Salgótarján tömegközlekedését 2019. október 1. óta a Volánbusz üzemelteti (a KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ, azt megelőzően a Nógrád Volán jogutódjaként) a város önkormányzatával kötött megállapodás értelmében.
Jelenleg az autóbusz-közlekedés a meghatározó, amely az 1950-es évek közepén indult be a városban, de az 1960-as évekig a város és környékét behálózó keskeny nyomtávú bányavasút-hálózaton is folyt polgári személyszállítás.
A város tömegközlekedésének története
A bányavasutak idején
Salgótarján környékét az 1870-es évektől egészen az 1970-es évek elejéig, mintegy száz éven keresztül, keskeny nyomtávú vasútvonalak hálózták be. Ezen vonalakon nem csak a bányákból kiaknázott nyersanyagokat szállítottak, itt bonyolították le a bányai eszközök, szerszámok szállítását, a települések élelmiszer ellátását, valamint, kezdetben a munkások, később pedig a polgári lakosság szállítását.
Az iparvágányok kiépítése az 1860-as évek végén kezdődtek meg. 1871–1872-ben helyezték üzembe a Zagyvai-rakodó–Inászó közötti 790 mm nyomtávolságú keskeny nyomközű vasutat, amit 1890-ben hosszabbítottak meg Székvölgyig. Kezdetben két gőzmozdony dolgozott a vonalon, de 1892-be Inászón megnyitottak egy, 14 gőzös befogadására alkalmas fűtőházat. 1893-ra kétvágányúsították a Vízválasztó–Zagyvai-rakodó közötti vonalszakaszt.
1912 és 1919 között a Zagyvai-rakodó és a Somlyóbányai Teréztáró között épült ki egy újabb szárnyvonal. A vonalon három alagút és egy völgyhíd épült.
A hálózat további bővítése 1898-ban, a Salgótarján–Baglyasalja–Zagyvapálalva vonalat. Ezen vonalból 1924-ben új kiágazást építettek Etes–Rau-akna, Karancsalja, Karancslapujtő, Karancskeszi–Jenő-akna útvonalon, 1938-ban pedig egy másik szárnyvonalat a József-lejtősaknáig. 1941-ben pedig egy másik nyomvonal is épült ami Zagyvapálfalváról indult és a Rau-akna magasságában csatlakozott a baglyasi ághoz.
1941-ben kiépült egy újabb vonal amely a Zagyvai-rakodótól indult és a zagyvapálfalvai vonalba csatlakozott bele. A 2,5 km hosszú vonal 1823 méter hosszan alagútban haladt. Az alagút egyik kijárata nagyjából a Zagyvai-rakodó után volt, míg a másik a Vásártéri lakótelep környékén, az Alagút utcában volt található.Az Alagút utcai kijárat helye A szakasz kiépítésével a Rau-aknától, egészen Inászóig és Székvölgyig lehetett közlekedni.
A vonalakat 1942-ben villamosították, 1954-ben a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium felülvizsgálata után biztonsági módosításokat, és rekonstrukciókat tartottak a vonalakon. Több híd és alagút átépítését, ívkorrekciókat, a személyszállító kocsikba vészfékek felszerelését javasolták, de csak útátjáró jelzőket és ún. síposzlopokat tudtak kiépíteni.
Az ingyenes polgári szállítást, az autóbusz-közlekedés feltételeinek megteremtődése után, az 1960-as évek elején megszüntették. 1964-ben a Salgótarján – Zagyvapálfalva, 1969-ben pedig a város alatti vonalat is megszüntették. Az alagutak bejáratait az 1980-as évek elején befalazták, sok helyen a járatokat beomlasztották, A Teréztárói vonal esetén a völgyet, meddővel, salakkal, különböző törmelékekkel töltötték fel, a völgyhíddal együtt eltemették. A hídból ma már semmi sem látszik. A Zagyvai-rakodó és az Ötvözetgyár között megmaradt vonalszakasz egészen 1974-ig üzemelt.
Az autóbuszközlekedés elindulása
Salgótarjánban 1955.július 1-jén indította el a MÁVAUT salgótarjáni üzeme az első helyi járati autóbuszt Zagyvaróna és Baglyasalja között (a mai 14-es busz elődjét). Az új járatra kezdetben sok panasz érkezett, a folyamatos késések és járatkimaradások miatt, ám a MÁVAUT ezen problémákat később orvosolta. Az elkövetkezendő években több új járat is beindult, 1957-ben Salgóbányára indult buszjárat, valamint az évtized végén szintén helyi járat indult Zagyvapálfalvára, és a Csizmadiatelep – Sebajitelep útvonalon is elindultak a buszok.
Az első helyi járati buszvégállomás a Fő téren a régi belvárosi vasútállomással szemben helyezkedett el, ahonnét 1976-ban költözött el az új helyközi autóbusz-állomás megnyitásakor.
Az 1970-es években több új járat is indult. Az évtized első felében bekapcsolták a tömegközlekedésbe a Kemerovó-lakótelepet (7, 7A) és a Schulek Frigyes utat (ma: Szerpentin út, 8), kettészedték a 6-os viszonylatot, a déli, Csizmadiatelepi szakasza a 2-es számot kapta. A Zagyvaróna–Baglyasalja járat is szintén ekkor lett részben kettészedve (1, 4, 14). 1976-ban a 21-es főút tehermentesítő útjának első szakaszának, és az új helyi és helyközi autóbusz-állomás átadása után két új buszjárat indult Zagyvapálfalvára körjáratban, 3A és 3Y jelzéssel.
A 2 számú Volán vállalat, az 1970-es években a helyi járatra több, Csehszlovákiából használtan beszerzett Škoda-Karosa SM11-es buszokat szerzett be.
Az 1980-as évektől a rendszerváltásig
1981-ben újabb változások történtek a helyi járaton. Bevezették a munkásjáratokon a dupla viteldíjat, illetve, hogy a járatok bizonyos megállók között nem állnak meg. Az M4-es helyett M6A jelzéssel indult új járat, a Beszterce-lakótelepre pedig a délutáni csúcsidőben 6G jelzéssel indult új buszjárat.
1988-ban egy újabb hálózati átszervezés történt. Az addigi helyi járati autóbusz állomás ugyanis útban volt a 21-es főút tehermentesítő útjának további szakaszának. Ezért két új buszvégállomás is épült. Az egyik állandó jellegű, a másik pedig egy ideiglenes buszforduló volt. Előbbit Déli decentrum, utóbbit Északi forduló névvel látták el. Az Északi forduló ideiglenes jellegét az adta, hogy távlati tervben szerepelt, hogy a buszok a későbbiekben majd vagy a Déli decentrumból, vagy egy új helyre telepített másik "északi fordulóból" indulnak, "megfelezett" arányban (a déli irányú buszok az északiból, az északi irányúak a déliből). A Déli decentrum ugyan végleges buszvégállomásnak épült, de legtöbb busz továbbra is az "északiból" indult a "déli" 6 viszonylat végállomása volt. A salgóbányai, somoskői és somoskőújfalui buszok továbbra is a Helyközi autóbusz-állomásról indultak, helyi járati mivoltuk ellenére is.
Helyi járati autóbuszok végállomásai 1988.10.01-tőlÉszaki fordulóDéli decentrumHelyközi autóbusz-állomásEgyik sem
Ugyanebben az évben a buszsofőrök egymás és a diszpécserek közötti könnyebb kommunikáció megoldására az autóbuszokat CB-rádiókkal látták el, az esetleges üzemzavar, vagy bármi más egyéb probléma könnyebb kezelhetősége érdekében. A diszpécserközpontot az újonnan épült Déli decentrumban helyezték el.
Az 1990-es évektől napjainkig
1992 és 1998 között a Nógrád Volán folyamatosan szerzett be a Malévtől használt Ikarus 280.15 és 280.51 típusjelű autóbuszokat. Szintén a 90-es évek elején állt a cégnél forgalomba az Ikarus 435-ös két prototípusa, két első szériás és egy eredetileg Csehszlovákia részére legyártott LIAZ motoros, manuális váltós Ikarus 415-ös, és az egyetlen Ikarus 436-os. A felsorolt járművek közül 2016-ban már csak a prototípus 435-ök közlekednek a városban, a manuális váltós 415-ös pedig átépítés után átkerült a balassagyarmati helyközi vonalakra. 1995-től szolgál a cégnél az ország két egyetlen Ikarus 411-se, amiből ma már csak a prototípus közlekedik, illetve az egyetlen Magyarországon futó Ikarus 480-as amely eredetileg görög exportra készült 1993-ban.
1998-ban, a pozsonyi tesztüzem után kapta meg a cég az egyetlen állómotoros Ikarus 417-est, 3 darab használt Ikarus 260-ast szerzett be Kaposvárról, és 3 darab Ikarus 280.08 típusjelű autóbuszt Szlovákiából.
Az 1990-es években a legfontosabb változás, 1997-ben történt amikor a járathálózaton és a menetrenden újabb jelentős mértékű átalakítás zajlott le. Az Északi fordulót felszámolták és a Déli decentrumot nevezték ki az új, egységes helyi járati autóbusz-állomássá. A járatok nagy része megszűnt, illetve összevonásra került. A járathálózaton az akkori módosítás óta, nem történt komolyabb változás, pár járat megszüntetésén, és újabb járatok bevezetésén kívül. Az Észak forduló helyén álló telket a város önkormányzata eladta, az üresen álló telekre 1999-re a Penny Market húzta fel salgótarjáni üzletét.
Az utazóközönség számának csökkenése miatt a 2000-es évek elejétől fokozatosan egyre kevesebb buszjárat közlekedik a városban. 2001-ben a Nógrád Volán 5 darab új Rába Contact 092 típusú autóbuszt szerzett be. A busz ugyan Rába Contact 092-ként lett levizsgáztatva (mivel a város eredetileg helyközi kivitelű kocsikat rendelt volna), de a busz maga teljesen megegyezik, a Rába Premier 091-gyel.
Járműpark bélyegkép|jobbra|250px|Az Ikarus 417 prototípusa, a Helyi autóbusz-állomáson bélyegkép|jobbra|250px| MAN SL 223 a 27A jelzésű viszonylaton Salgótarján helyi járatait a Volánbusz 14 csuklós és 27 szóló busszal szolgálja ki. továbbá a járműpark része a város önkormányzatának tulajdonában álló BYD K9U elektromos busz, mely üzemeltetését a Volánbusz végzi. A flotta átlagéletkora 17,3 év (2021), és a háromnegyede akadálymentesített.
Szóló járművek 16 darab Alfa Localo alacsony belépésű városi autóbusz (2007–2008) (KTK-390, 391, 392, 393, 394, 395, 396, 398, 399, 402, 403 KXM-046, 048, 049, 050, 053) 3 darab Volvo 7700 városi autóbusz (2007) (KPN-485, 486, 487) 7 darab MAN Lion’s City városi-elővárosi autóbusz (2014) (MRZ-351, 359, 376, 377, 397 MRP-084) 1 darab BYD K9U elektromos városi autóbusz (2017) (PUL-332)
Csuklós járművek 2 darab Volvo 7000A városi csuklós autóbusz (2003) (JOX-714, 715) 9 darab Volvo 7700A városi csuklós autóbusz (2007-2008) (KNL-240, 241, 243, 244, 245 KST-565 KSU-075 KXH-604, 605) 3 darab Volvo 7900A városi-elővárosi csuklós autóbusz (2014) MOS-246, 251, 253)
Viszonylatok
bélyegkép|közép|650px|A salgótarjáni helyi járati autóbusz-állomás 2017-ben
A jelenlegi vonalhálózat alapjait az 1997-es átszervezés határozza meg, amely során az 1988-ban "decentralizált" helyi járati hálózatot újra központosították. Az elmúlt években többször is történt nagyobb járatritkítás, a legdraszikusabb 2012 februárjában következett be, a járatokat mint egy 30%-kal ritkították, sok járat megszűnt, illetve a helyi járati flottát is csökkentették, a legtöbb akkor 10 évnél fiatalabb beszerzésű autóbusz kikerült a helyi járati flottából.
A számozások alapjai
A viszonylatszámokat Salgótarjánban sajátos, de más városokból sem ismeretlen rendszer alapján állapítják meg. A számozás lényege, hogy a különböző városrészek, területek egy adott számjegyhez tartoznak. A számozási rendszerSzámVárosrész, (Köz)terület1Zagyaróna, Rónabánya, Rónafalu2Forgáchtelep, Somlyóbánya3Zagyvapálfalva (Gorkij-lakótelep, Hősök útja)4Baglyasalja5Idegér, Károlyakna6Beszterce-lakótelep, Camping-telep7Fáy András körút (Kemerovó-lakótelep)8Szerpentin út (Rokkanttelep)9Kotyháza-telep, Kotyházapuszta, Ipari park11Somoskőújfalu, Somoskő, Salgóbánya Ezen szisztematika alapján pl. a Camping telep és a Szerpentin út között közlekedő autóbusz 68-as vagy 86-os jelzéssel látnák el, ha ilyen közlekedne, de létező példáknak ott van pl. a 14-es vagy pl. 58-as busz.