A citrin a kvarc ásvány sárga színű, drágakőként használt változata.
Ásványtani jellemzői
Színe a sárgának legvilágosabb árnyalatától a legsötétebbig változhat; citrom-, bor-, méz-, arany-, narancs- és barnássárga mind előfordulnak. A hegyikristályhoz hasonló kristályok általában 10-15 centiméter hosszat érnek el. A színeloszlás sokkal egyenletesebb, mint az ametisztekben; a nem egyenletesen színezett kristályok felhősek. A sötétsárga kristályokban gyenge pleokroizmus észlelhető. A vas színezi.
Hevítve a citrin színe, alacsonyabb hőmérsékleten, általában világosabbá válik, magasabb hőmérsékleten a kristály megzavarosodik. A rádiumsugárzás a citrint feketésbarnára, a röntgensugárzás pedig barnára színezi.
Előfordulása
Európában a legjelentősebb lelőhelyek a spanyolországi Villas Buenas és Villa Seca, úgyszintén a füstkvarcot is tartalmazó Hinojosa. Egyes spanyol citrinek hevítve a madeira bor színéhez hasonló égővöröses-barnává válnak, e köveket madeira topáz név alatt forgalmazzák. A skóciai Arran barnás vagy füstös sárga citrinjei skót topáz néven ismertek.
A legtöbb citrin a brazíliai Goyaz és Minas Gerais államokból származik. Színük citrom-narancssárga.
A madagaszkári citrinek színe topázsárga.
Felhasználása
Nyers kristályainak sárga kristály a neve, csiszolva nyugati-, cseh-, skót-, spanyol-, madeira-, aranytopáz név alatt ismerik, holott a topázhoz éppen olyan kevés köze van, mint a többi kvarcváltozatnak. Népszerű és elterjedt az ékszerek között, de lakásdíszek között is megtalálható és a textilfelhasználásban is használt díszítőelemként. Egy szóval ékkőként és díszkőként egyaránt előszeretettel alkalmazzák.
Források Dudichné Dr. Vendl Mária, Koch Sándor - A drágakövek, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1935 Koch Sándor-Sztrókay Kálmán - Ásványtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994 Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - Ásványok, Magyar Könyvklub, Budapest, 1992 Oberfrank Ferenc – Rékai Jenő: Drágakövek – Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993.
Kategória:Kvarc Kategória:Drágakövek