A Deinotherium az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül a fosszilis kapafogú őselefántok (Deinotheriidae) családjába tartozó nem.
Családjának a típusneme.
Tudnivalók A Deinotherium (azaz magyarul „förtelmes szörny”) a valaha élt egyik legnagyobb szárazföldi emlős volt. Az állatok óriási méretűek voltak, marmagasságuk fajtól függően elérte a 3,59–4,01 métert, tömegük pedig a 8,8–13,2 tonnát. A D. proavum faj hímjeinek átlag marmagassága 3,65 méter, súlya pedig 10,5 tonna lehetett. Lehet, hogy az ormányuk nem volt olyan hosszú, mint a mai elefántok (Elephantidae) ormányai. Az agyaraik lehajoltak, befelé görbültek és az állkapocsból indultak. Az agyaraikat bizonyosan a fakéreg lehántására és a gumók kiásására használták. Mint a mai elefántok, ők is növényevők voltak. Az elefántoktól eltérően, a Deinotheriumoknak kisebb agyuk volt, ami arra következtet, hogy nem voltak olyan intelligensek. A kapafogú őselefántok különleges családja elég korán levált a többi ormányosok családjaitól. Ennek az ormányosnemnek a fajai Afrika, Ázsia és Európa területein barangoltak, középső miocén és kora pleisztocén korszakok között.William J. Sanders|Sanders, W. J., 2003, chap 10, Proboscidea, in Mikael Fortelius (ed) Geology and paleontology of the Miocene Sinap Formation, Turkey, Columbia University Press, New York
A Deinotherium indicum körülbelül 7 millió évvel ezelőtt halt ki, feltehetőleg ugyanazért, mint a Paraceratherium (az élőhelyek elsivatagosodása illetve a füves pusztaságok előretörése miatt). Európában még kitartott a Deinotherium giganteum, de számuk fokozatosan csökkent, majd eltűntek. Legfrissebb leleteiket Romániában találták meg. Afrikában a pliocén során még élt fajuk, együtt az első emberfélékkel (Hominidae). Itt körülbelül 1 millió évvel ezelőtt haltak ki, utolsó fajuk a Deinotherium bozasi volt.
Sok Deinotherium-maradványt találtak Kelet-Afrikában, a Hadarnál, a Laetolinál, az Olduvai-szurdoknál és a Turkana-tónál.
Rendszerezés A nembe az alábbi 6 faj tartozik:
Deinotherium bozasi (Arambourg, 1934) Deinotherium giganteum (Kaup, 1829) - szinonimák: D. levius, D. gigantissimum; típusfaj Deinotherium indicum (Falconer, 1845) Deinotherium "thraceiensis" (Kovachev, 1964) Deinotherium proavum (Jourdan, 1861) Deinotherium proavum (Eichwald, 1831)
Jegyzetek
Források WALKING WITH BEASTS review by Karen Marais Paleobiology Database Carroll, R.L. (1988), Vertebrate Paleontology and Evolution, WH Freeman & Co. Colbert, E. H. (1969), Evolution of the Vertebrates, John Wiley & Sons Inc (2nd ed.) Harris, J.M. (1976) Evolution of feeding mechanisms in the family Deinotheriidae (Mammalia: Proboscidea). Zool. J. Linn. Soc. 56: 331-362 Athanassios Athanassiou, On a Deinotherium (Proboscidea) finding in the Neogene of Crete : abstract Chisholm, Hugh, ed. (1911). "Dinotherium" . Encyclopædia Britannica (11th ed.). Cambridge University Press. Deinotherium Factfile - ABC
Kategória:Plesielephantiformes Kategória:Fosszilis ormányosok Kategória:Emlősnemek Kategória:Afrika állatvilága a miocénben Kategória:Ázsia állatvilága a miocénben Kategória:Európa állatvilága a miocénben Kategória:Afrika állatvilága a pliocénben Kategória:Ázsia állatvilága a pliocénben Kategória:Európa állatvilága a pliocénben Kategória:Afrika állatvilága a pleisztocénben Kategória:Ázsia állatvilága a pleisztocénben Kategória:Európa állatvilága a pleisztocénben