Az amerikai Apollo-programmal egyidőben zajlott a Szovjetunió holdprogramja, amelynek keretében ugyancsak űrhajósok repültek volna a Holdra. A program titokban zajlott, sikertelensége miatt a Szovjetunió sohasem ismerte be, hogy megpróbált volna embert küldeni a Holdra.
Az indításokhoz tervezett N1 hordozórakétát nem sikerült tökéletesre fejleszteni, így ezek nem repülhettek űrhajósokkal. A szovjet holdprogram az 1960-as években kezdődött és 1974-ben fejeződött be, miután az amerikaiak megnyerték a holdversenyt. Ezután a Szovjetunió tovább folytatta űrállomás-programját (Szaljut-program, Mir-program) és inkább a hosszú távú űrrepülésekre koncentrált.
Charles Simonyi közlése szerint: "A Szojuz képes megközelíteni a Holdat, hiszen eredetileg erre tervezték. Így elképzelhetőnek tartom, hogy űrturisták a közeljövőben eljuthatnak égi kísérőnk közelébe"Magyar Hírlap Online: "Nem pislognak a csillagok, Simonyi ismét érzi a súlyát"
Képgaléria
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások A szovjet emberes holdprogram Spiegel Online: Wie das Mondprogramm der Sowjets scheiterte espacial.org: El Complejo Espacial Lunar N1-L3: aspectos generales
Lásd még Szojuz-program Szergej Pavlovics Koroljov LK holdkomp
Kategória:1967 az űrkutatásban Kategória:1968 az űrkutatásban Kategória:1969 az űrkutatásban Kategória:1974 az űrkutatásban