Mezőgecse (ukránul Геча (Gecsa)) vagy Gecse falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése Mezőgecse Beregszásztól 9,7 km-re terül el déli irányban. A vele szomszédos települések: Nagybakta 1,5 km-re, Tiszacsoma 1 km-re, Halábor 2 km-re, Vári 2,5 km-re van innét. Itt kanyarog a Borzsából eredő Szipa, amelynek medre az év nagy részében száraz. A csatorna Magyarországban, Kisvarsánynál torkollik a Tiszába.
Története Árpád-kori település. A település nevét először 1232-ben említik a krónikák. A község a Gecsey család ősi fészke, már a 14. században népes és virágzó. „1464-ben Mátyás királytól nyert adomány alapján beiktattak a leleszi konvent által Gecsey Gergely, Márton, György és Bálint Gecse birtokába az összes királyi joggal együtt” – olvashatjuk a korabeli latin nyelvű iratokban. Földrésszel bírtak itt az elmúlt századok során a Tivadariak, Kisfaludiak, Peresek, továbbá a Bay, Wass, Bényei család. A 18. századtól kezdve mind több itteni birtokrész kerül a Kajdy nemes család kezére. Református egyháza 1719-ben keletkezett, anyakönyve 1777-ben kezdődik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla (1796): „GECSE. Magyar falu Bereg Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai reformátusok, fekszik Beregszázhoz három mértföldnyire, ambár határja könnyen miveltetik, és trágyázás nélkűl is mindenféle gabonát terem, piatzozása meglehetős van, a’ hol vagyonnyait el adhattya, szomszédságokban szőlö hegyek is vannak, a’ hol kézzel pénzt kereshetnek; de mivel legelője szoross, harmadik Osztálybéli.”
„A hajdani fatemplom helyett az 1805. június 25-én kelt királyi engedélynél fogva Kajdy Lajos és neje, Ludányi Bay Teréz a mostani kőtemplomot és paplakot emelte az egyház számára, a fölszentelés 1817. szeptember 21-én Fazekas János lelkész idejében történvén” – írja Lehoczky Tivadar.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gecse, magyar falu, Beregh vmegyében, ut. p. Beregszászhoz 2 órányira: 28 g. kath., 457 ref., 6 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Földe igen termékeny; de legelője szűk. F. u. Kajdy, Gecsey, Bényey, s m.”
Az első világháború idején 66 férfit soroztak be, közülük heten elestek a harcokban. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták. A második világháborúban hárman estek el. 1944 őszén 64 férfit hurcoltak el a málenkij robot során, közülük 24-en odavesztek.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége 1881 – 241 fő 1910 – 359 fő 1940 – 538 fő 1969 – 860 fő 1982 – 974 fő 1989 – 985 fő, ebből magyar 980 fő 2001 – 1030 fő, ebből magyar 913 fő (88,6%), ukrán 10%
Testvérvárosai
Kisgyőr, Magyarország. A testvértelepülési szerződés ünnepélyes aláírására hivatalosan 2007. március 15-én került sor. Aldebrő, Magyarország Lakitelek, Magyarország Mátraderecske, Magyarország Nyírtét, Magyarország Kispiac, Szerbia Nagymad, Szlovákia
Jegyzetek
További információk Mezőgecse – karpataljaturizmus.net SzSzKSz topográfiai térképe Bereg vármegye domborzati térképe és leírása Bereg vármegye közigazgatási térképe Magyarország helységnévtárai, 1873–1913
Kategória:A Beregszászi járás települései Kategória:Bereg vármegye települései