bélyegkép|200px|jobbra|A 2021-ben átadott Összetartozás-templom Gubacsipusztán
A XX. kerület, vagy hivatalos nevén Pesterzsébet (németül: Pester Elisabethdorf vagy Pestelisabeth) a magyar főváros, Budapest egyik kerülete, amely a Duna bal partján, Pest déli részén fekszik. Északon a IX. kerület, nyugaton a Ráckevei-Duna által a XXI. kerület, délen a XXIII. kerület, míg keleten a XIX. kerület határolja. A kerület túlnyomórészt lakóingatlanokból áll, ipara elhanyagolható. A kerület fontos intézménye a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, melyet 1980-ban adtak át.
A kerületnek jelenleg 6 városrésze van: Erzsébetfalva, Gubacs, Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep és a Szabótelep. Jelentősebb terei közé tartozik többek között a Kossuth tér, a Török Flóris tér, valamint a Szent Erzsébet tér. A kerület kulturális életének fontos eleme a Csili Művelődési Központ, amely a helyi közösségi és kulturális programok egyik meghatározó helyszíne. A kerületben található továbbá a Pesterzsébeti Múzeum, valamint a Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdő, amelyek a kerület fontos kulturális és rekreációs központjai közé tartoznak.
A kerület mai formája nagyrészt az 1950-es budapesti közigazgatási átszervezés során alakult ki, amikor Pesterzsébet Budapest hivatalos kerületévé vált. A település fejlődése a 19. század második felében gyorsult fel, amikor Erzsébetfalva néven önálló nagyközségként jött létre. A vasútvonalak kiépítése és az ipari üzemek megjelenése jelentősen hozzájárult a terület fejlődéséhez. A 20. század elejére a környék sűrűn lakott munkás- és ipari településsé vált, ahol gyárak, műhelyek és munkáslakások épültek.
Területe körülbelül 12,19 km², lakossága mintegy 61 000 fő, így a kerület népsűrűsége meghaladja az 5300 fő/km²-t. Ezzel a főváros közepes méretű és közepes népsűrűségű kerületei közé tartozik. Területe a főváros összterületének 2,3%-a, ezzel Budapest 23 kerülete közül a tizenhetedik helyen áll.
Fekvése
Északnyugaton szinte teljes egészében a Határ út mentén a IX. kerülettel határos, a Határ út csücskében bekanyarodik a határvonal a Gubacsi út mentén a Lidl áruháznál, majd az Elmű Pesterzsébet Alállomásnál visszafordul a Határ út további részére, északkeleten az M5-ös autópálya bevezető szakasza (a Nagykőrösi út) választja el a XIX. kerülettől, délről a kerületről levált Soroksár, a XXIII. kerület határolja, míg a nyugati szélen a Ráckevei (vagy Soroksári)-Duna, melynek túloldalán Csepel, a XXI. kerület fekszik. A folyót áthidaló Gubacsi híd (vagy Csepeli átjáró) köti össze a városrészt a Csepel-szigettel.
A kerület forgalma viszonylag csendes, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (nyugati oldalon a Soroksári út, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, északon a Határ út). Déli irányból vasúton a leggyorsabb megközelítési mód a H6-os HÉV, valamint a Budapest–Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében vannak megállói. +Pesterzsébet városrészeiVárosrész neveUtcanevek jellegeIrányítószám szerintLátnivalókErzsébetfalvahíres magyar személyiségnevek1201, 1203, 1204, 1205Városháza, Szent Erzsébet-templomGubacsvízisportokkal, régi téglagyárral kapcsolatos nevek1203DunaGubacsipusztarégi magyar városnevek és területelnevezések1202, 1204Újtelepi-parkerdőPacsirtatelepférfinevek1201Pestszenterzsébeti temetőSzabótelephíres magyar személyiségnevek1201, 1204,Klapka téri templom
Története A Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként.
1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte.
A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett (lásd Demográfia), 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.
A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának hétszázadik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.
A város gazdasági és közösségi életében komoly törést jelentett a második világháború. 1944 áprilisában és májusában összesen négy nagy bombatámadás rombolta le szinte a város teljes infrastruktúráját.
Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta. Az 1950–1990 közötti időszakban a kerületre, illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat.
A kerület nyugati peremén, Gubacsidűlő és Gubacs határán található az 1924-ben átadott Gubacsi híd, amely a XXI. kerülettel teremtett kapcsolatot. A hídtól délre a Gubacsi lakótelep 1953–1957 között épült, jellegzetes szocreál stílusban.Fonyódi Anita - Csendes, virágos utcák az egykori téglagyár helyén / 65 évvel ezelőtt épült a Gubacsi lakótelep (enbudapestem.hu, 2021.02.12.)
A Soroksári út folytatásaként a Helsinki út 1976–1980 között épült ki irányonként három forgalmi sávosra.fentről.hu 1979-es légifoto - fentrol.hu 1979 novemberében készült el a Csepeli átjáró felüljárója a Gubacsi híd és a Topánka utca között.Gáll Imre, Kovács József, dr. Tóth Ernő - Pest megyei és Budapesti hídak (Hungaricana online archivum) Az 1970-ben elkészült, irányonként egy forgalmi sávos Nagysándor József utcai felüljáró helyett 1989-ben irányonként két sávos kapacitású felüljáró épült.K. Juhász Erzsébet, Keller László - Soroksári füzetek 2. szám, Helyiérdekű vasútunk (Budapesti Városvédő Egyesület Soroksári Grassalkovich Köre, 1998) http://www.sze.hu/~szepesr/anyagok/oktatas/NGB-se003_1/eloadasok/tamfalkar-Szepeshazi-2009.pdf Magyarországi H-típusú vasalt talajtámfalak károsodása - prezentáció Az M5-ös autópálya Nagykőrösi úti bevezető szakasza 1984-ben készült el irányonként három sávosra.
A kerület központjában a nagyrészt komfort nélküli zsúfolt házak helyén 1962–1987 között több ütemben, budapesti és kecskeméti elemekből készült házgyári panelházakból álló lakótelepet építettek fel. (Budapest folyóirat, 1980. (18. évfolyam) 5. szám május, 42. oldal) Ekkor a Topánka utcát mai formájára kiszélesítették, így a korábbi főutca, a Kossuth Lajos utca forgalma jelentősen lecsökkent. Ezért a Nagy Győri István utca és az Ady Endre utca közötti szakaszán az 1990-es évek végén sétálóutcát alakítottak, amit a helyiek „Kosuti”-nak neveznek. A Topánka és a Vörösmarty utca sarkán 1985-ben adták át a Erzsébet Áruházat.
Miután 1992-ben Soroksár lakói népszavazáson nyilvánították ki ez irányú szándékukat, 1994-ben létrejött Budapest XXIII. kerülete, így azóta a XX. kerület megegyezik az egykor önálló Erzsébetfalvával. 1999-ben a kerület, illetve a városrész elnevezését harmadszorra is Pesterzsébetre változtatták, visszatérve így az eredeti névadó, Erzsébet királyné emlékéhez. A Gubacsi lakóteleptől délre 2000–2005 között épült fel a Mediterrán lakópark.Eltűnő Gubacsi-sziget - Dunai Szigetek blog, 2023.07.08.
A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt, városrészeket rendező határozatában jelentősen átalakította a kerület ilyetén felosztását: Pesterzsébet-ből Erzsébetfalva, Pesterzsébet-Szabótelep-ből pedig Szabótelep lett, létrejött Gubacs, a többi városrész területe pedig módosult. A kerület neve változatlan maradt.
Politika
Polgármesterei
1990–1994: Perlaki Jenő (Fidesz)Benkes Mihály (szerk.): Egyleti élet Pesterzsébeten (Budapest, 1996) Harmadik rész, 244. oldal 1994–1998: Perlaki Jenő (Fidesz-KDNP-MDF) 1998–2002: Szabados Ákos (MSZP-SZDSZ) 2002–2006: Szabados Ákos (MSZP) 2006–2010: Szabados Ákos (MSZP) 2010–2014: Szabados Ákos (MSZP) 2014–2019: Szabados Ákos (MSZP-DK-Együtt-PM) 2019–2024: Szabados Ákos (független) 2024– : Szabados Ákos (független)
A 2024-es önkormányzati választás eredménye
A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/020?tab=results&filter=mayor
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok arányaSzabados ÁkosFüggetlen49,60% Fekete KatalinDK – Momentum – MSZP – LMP – Zöldek – Párbeszéd- ZÖLDEK932635,35% Tóth Zoltán József Mi Hazánk20977,95% Nemes László Szolidaritás – Lokálpatrióták7 – Helló Pesterzsébetiek13144,98% Rovó László Attila Jobbik5582,12%Összesen100%
A képviselőtestület-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/020?tab=results&filter=representative
Párt Mandátumok Képviselő-testület DK – Momentum – MSZP – LMP – Zöldek – Párbeszéd- ZÖLDEK 8 Fidesz – KDNP 7 Független 1P Mi Hazánk 1 Szolidaritás – Lokálpatrióták7 – Helló Pesterzsébetiek 1
Országgyűlési képviselők 2014-2022 között a XX. kerület teljes egésze a XIX. kerület szomszédos részeivel együtt Budapesti 16. számú országgyűlési egyéni választókerületet alkotta.
Budapest 16. számú országgyűlési egyéni választókerület képviselői: CiklusNévPárt2014 – 2018Dr. Hiller IstvánMSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP2018 – 2022MSZP-Párbeszéd2022 – 2026DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd A 2026-os országgyűlési választásokra Budapesten új egyéni választókerületek kerültek kialakításra. A XX. kerület kisebb, nyugati része ekkor az új Budapesti 9. sz. egyéni választókerület része lett a IX. és XI. egyes környékeivel és a XXI. kerülettel együtt. A kerület többsége a XVIII. kerület déli részével és a XXIII. kerülettel közös, szintén újonnan létrejött Budapesti 16. sz. egyéni választókerülethez tartozik. IdőszakKépviselőPártVálasztókerület2026-Kátai-Németh Vilmos TISZABudapest 9 sz. egyéni választókerület2026-Tarr Zoltán TISZABudapest 16 sz. egyéni választókerület
Népesség
A XX. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén fő volt, ami Budapest össznépességének 3,8%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 846 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 5210 ember volt. A XX. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2021-ben a férfiaknál 69,8, a nőknél 77,1 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 11,2%-a, mintegy 7121 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és ukrán nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától a XX. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1920-ig. A 20-as években hatalmasat nőtt a népesség száma. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 9%-át veszítette el. A háború után fokozatosan nőtt a kerület lakosságszáma, egészen 1970-ig. A legtöbben 1970-ben éltek a kerületben fő. A 70-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XX. kerületben, mint 1930-ban.