Ez a szócikk a nagysebességű vasútvonalról szól. Az alacsonyabb sebességű vasútvonalhoz lásd a Peking–Sanghaj-vasútvonal szócikket!
A Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal (egyszerűsített kínai: 京沪高速铁路, hagyományos kínai: 京滬高速鐵路, pinjin: Jīng hù gāosù tiělù, magyaros átírás: Csing hu kaoszu tielu) egy normál nyomtávolságú, kétvágányú, -cel villamosított nagysebességű vasútvonal Kínában Peking és Sanghaj között.
A vasútvonal a Kínai Népköztársaság két nagy gazdasági övezetét köti össze: a Bohai gazdasági peremet és a Jangce folyó deltáját.Beijing-Shanghai High-Speed Line, China. Railway-Technology.com, 25 September 2008. Az építkezés 2008. április 18-án kezdődött, a vonalat 2011. június 30-án nyitották meg a kereskedelmi forgalom előtt, a tervezettnél egy évvel korábban. Az 1318 kilométer hosszú nagysebességű vasútvonal a világ leghosszabb nagysebességű vasútvonala, amelyet valaha egy ütemben építettek.
A vonal a világ egyik legforgalmasabb nagysebességű vasútvonala, 2019-ben több mint 210 millió utast szállított, ami több, mint a teljes TGV vagy Intercity Express hálózat éves utasforgalma. Ez egyben Kína legnyereségesebb nagysebességű vasútvonala is, 2019-ben 11,9 milliárd jüan (1,86 milliárd amerikai dollár) nettó nyereségről számolt be.
A Peking Déli pályaudvaráról Sanghaj Hungcsiao pályaudvarra tartó non-stop vonat menetideje 3 óra 58 perc volt, ezzel a világ leggyorsabb menetrend szerinti vonata lett, szemben a párhuzamosan közlekedő hagyományos vasútvonalon közlekedő leggyorsabb vonatok 9 óra 49 percével. Eleinte a vonatok maximális sebessége 300 km/h-ra volt korlátozva, a leggyorsabb vonat 4 óra 48 perc alatt jutott el Peking déli pályaudvaráról Sanghaj Hongqiao-ba, egy megállóval Nanjing déli pályaudvarán. 2017. szeptember 21-én a 350 km/h-s üzemet állították vissza a China Standardized EMU bevezetésével. A járatokat a kínai szabványosított EMU-val közlekedtetik. Ez a Peking és Sanghaj közötti utazási időt körülbelül 4 óra 18 percre csökkentette a leggyorsabb menetrend szerinti vonatokon, amelyek 1 302 km-es út során 291,9 km/h átlagsebességet érnek el, így ezek a járatok a leggyorsabbak a világon.
A Peking-Sanghaj nagysebességű vasút 2020-ban került a sanghaji tőzsdére.
Specifikáció Zhang Shuguang, Kína nagysebességű vasúthálózatának akkori főtervező-helyettese szerint a tervezett folyamatos üzemi sebesség 350 km/h, a maximális sebesség pedig akár 380 km/h is lehet. A Peking és Sanghaj közötti kereskedelmi átlagsebességet 330 km/h-ra tervezték, ami a vonat menetidejét 10 óráról 4 órára csökkentette volna. A vonalon használt gördülőállomány főként CRH380-as vonatokból áll. A vonalon a CTCS-3 alapú vonatbefolyásoló rendszert használják, amely lehetővé teszi a 380 km/h maximális sebességű haladást és a minimális vonatköz 3 percre csökkentését. A 20 MW (27 000 LE) teljesítményfogyasztás és a körülbelül 1050 utas befogadóképesség mellett az egy utasra jutó energiafogyasztás Peking és Sanghaj között kevesebb mint 80 kWh kell, hogy legyen. A vonal része a Peking–Tajpej nagysebességű vasúti folyosónak.
Története Kína eredetileg a két város között mágnesvasutat tervezett építeni, ám a hatalmas költségek miatt ezt végül elvetették, és a hagyományos nagysebességű vonal mellett döntöttek."Rail track beats Maglev in Beijing-Shanghai High Speed Railway""Beijing-Shanghai High-Speed Line, China" Az építkezés 2008. április 18-án kezdődött meg az 1318 km hosszú, nagysebességű vasútvonalon. A megvalósíthatósági tervet 2007 szeptemberben hagyták jóvá. A minisztérium a vonal építésének teljes költségét 17,3 milliárd dollárra becsülte. A kínai gazdasági újság, a China Economic Daily szerint a teljes költség elérheti a 23 milliárd dollárt is. A munka 2011-ben fejeződött be.
Útvonal thumb|right|250px|Az új Jangce-híd építése nál A vasútvonal 1060,6 km hosszan halad hidakon, összesen 244 db-on, melyek a vonal 80,5%-át alkotják. és között található a világ két leghosszabb vasúti hídja, a és a . Az első 164 km, a második pedig 113,7 km hosszú. Továbbá 22 alagút is épült összesen 16,1 km hosszan. A vonatok legkisebb követési ideje 3 perc.
Finanszírozás A Kína Vasúti Minisztérium (MOR) külföldi vállalatokat kért fel a vonal finanszírozásában való közreműködésre az ünnepélyes alapkő-letételi ceremónia megtartásakor, mely a vonalszakasz építési munkáinak kezdetét jelentette.
A Peking-Sanghaj Nagysebességű Vasúti Társaságot 2007 decemberében hozták létre, 115 milliárd alaptőkével, amely a vonal megépítésének csak mintegy a felét teszi ki. A MOR az egyik kínai hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy kötvények kibocsátásával kívánják az állami tőkeszükségletet csökkenteni.
Járművek 2008-ban Kína a Bombardier Transportationtől 40 darab, 16 kocsiból álló szerelvényt rendelt meg. Ezekből csak 20 lesz hagyományos vonat, a másik 20 szerelvény ugyanis hálókocsikból fog állni, mert a csúcsra járatás érdekében a vonalon éjszakai közlekedés is lesz alacsonyabb sebességgel. A Bombardier Zefirokra alapuló szerelvények 250 km/h-val haladnak. A 16 kocsiból 13 fekvőhelyes hálókocsi, kettő ülőhelyes kocsi és egy az étkezőkocsi. Ezek a szerelvények elsősorban Peking, Sanghaj és között közlekednek.
Rekordkísérlet 2010 december 3-án sebesség-rekordkísérletre került sor a vasútvonalon egy CRH380A nagysebességű villamos motorvonattal. A teszt során a szerelvény 486,1 km/h sebességre gyorsult fel, mellyel új sebesség-világcsúcsot állított fel a módosítás nélküli vonatok kategóriájában.
Forgalom és utasszám
Naponta több mint 90 vonat közlekedik Peking déli és Sanghaj Hongqiao között 07:00 és 18:00 óra között.
A vonal átlagos utasforgalma a működés első két hetében napi 165 000 utas volt, míg a lassabb és olcsóbb régi vasúton továbbra is napi 80 000 utas utazott. A 165 000 napi utas a napi 220 000 utasra vonatkozó előrejelzés háromnegyede volt. A megnyitást követően az utasok száma tovább nőtt, 2013-ra már napi 230 000 utas használta a vonalat. 2013 márciusára a vonal 100 millió utast szállított. 2015-re az utasszám napi 489 000 utasra nőtt.. 2017-re az átlagos utasszám meghaladta a napi 500 000 utast.
Ez a vonal az évek során fokozatosan egyre népszerűbbé vált, és hétvégén és ünnepnapokon a forgalom eléri a kapacitásának felső határát. A kínai szabványosított EMU bevezetésével 2017. szeptember 21-én a vonal legnagyobb üzemi sebessége 350 km/h-ra emelkedett. A leggyorsabb vonat 4 óra 18 perc alatt teszi meg az utat (G7), miközben az út során megáll Jinanban és Nanjingban.
Állomások A vonalon 21 állomás található:
Állomás Kínaiírásjelekkel Átírás Távolság (km) Peronokszáma Vágányokszáma Hely Peking Déli pályaudvar 北京南 0 13 24 Peking Langfang 廊坊 59 2 2 Langfang Hopej Tianjin West 天津西 Nem a fővonalon 13 24 Tiencsin Tianjin South 天津南 131 2 4 Cangzhou West 沧州西 219 2 4 Cangzhou Hopej Dezhou East 德州东 327 3 5 Dezhou Santung Jinan West 济南西 419 8 15 Jinan Taishan West 泰山西 462 2 4 Taishan Qufu East 曲阜东 533 2 4 Qufu Zaozhuang West 枣庄西 625 2 4 Zaozhuang Xuzhou East 徐州东 688 7 13 Xuzhou Csiangszu Suzhou East 宿州东 767 2 4 Suzhou, Anhui Anhuj Bengbu South 蚌埠南 844 5 9 Bengbu Chuzhou South 滁州南 959 2 4 Chuzhou Nanjing South 南京南 1018 15 22 Nanking Csiangszu Zhenjiang West 镇江西 1087 2 4 Csencsiang Changzhou North 常州北 1144 2 4 Csangcsou Wuxi East 无锡东 1201 2 4 Wuxi Suzhou North 苏州北 1227 2 4 Suzhou Kunshan South 昆山南 1259 2 4 Kunshan Shanghai Hongqiao 上海虹桥 1302 16 30 Sanghaj
Jegyzetek
További információk
www.mfor.hu - Újabb területen tör a világelsőségre Kína
Közösségfigyelő - a vilag egyik legforgalmasabb vasutvonala
Kategória:Kína nagysebességű vasútvonalai Kategória:Sanghaj vasúti közlekedése Kategória:Peking közlekedése Kategória:Tiencsin Kategória:1435 mm-es nyomtáv Kategória:Nanking közlekedése