János luxemburgi nagyherceg (teljes néven Jean Benoît Guillaume Robert Antoine Louis Marie Adolphe Marc d'Aviano; Luxembourg, 1921. január 5. – Luxembourg, 2019. április 23.) a Nassau–Weilburg-ház ötödik uralkodója, Luxemburg nagyhercege 1964. november 12. és 2000. október 7. között.

Élete János nagyherceg szülei Félix Bourbon–parmai herceg és Sarolta luxemburgi nagyhercegnő voltak. Luxemburgban járt általános iskolába, de a gimnáziumi tanulmányait már egy Egyesült Királyság-beli kollégiumban fejezte be. A második világháború elején, 1940-ben a németek megszállták Luxemburgot, mire a nagyhercegi család Portugáliába menekült. Sarolta nagyhercegnő később Londonba költözött a kormánnyal, míg Félix herceg a gyermekeikkel együtt az Egyesült Államokba, majd Kanadába utazott Franklin D. Roosevelt amerikai elnök segítségével. János herceg az Université Lavalon tanult, Quebec Cityben.

1941-ben a trónörökös herceg előadást tartott számos az Egyesült Államokban élő luxemburgi előtt, és beszédet mondott a New York-i rádióban. Egy évvel később Félix herceg és János Angliába repültek, ahol a trónörökös az aldershoti Sandhursti Királyi Katonai Akadémián részesült kiképzésben. 1944-ben Ír Gárdistaként vett részt a normandiai partraszállásban, szeptember 10-én pedig Luxemburgba érkezett az angol felszabadító csapatok élén. A második világháború végére a herceg már az ír gárda parancsnoka volt, és számos más ország magas fokozatú katonai érdemrendjét is megkapta.

János nagyherceg szabad idejében előszeretettel síelt, lovagolt és vadászott. Hobbija volt a zene, a műkincsgyűjtés és a kertészkedés.

1964. november 12-én Sarolta nagyhercegnő lemondott a trónról a javára. A nagyherceg aktívan vett részt a közéletben, többek között a Luxemburgi Olimpiai Bizottság elnöke lett, és bekerült a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökségébe is. A nagyherceg közkedveltségnek örvendett nemcsak a népe, de a külföldiek között is. Georges Pompidou francia elnök mondata híven példázza ezt: „Ha Európának örökletes elnököt kellene választania, bizonyára Luxemburg nagyhercegét választaná.”Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; K.u.K. Kiadó, 2002; 122. oldal

A nagyherceg 1999 karácsonyán jelentette be a visszavonulását, idős korára hivatkozva. A trónátadást eredetileg 2000. szeptember 8-ára tervezték, de Vilmos herceg és felesége súlyos autóbalesetet szenvedtek, így az ünnepségeket elhalasztották. János nagyherceg végül 2000. október 7-én mondott le a nagyhercegi címről legidősebb fia, Henrik javára.

Gyermekei 1953. április 9-én feleségül vette Jozefina Sarolta belga királyi hercegnőt, akitől öt gyermeke született:

Mária Asztrid hercegnő (1954. február 17. –), Habsburg Károly Krisztiánnal kötött házassága révén névlegesen Ausztria főhercegnéje Henrik herceg (1955. április 16. –), Luxemburg nagyhercege János herceg (1957. május 15. –), 1986-ban lemondott rangjáról Margit hercegnő (1957. május 15. –), feleségül ment Miklós liechtensteini herceghez Vilmos herceg (1963. május 1. –), XIII. Alfonz spanyol király dédunokáját, Sibilla Weillert vette feleségül. Galéria

Jegyzetek

Források Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai;

Irodalom Marc Thill, Jean-Paul Schneider, Wolf von Leipzig: Hommage Grand-Duc Jean. 1921–2019. Editions Saint-Paul, Luxemburg 2019,

További információk

Kategória:Nassau–Weilburgi-ház Kategória:Olimpia Kategória:1921-ben született személyek Kategória:2019-ben elhunyt személyek Kategória:Bourbon-ház Kategória:Az Aranygyapjas rend lovagjai Kategória:Luxemburg nagyhercegei