjai Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek