bélyegkép|A temető bejárata bélyegkép|Bernády György polgármester sírja bélyegkép|Csiha Kálmán református püspök sírja bélyegkép|A temető ősszel A marosvásárhelyi református temető a Maros egyik teraszán, a belvárostól északkeletre, a Somostető oldalán fekszik. Ma a temető területe megközelítőleg hat hektár, tizenhárom parcellára tagolódik 6800 nyilvántartott sírral.
Építészetileg értékes a temető ravatalozója, ami a bejárattól keletre található. 1698-ban épült cserefából, egyetlen vasszeg nélkül, Széki Teleki Mihály kancellár özvegyének, Veér Juditnak az adományából. Kelemen Lajos művészettörténész feljegyzései szerint ez Erdély legrégibb ravatalozója. Bár újjáépítették, megőrződött eredeti mestergerendája, melyen az alábbi szöveg igazolja az adomány és építés időpontját:
A ravatalozó mellett található a sírkőmúzeum, amely nyolc 17. századi és több 18., illetve 19. századi sírkövet őriz. A 17. századi sírkövek közül kettő latin nyelvű és hat magyar feliratú. A legrégebbi ezek közül a temetőalapító Nagy Szabó Ferenc rokonáé, Nagy Szabó Mihályé, aki 1627-ben hunyt el és aki a város főbírája volt 1616-ban. A sírkövön a város címere is látható.
Története Alig egy évvel a szabad királyi városi rang elnyerése után, 1617. január 7-én a város krónikaírója, Nagy Szabó Ferenc egy sírkövet rendelt Kolozsvárról, az előző években elhunyt kisfia számára, melyet saját sírkertjében helyezett el. E terület fölött vásárolt telket a város, ugyancsak temetkezési célra. Nagy Szabó Ferenc lebontatta kerítését, és így a két telek egybeolvadt. A család síremlékei a mai napig megmaradtak, ezek a református temető legrégebbi sírkövei.
A 17. század folyamán a temető átkerült a Református Egyház tulajdonába, és folyamatosan bővült adományok és vásárlások révén.
A Gecse utcai Kistemplom építésekor, a 19. század elején a temetőben található régi sírkövek egy részét beépítették ennek alapjába.
A temetőben számos honvéd katona és tiszt sírja található, akik az 1848-49-es szabadságharcban vettek részt. Emlékmű őrzi a két világháború hősi halottjainak emlékét is.
Jelenleg számos műemlékjellegű vagy művészi értékkel bíró síremlék léte veszélyben forog, mert a temető adminisztrátorai nincsenek tekintettel ezek értékére és fontosságára, és lejárt megváltásúnak nyilvánítottak olyan sírhelyeket is, amelyekben 150-200 éve elhunyt személyek nyugszanak. Legutóbb 2008 őszén történt műemléksírkő rombolás.
A temetőben nyugvó jelentős személyiségek Antal János (1854†) református püspök Antalffy Endre (1958†) orientalista Aranka György (1817†) író, költő, tudományszervező Balogh Éva (1976†) színművésznő Barabás Bortnyik Irén (1993†) festőművész losonci br. Bánffi Endre (1962†) Bedőházi János (1915†) a két Bolyai első életrajzírója Bernády György (1938†) polgármester Bolyai Farkas (1856†) és fia, Bolyai János (1860†) matematikusok Borsos Tamás (1634†) a város főbírája, várépítő, Bethlen Gábor kétszeres konstantinápolyi nagykövete bethleni gr. Bethlen Gábor (1981†) Bodolla János (1909†) kir. táblabíró Bodolla Ferenc (1943†) ügyvéd Csiha Kálmán (2007†) református püspök Csontos Olivér (1920†) ügyvéd Csorvássy István (1986†) szobrász Dósa Elek (1867†) jogtudós, publicista Gecse Dániel (1824†) orvos, az Emberszeretet Intézet alapítója Kovásznai Sándor (1730-1792) református lelkész, tanár. Kósa Barna (1918–2006) agrármérnök, szakíró Sütő András (2006†) író Szász Károly (1853†) nagyenyedi tanár, erdélyi reformpolitikus Zoltán Aladár (1978†) zeneszerző, karvezető, szakíró, folklorista Zsigmond Attila (1999†) szobrász
Források
További információk A marosvásárhelyi református temető (MREK-2005) Csekme István: A marosvásárhelyi temető 1988-ban, Marosvásárhely, 1994, Infopress RT. Kelemen Lajos: A marosvásárhelyi református temető legrégebbi sírkövei, in: Művelődéstörténeti tanulmányok, Kriterion, Bukarest, 1977
Kapcsolódó szócikkek Marosvásárhelyi római katolikus temető
Kategória:Marosvásárhelyi református temető Kategória:Marosvásárhely látnivalói