Uzon (románul Ozun, németül Usendorf) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Fekvése Sepsiszentgyörgytől 9 km-re délkeletre, a Feketeügy jobb partján fekszik.
Története 1332-ben Uzun néven említik először. Területe ősidők óta lakott. A Feketeügy teraszán bronzkori telep nyomaira bukkantak. 1612-ben a szászok dúlták fel, 1704-ben a labancok a faluval együtt porig égették, 1706-ban a kurucok ostromolták. A faluban 1717 és 1719 között pestisjárvány pusztított. 1764-ben itt eskették fel a császár iránti hűségre a bevonuló székely határőröket, ettől kezdve zászlóalj parancsnoki székhely lett. 1810-ben vásártartási joga volt. 1738-ban a vártemplomot földrengés rongálta meg. Az 1802. évi az újabb földrengés után 1819-ben lebontották, mai temploma 1829-re lett készen. Harangtornya 1844-ben épült a régi kaputorony helyén. Védőfalait 1901-ben lebontották. Az uzoni csatában esett el 1849. július 2-án Gábor Áron honvédőrnagy, a székely tüzérség parancsnoka. 1910-ben 1777 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 2714 lakosából 2431 magyar, 266 román, 10 cigány, 3 német. 2002-ben az egész községnek (a falvakkal együtt) 4575 lakosa volt, ebből 4025 (88%) magyar, 529 (11,5%) román.
Látnivalók bélyegkép|jobbra|188px|Katolikus templom
Református vártemploma középkori 13. századi eredetű, 15. század végi átépítéssel. Római katolikus temploma 1918-1922 közt épült.Gyulafehérvári Katolikus Egyházmegye honlapja Ortodox temploma 1830-ban épült. A Mikes-kastély 1755 körül épült, elődjét a Béldi-udvarházat már 1544-ben említik. A kastélyt a 20. század elején átalakították. A falu szélén az egykori huszárlaktanya 18. századi épülete áll. Pünkösti-udvarház (épült: 1810 körül). Jelenleg itt van a községi könyvtár. Gidófalvi-udvarház Temesváry-udvarház a 19. század végi eklektika egyetlen képviselője Dankó-ház (épült: 1835) Györbíró-ház (épült: 1838) Tarcsi-ház (épült: 1826)
Híres emberek
Innen származik az uzoni gróf Béldi család, melynek számos neves tagja született itt. Itt született 1871-ben Erdélyi Lajos nyelvész. Itt született 1888-ban Kováts Benedek magyar pedagógus és író. Itt született 1927-ben Beke György író, műfordító, újságíró. Itt született 1950-ben Veres István újságíró, műfordító. Uzoni Jankó Boldizsár, 18. századi református egyházi író; Uzoni Fosztó István (1729-1777), unitárius lelkész, történetíró; Uzoni Béldi Mátyás (1707-1804) latin nyelvű elégiaszerző; D. Veres Jenő (1882-1968) református lelkipásztor, egyházi író, szerkesztő és műfordító; Kovács Benedek (1888-1975) tanár, író, műfordító; Kelemen Lajos (1888-1968) a Bukaresti Magyarság című újság társszerkesztője; Pünkösti Gergely (1820-1912), 1848–49 béli őrnagy; Pünkösti Pál (1804-1868) őrnagy a 8. huszárezredben; Pünkösti Ferenc (1835–1898), református pap, személyesen fogadhatta a községbe érkező Jókait és róla készített fényképfelvételt Orbán Balázs, amikor Uzonnal és környékével ismerkedett. Pünkösthy László (1912–1948) mártírhalált halt vezérkari százados volt.
Testvértelepülései Alsótold Csorvás Fácánkert Mezőhegyes Nagykáta Sarichioi Tolna Végegyháza
Kapcsolódó szócikkek Úzok Uzonkafürdő
Jegyzetek
További információk Uzon község hivatalos honlapja Képek Uzonról a www.erdely-szep.hu honlapon Az uzoni Tatrangi Sándor Általános Iskola honlapja Uzoni Református Egyházközség honlapja Uzoni temető
Kategória:Háromszék települései Kategória:Kovászna megye települései