Orbán Ottó született Szauer Ottó (Budapest, 1936. május 20. – Szigliget, 2002. május 26.) Kossuth-díjas magyar költő, esszéíró, műfordító, egyetemi vendégoktató; a Magyar PEN Club alelnöke, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Élete Kisgyermekként veszítette el édesapját a második világháború legvégén (1945-ben 9 éves volt). 1945 után félárvaként a Sztehlo Gábor vezette Gaudiopolis-Örömvárosban nevelkedett. Érettségi vizsgát 1954-ben tett, majd többszöri próbálkozást követően 1956-ban vették fel az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–könyvtár szakára. Betegsége miatt csak 3 szemesztert végzett el, 1958-ban kórházba került, s később már nem folytatta tanulmányait, diplomát nem szerzett. Ettől kezdve szabadfoglalkozású író. 1962-től tagja a Magyar Írók Szövetségének.

1981-1991 között a Kortárs című folyóirat rovatvezetője, 1991-1998 között főmunkatársa volt. 1998-tól az Élet és Irodalom munkatársa volt. Első tanulmányútján Indiában járt 1968-ban, 1976-ban pedig az USA-ban. 1987-ben a St. Paul-i Hamline Egyetem, valamint a Minnesotai Egyetem meghívott tanára volt.

Munkássága bélyegkép|Emléktáblája Budapest III. kerületében Már egészen fiatalon, diákkorában kezd verseket írni, hamarosan „csodagyerekként” tartották számon. Első kötete 24 éves (1960) korában jelent meg.

Az 1960-as évekbeli verseire jellemző az erős, közvetlen érzelmi telítettség, mely elsősorban a háborús élményekből táplálkozik, poétikailag pedig a metaforahalmozásban, a strukturális metafora alkalmazásában nyilvánul meg.

Az 1970-es évek második felétől költészetében egyre nagyobb teret kapott a versbeszédben az irónia. Lírája a magyar és a világirodalom legkülönfélébb alkotóinak hatását hasonította magához, József Attilától Allen Ginsbergig. Verseiben egyaránt megtalálhatók a hagyományos, a modern és a posztmodern beszédmódok szemléleti-poétikai elemei. Műfordítói tevékenysége kivételesen széles körű volt, fő területei az angol–amerikai és a spanyol nyelvű költészet.

2002. május 26-án, 66 éves korában hunyt el.

Művei Fekete ünnep; Magvető, Bp., 1960 Örökös otthon: Magvető, Bp., 1962 A teremtés napja; Magvető, Bp., 1963 Búcsú Betlehemtől; Magvető, Bp., 1967 A föltámadás elmarad; Magvető, Bp., 1971 Ablak a földre; Magvető, Bp., 1973 Emberáldozat; Magvető, Bp., 1973 Kati-patika; ill. Bálint Endre; Móra, Bp., 1973 Szegénynek lenni; Magvető, Bp., 1974 (válogatott versek) Távlat a történethez; Magvető, Bp., 1976 Eszterlánc; Móra, Bp., 1977 A világ teremtése és egyéb badarságok; Magvető, Bp., 1977 (szatirikus versek, paródiák) A visszacsavart láng; Magvető, Bp., 1979 Honnan jön a költő?; Magvető, Bp., 1980 Az alvó vulkán. Versek; Magvető, Bp., 1981 Helyzetünk az óceánon. Versregény; Magvető, Bp., 1983 Szép nyári nap, a párkák szótlanul figyelnek; Magvető, Bp., 1984 A mesterségről; Kozmosz Könyvek, Bp., 1984 Mese a csodálatos nyárról; rajz Hajnal Gabriella; Móra, Bp., 1984 (Óvodások könyvespolca) Összegyűjtött versek; Magvető, Bp., 1986 A fényes cáfolat; Magvető, Bp., 1987 Ablak a földre; 2. bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1989 A kozmikus gavallér; Orpheusz Könyvek, Bp., 1990 A XX. század költői (1990) Szép versek (versek, 1991) Orpheusz Egyik oldaláról a másikra fordul; él; Magvető, Bp., 1992 A keljföljancsi jegyese. Versek; Századvég, Bp., 1992 Útkereszteződés Minneapolisban. Ötvenegy vers Amerikából; Holnap, Bp., 1993 A költészet hatalma. Versek a mesterségről és a mindenségről; Kortárs, Bp., 1994 Cédula a romokon. Esszék és egyéb arcátlanságok; Magvető, Bp., 1994 Kocsmában méláz a vén kalóz. Új versek 1993–94; Helikon, Bp., 1995 Hallod-e te sötét árnyék. Új versek, 1995–96; fotó Szilágyi Lenke; Magvető, Bp., 1996 Válogatott versek; utószó Lator László; Unikornis, Bp., 1998 (A magyar költészet kincsestára) Lakik a házunkban egy költő. Új versek, 1999; Magvető, Bp., 1999 A bor és a víz vetélkedés. Vásári moralitás egy régi magyar vígjátéktöredék alapján; Tótfalusi Kis Nyomdaipari Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola, Bp., 2000 ("Génius" könyvek) Eszterlánc / Kati-patika; Magvető, Bp., 2000 Fejraport (versek magyarul és angolul, 2001) Boreász sörénye. Rajzok és falfirkák; Magvető, Bp., 2001 Az éjnek rémjáró szaka; Magvető, Bp., 2002 Ostromgyűrűben. Versek; Magvető, Bp., 2002 Ostromgyűrűben. In memoriam Orbán Ottó; vál., szerk., összeáll. Lator László; Nap, Bp., 2003 (In memoriam) Orbán Ottó összegyűjtött versei 1-2.; szerk., szöveggond., utószó Dérczy Péter; Magvető, Bp., 2003 The witching time of night; angolra ford. Peter Zollman; Atlantis-Centaur, Chicago, 2003 Színpompás ostrom. Kabdebó Lóránt életműinterjúja Orbán Ottóval; jegyz. Nyerges Gábor Ádám; Magvető, Bp., 2016 (Tények és tanúk, 121.), Orbán Ottó összegyűjtött prózai munkái, 1-2.; Magvető, Bp., 2019 1. Barbarus utazásai. Útirajzok 2. Rejtett működés. Esszék, cikkek, kisprózák

Műfordításai Barbara Garson: Macbird (verses dráma, 1968) Aranygyapjú. Válogatott versfordítások; Európa, Bp., 1972 Robert Lowell: Közel az óceán (válogatott versek, 1972) Allen Ginsberg: Nagyáruház Kaliforniában (Eörsi Istvánnal, válogatott versek, 1973) Robert Lowell: Régi dicsőségünk (3 verses dráma, 1973) José Hernández: Martín Fierro (argentin népi eposz, 1977) Kurt Vonnegut: Macskabölcső (regény, 1978) V. Aleixandre: Testedből számkivetve (Tornai Józseffel, válogatott versek, 1979) Kurt Vonnegut: Börleszk, avagy nincs többé magány (regény, 1981) Kurt Vonnegut: Börtöntöltelék (regény, 1983) Robert Lowell: Történelem (válogatott versek, 1983) Allen Ginsberg: A leples bitang (Eörsi Istvánnal, Györe Balázzsal, válogatott versek, 1984) Allen Ginsberg: Halál van Gogh fülére (Eörsi Istvánnal, versek, 1996) Hatvan év alatt a Föld körül. Összegyűjtött versfordítások, 1-3.; Magvető, Bp., 1998

Színházi munkái Szerzőként Sok téma keres egy szerzőt (1961) Így írunk mi! (1962) Vándor-móka (1978) Köz-társasági huntzutságok (1979) Íróként Tekergő (2009) Műfordítóként Kalózok szeretője (1965) Barbara Garson: Macbird (1968) Spanyol Izabella (1976) Chaucer: Canterbury mesék (2006)

Díjai, elismerései József Attila-díj (1973, 1985) Robert Graves-díj (1974) Európa Könyvkiadó Nívódíja (1983, 1984) Az Év Könyve Jutalom (1986, 1994) Déry Tibor-díj (1986) Radnóti-díj (1987) Weöres Sándor-díj (1990) Babits Mihály-díj (1990) a Kortárs különdíja (1992) Alföld-díj (1992) Kossuth-díj (1992) IRAT-nívódíj (1993) A Soros Alapítvány Alkotói Díja (1997) A MAOE életműdíja (1997) Pro Literatura díj – életműdíj (1997)

Jegyzetek

Források Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó Dr. Gremsperger László-Gyeskó Ágnes: Ki kicsoda a magyar irodalomban?, Budapest, Könyvkuckó kiadó, 1999

További információk Petőcz András két verse Orbán Ottó halálára Kortárs magyar írók A magyar irodalom története

Orbán Ottó profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján Csak kapufa... Kortárs Irodalmi Adattár

Borsos Roland: Orbán Ottó prózai művei. Tanulmány; szerzői, Bp., 2004 (Z-füzetek) Orbán Ottó, szerk. Lator László, Vincze Ferenc; Napkút–Cédrus Művészeti Alapítvány–PIM, Bp., 2007 (Hang-kép-írás + CD) Dérczy Péter: Között. Esszé Orbán Ottó költészetéről; Magvető, Bp., 2016

Kategória:1936-ban született személyek Kategória:2002-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar esszéírók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Digitális Irodalmi Akadémia-tagok Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Déry Tibor-díjasok Kategória:Radnóti-díjasok Kategória:Alföld-díjasok Kategória:Pro Literatura díjasok Kategória:Robert Graves-díjasok Kategória:Salvatore Quasimodo-emlékdíjasok Kategória:A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A Kortárs (1957–) vezetői, újságírói