thumb|200px|Az újrahasznosítás nemzetközi szimbóluma Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat nyersanyaggá alakítsa át és olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését. Az újrahasznosítás azt jelenti, hogy az adott tárgyból ismét nyersanyagot készítünk, míg az újrahasználat esetében ugyanazt a tárgyat más használó alkalmazza, vagy a használati célja változik meg. Az újrahasználattal energiát takarítunk meg, ami a termékek újrahasznosításához szükséges, és spórolunk olyan nyersanyagokkal, amelyek egy új termék létrehozásához szükségesek

A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi, hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb. folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling) és az értékcsökkentő (downcycling) fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki. Az upcycling pl. PET-palackból textilipari feldolgozásra alkalmas fonal készítése, a downcycling pl. textilhulladékból rongyszőnyeg készítése stb. Az ehhez kapcsolódó gazdasági tevékenységek sorát körforgásos gazdaságnak is nevezik.

Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például hogy kevesebb fát kelljen kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz). Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.Megdöbbentette a kutatókat a hatalmas csendes-óceáni szemétsziget - origo.hu

Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni. Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.

Az újrahasznosítás iránti igény A jelenség attól vált kritikussá, hogy a korábbi méretű falusi gazdaságokkal ellentétben a városok nem tudnak mit kezdeni a saját maguk által termelt szennyel és szeméttel, az mérgezi a környezetet. Első lépésként a városok igyekeznek az ivóvizet kímélni, a szennyezett folyadékokat nem a természetes vizekbe bevezetni, illetve a szilárd hulladékokat a hasznosítás és feldolgozás szempontjai szerint szétválasztva gyűjteni.

300px|bélyegkép|jobbra|A három fő hulladék-kategória

A hulladékgyűjtés korábban A MÉH

A második világháború után MÉH (Melléktermék- és Hulladékhasznosító Vállalat) néven állami vállalatot hoztak létre. Társadalmi munkaakcióknak is többször volt a tárgya például a papírgyűjtés. Az ócskavas- és színesfém gyűjtésnek főleg az 1950-es években kitüntetett szerepe volt, mivel a nehézipar nyersanyag-szükségletének fedezését szolgálta.

Komposztálás Ugyanakkor a szerves, növényi eredetű hulladék gyűjtése is szervezett formában folyik, de a háztartás szintjén is létezik komposztálás formájában. Legjobb megoldás, ha helyben hagyjuk/hasznosítjuk a zöld javakat, mert ennek külön gyűjtése, vagy szállítása felesleges környezetterheléssel jár.

Szelektív hulladékgyűjtés

A szelektív hulladékgyűjtés a különféle hulladéktípusok anyagfajta szerinti különválogatása. Ezek az anyagok: fém, fehér üveg, színes üveg, papír, műanyag. A szelektív hulladékgyűjtés után következő „fázis” a válogatás, bálázás, darálás, majd az újrahasznosítás, melynek során az összegyűjtött anyagból új anyagot hoznak létre, ezáltal elősegítve az erőforrások megóvását. A szelektív hulladékgyűjtésnek létezik egy különleges fajtája is, melyben a használt elektronikai termékeket hasznosítják újra.

A nem szerves háztartási hulladék szelektív gyűjtése viszonylag kis költséggel kialakítható.

A fogalmi tisztázatlanságra jellemző, hogy az italos kartonokat néhány helyen a műanyag hulladékokat gyűjtő konténerbe kell helyezni, míg azokat máshol a papírhulladék között gyűjtik. A keveredés elsődleges oka, hogy ezen csomagolóanyag valójában többrétegű, papírt, műanyag- és fémfóliát egyaránt tartalmaz.

A Nyílt Társadalom Alapítvány által kidolgozott program keretében Macedóniában műanyaghulladék-gyűjtő segédmunkásokat képeztek ki.Elvis guberálóból úriember lett Origo 2012.12.30.Elvis guberálóból úriember lett Kárpátinfo bélyegkép|jobb|Házhoz menő gyűjtés Canberrában A szelektív hulladékgyűjtés Magyarországon

Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés rendszere már igen elterjedt, akár a világ többi országában, például Dániában, Svédországban, ahol a hulladék 80-90%-át így dolgozzák fel. Nálunk azonban közel sem olyan kihasznált a rendszer, mint az említett országokban, mert a lakosság mindössze a háztartási hulladék 17%-át gyűjti szelektíven. Ennek javulása érdekében Magyarországon már több városban bevezették a házhoz menő gyűjtést. Ezzel a technikával nagyobb és tisztább mennyiségeket lehet begyűjteni a lakosságtól, üzemeltetése viszont költséges. Magyarországon minden esetben (kivétel Szentes városa) EU-s támogatással valósultak meg ezek a milliárdos beruházások: Székesfehérvár, Pécs, Hajdúböszörmény és Budapest.

A magyarországi szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas gyűjtőszigetek számáról nincsenek pontos adatok. Tudni lehet, hogy Nyíregyházán 151, Pécsett 170, Budapesten 900 a számuk, ami igen alacsony, mert ezer lakosonként legalább egy gyűjtőszigetre lenne szükség.

Azoknak, akik szeretnének szelektíven hulladékot gyűjteni, segítséget jelenthetnek a hulladékudvarok, ahol a szelektíven válogatott újrahasznosítható és egyéb hulladékokat a lakosság ingyenesen el tudja helyezni.

A szakasz címéhez tökéletesen illeszkedve megemlítendő még az a nem elhanyagolható információ is, hogy a kialakított szelektív hulladékgyűjtő szigeteket a lakosság igen nagy része állandó lomtalanító helynek tekinti, és mindenféle más módon kezelendő hulladék rendszertelen odahalmozásával teszi lehetetlenné az eredeti rendeltetésének megfelelő használatát. Érdemes megjegyezni, hogy még érdekesebb ez a probléma annak fényében, hogy hazánkban minden város önkormányzata rendszeresen tart lomtalanításokat, amikor a feleslegessé vált holmik szervezetten elszállításra kerülnek.

Újrahasznosítás Magyarországon Ez az a gyakorlatias téma, amiről sajnos kevesebbet hallani, pedig méltán lehetünk büszkék a hulladék újrahasznosító iparágunkra. Magyarországon közel 100 cég foglalkozik a különböző hulladékok hasznosításával (papír, fém, műanyag, üveg, gumiabroncs, elektronika, stb.). Kültéri építőanyagokat gyártanak műanyag kerítés, teraszlap, vagy komposztláda formájában. .

A legnagyobb hazai textilhulladék-feldolgozó a Temaforg Zrt., a Tesa Kft. és a Textrade Kft., ezek ipari hasznosítású termékeket (ipari vattát, nemszőtt textíliát, paplan- és párnatöltetet, boxzsák-töltetetet, géprongyokat stb.) készítenek a textilhulladékból. Kisebb cégek dísztárgyakat, divatcikkeket állítanak elő, sok esetben megváltozott munkaképességű embereknek adva munkát.

Példák kivitelezett újrahasznosításokra

Italos kartonok: 2004-ben a magyar lakosság 10-12 ezer tonna tejes, gyümölcs és üdítőitalos kartondobozt használt el, és ennek mindössze 3%-át hasznosították újra. Egy gyártói kezdeményezésű egyesülés ezen javítani igyekszik: 2005-ben 5%, 2006-ban 7% volt a begyűjtött és újrahasznosított italos kartonok aránya a teljes forgalomba került mennyiséghez képest.Index - Politika - Bulvár hírek 2008-ban 25% a megcélzott újrahasznosítási arány. Az itthon begyűjtött italos kartonokat Németországban dolgozzák fel... Ezen túlmenően létezik sörösüveg, üvegpalack, italos alu doboz visszaváltás, szelektív gyűjtés és újrahasznosítás. Autó hulladék újrahasznosítása: Évente 8-9 millió tonna hulladék keletkezik az Európai Unióban csak gépjárműroncsokból, Magyarországon pedig évente 100-120 ezer jármű kerül kiselejtezésre, ez közel 100-120 ezer tonna hulladékot jelent. Alapanyagonként a műanyag, acél, alumínium részeket,alkatrészként bontással egyéb alkatrészeket is hasznosítanak. Folyók ártéri, árvízi hulladékai: A Tiszán a 2010-évektől kezdve az ukrajnai és romániai lakossági hulladékkezelési hiányosságok okoznak jelentősebb szennyezést. A szeméttel teli árvízi uszadék felfogására épült Vásárosnaménynál a hulladékfogó és válogató úszó géplánc.A Tisza nevében - dokumentumfilm Ljasuk Dimitry Youtube csatornáján, 2021.03.21.A szemét útja a Tiszán: Ukrajnától Magyarországig - Telex.hu youtube csatorna, 2021.03.24. 2013 óta a vízügyi és civil szervezetek kezdeményezésére a helyi önkéntesek mozgósításával rendszeresen szervezett PET Kupa versenyeken gyűjtik össze a folyón évente érkező, átlagosan 60-70 tonnányi szilárd hulladékot.Tiszai PET Kupa hivatalos honlap Kiskörénél évente folyik uszadékgyűjtés és szelektált hasznosítás, 2021-ben a Latorca, Tisza, Bodrog Drina, Potpecko-tó területén merült fel hasonló igény. A textilhulladékokat feltépik, szálakra bontják és az így nyert újrahasznosítható nyersanyagból ismét fonalat, ipari vattát, nemszőtt textíliát, paplan- és párnatöltetet, a kelmehulladékokból boxzsák-töltetet, géprongyot stb. készítenek. Kisebb cégek a textilanyagok hulladékaiból dísztárgyakat, divatcikkeket állítanak elő, sok esetben megváltozott munkaképességű embereknek adva munkát.

Újrahasznosítás és művészet

Sok kortárs művész használ fel újra hulladékká vált tárgyakat alkotásaiban, ennek neve recycling art.

A művészek alkotásaikon keresztül reagálnak a XXI. század hulladékproblémájára, felhívva ezzel a figyelmet fogyasztási szokásaink árnyoldalaira. A hulladék feldolgozásának ez egy érdekes és sokszínű formája, ami által a haszontalan kacatok és hulladék anyagok újra termékként, vagy éppen művészeti alkotásként öntenek újra formát.

Az ökodizájn alkalmazása kisebb dolgokban jelentkezik, de ha összehasonlítjuk pl. az autók reklámozási és dizájn-módjaival, azoknál lényegesen kisebb szerepet játszik. Kevés olyan mű jelenik meg, amely egyrészt a klímavédelmet és eszközeit művészi designformájában mutatná be, másrészt a hulladéknak minősülő tárgyakat újra felhasználva alkot műtárgyakat. Ha pl. az autóipar dizájn tevékenységeivel hasonlítjuk össze akkor látható, hogy utóbbi rendelkezésére következők állnak: új gyártmány bemutatóterem és kiállítás (Genf, autószalon), kereskedelmi márkaszalonok, bemutatótermek, globális versenyek (Formula–1,Forma-E), specializált bankok részletfizetési akciói, újságmelléklet reklámfüzetek.

Építési, bontási hulladék Magyarországon évente 18 millió tonna hulladék keletkezik, ebből hatmillió tonna csak az építkezéseken. A bontási, építési hulladék nyolcvan százalékát nem használják fel újra, ennek nagy része illegális lerakóhelyekre kerül. Azonban a lehetséges felhasználásra létezik szabvány, mely megadja, hogy melyik betontípusba milyen fajtájú és mennyiségű újrahasznosított anyag alkalmazható, ez az MSZ 4798:2016 szabvány.

Sokkal környezetterhelőbb és költségesebb az építési-bontási hulladék esetében is előzőleg összekevert anyagokat különválasztani, mint különválasztva gyűjteni – ezért fontos a szelektív bontás jogszabályi megkövetelése, ami a jövő szempontjából nélkülözhetetlen, hiszen így a nyersanyagokat egymás után sokszor felhasználhatják.

Az építési hulladék újrafeldolgozását meghatározza a műszaki minőség (megfelelőség igazolás), környezettel való összeegyeztethetőség, valamint a primer ásványi anyagokkal való versenyképesség. Az építési, bontási törmeléket adalékanygaként aszfalthoz, betonhoz alkalmazzák, továbbá útalapok szilárdítására, ill. kevésbé terhelt felületeken, sportpályák,kerékpárutak töltésére.

Építési anyagként kifejlesztettek K-Briq nevű fenntartható téglát, amely 90%-ban építési hulladékból készül, a szén-dioxid-kibocsátás kevesebb mint egytizedét generálja, mint egy normál tégla, és bármilyen színű lehet.

Kritika