Uzsok () falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése Nagybereznától 45, Ungvártól 90 km-re északkeletre, az Uzsoki-hágó alatt, az Ung-folyó forrásvidékén fekszik.
Története Első írásos említése 1582-ből való, már ekkor mai nevén írták, „Uzsok” formában. Ekkor egy járvány teljesen kipusztította a lakosságát. Ezután Galíciából telepítették be újra.
A 18-19. században kamarai birtok volt. Nagy erdőterület tartozik hozzá. 1727-ben „Uzsok”, 1773-ban „Uszak”, 1800 körül „Uszok”, 1851-ben „Uzsok” néven írták.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Uzsok, Ungh v. orosz falu, Ungvárhoz 9 mfdnyire, közel Galliczia határszéléhez: 30 romai, 389 g. kath., 5 evang., 8 ref., 32 zsidó lak. G. kath. paroch. templom. Harminczad. Roppant bikkes és fenyves erdő. Igen jó savanyuviz és fördő. Az Ungh ebben a határban veszi eredetét, 1816-ban itt egy bikkfás erdővel benőtt hegy omlott le. F. u. a kamara.”
1914-ben, az első világháború idején kétszer is fontos csatát vívott itt az osztrák–magyar hadsereg a betörő orosz haderővel. A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
1910-ben 1045 lakosából 62 magyar, 130 német, 823 ruszin volt; ebből 65 római katolikus, 843 görögkatolikus, 125 izraelita volt. 2001-ben 753-an lakták.
Közlekedés A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Emlékhelyei, nevezetességei bélyegkép|200px|balra|Görögkatolikus fatemplom Uzsokon thumb|right|Görögkatolikus templombelső A falu szélén, a hegyoldalban, festői környezetben található a kis bojkó fatemplom. A görögkatolikus fatemplom Szent Mihály tiszteletére épült, kapuzata fölött 1745-ös évszám látható. A templom alaprajza és elrendezése a csontosi templomhoz hasonló. Elrendezése centrális és hosszházas elrendezés keveredése. Az alacsony templomhajó az eresztől a lábazatig lépcsőzetesen csökkenő. A hajót széles, alacsony eresz övezi, a bejárat fölött oszlopokra támaszkodik. Tetőzete hármas tagolódású, a templom zömök, sátortetős tornya a bejárat fölött emelkedik. Bejárati ajtaja faragott díszítésű. Belső terében sok-sok faragás és gazdag díszítésű ikonosztáz található. A templom a világörökség része. A településen több lakóház is a ruszin faépítészet remeke. A házak tornácai faragott díszítésűek, színezésük a jellegzetes hucul kék.
Források A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914
Jegyzetek
További információk Uzsok – karpátaljaturizmus.net SZSZKSZ topográfiai térképe Magyarország helységnévtárai, 1873–1913
Kategória:Az Ungvári járás települései Kategória:Ung vármegye települései