Charles Péguy (; Orléans, 1873. január 7. – Villeroy, 1914. szeptember 5.) francia költő, író.
Élete Szegény családból származott, az École normale supérieure-ön tanult. Részt vett a szocialista mozgalomban, a Dreyfus-ügy idején együtt küzdött a szocialistákkal. Később csalódva eltávolodott a politikától, a katolicizmus felé fordult.
Munkássága 1900-ban Cahiers de la Quinzaine című a francia közgondolkodásra ható, haláláig megjelenő folyóiratot al. Az első világháborúban esett el. Ironikus-agresszív, igazságkereső pamfleteken kívül főként ünnepélyes, gáttalanul hömpölygő költeményeket írt, amelyekkel a 20. századi modern költészet előfutára. Le mystère de la charité de Jeanne d'Arc (1910), Le porche du mystère de la deuxième vertu (1912), La tapisserie de Sainte Geneviève et de Jeanne d'Arc (1912) c. terjedelmes költeményeinek témája a szeretet, a dogmáktól mentes hit.
További művei De la cité socialiste (esszé, 1897) Notre patrie (pamflet, 1905) La tapisserie de Notre Dame (költ., 1912) Note sur M. Bergson et la philosophie bergsonienne (tanulmány, 1914)
Források La cité harmonieuse Charles Peguy életrajza
Kategória:Francia költők Kategória:Francia írók Kategória:Francia esszéírók Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:1873-ban született személyek Kategória:1914-ben elhunyt személyek Kategória:Franciaország katonái az első világháborúban Kategória:Francia drámaírók Kategória:Francia egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Becsületrend lovagjai