bélyegkép|Tok piszin nyelvű szállodaszobákra való feliratok. Szó szerinti fordításban a baloldali: ’Nem jöhet be’; a jobboldali: ’Most takaríthatják a szobát’.
A szociolingvisztikában a kreol nyelv terminus olyan kevert nyelvet nevez meg, amely a beszélői által második nyelvként elsajátított közvetítőnyelvből a kifejezés szokásos jelentése szerinti anyanyelvvé fejlődött. Az eredeti kevert nyelv legtöbbször pidzsin volt, de lehetett olyan típusú nyelv is, amilyen egykor a Földközi-tenger térségében használt lingua franca volt, és amelyet sabirnak is neveztek, tehát az e nyomán szabirnak nevezett típusú nyelv utóda is lehetett kreol nyelv.Dubois 2002, 126–127. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 142. o.
A legtöbb esetben a pidzsineknek volt egy európai hatalom nyelve adta szupersztrátumuk, olyan hatalomé, amely gyarmatbirodalmat hódított meg magának a 17. század után. Ilyen nyelvek voltak a spanyol, a portugál, a francia, az angol és a holland. Ezek a nyelvek érintkezésbe léptek olyan nyelvekkel, amelyeket a gyarmatok bennszülöttei beszéltek Afrikában, Dél-Ázsiában, Délkelet-Ázsiában, az Indiai-óceán és a Csendes-óceán szigetein, valamint Amerikában, vagy olyan rabszolgák, akiket a világ egyik részéről a másikra, főleg Afrikából Amerikába vittek. Ezek a nyelvek voltak a pidzsinek szubsztrátumai.
A nyelvészek többsége nyelvekként kezeli a kreol idiómákat, de vannak, akik az egyazon szupersztrátumúakat egyetlen, több változattal rendelkező nyelvnek tekintik.Például Sala – Vintilă-Rădulescu 1981 (64–67. o.).
A legtöbb kreol nyelvnek csak beszélt alakja van, nincs sztenderd változata, sem autonómiája a szupersztrátumhoz viszonyítva, ezért egyesek kihaltak, mint például a holland szupersztrátumúak, amelyek csak nyomokat hagytak más kreol nyelvekben.Sala – Vintilă-Rădulescu 1981, 188–189. o. Azonban vannak olyanok is, amelyeket sztenderdizáltak, és még hivatalos nyelvek is lettek volt gyarmatokon, mint például a haiti kreol nyelv. Haiti Köztársaság alkotmánya, 5. cikkely (Hozzáférés: 2023. június 2.).
Az elnevezés eredete
A „kreol” melléknév nemzetközi szó. Eredete a portugál crioulo szóhoz vezethető vissza, amely a criar ’teremteni, nemzeni’ igéből képzett. Átvette a spanyol nyelv criollo alakban,DLE, criollo, lla szócikk. ebből pedig a francia créole, az angol creole vagy a német Kreole származik. Eredetileg ’gyarmaton született fehér ember’ volt a jelentése.Zaicz 2008, kreol szócikk. A „minősítők” használták a spanyol és a portugál gyarmatokon, hogy meg tudják különböztetni az etnikum azon tagjait, akik ott születtek és nevelkedtek, azoktól, akik felnőttkorukban vándoroltak be. Leggyakrabban a gyarmatosító hatalom állampolgárai alkalmazták a kifejezést, például azért, hogy különbséget tudjanak tenni a spanyol kreolok – españoles criollos (spanyol elődöktől származó emberek, akik a gyarmatokon születtek) és a spanyol félszigeten élő emberek között – españoles peninsulares (az Ibériai-félszigeten született spanyolok). Brazíliában mindamellett azért is használták a kifejezést, hogy megkülönböztessék a fekete kreolokat – negros crioulos (afrikai rabszolgáktól származó, Brazíliában született emberek) a fekete afrikaiaktól – negros africanos (Afrikában született emberek). Az idők során a kreol szó és annak származékai (kreyol, kriol, krio stb.) elveszítették az általános jelentésüket, és a sokféle bevándorló etnikai csoport jelzőjévé váltak. Ezért eredetileg a „kreol nyelv” terminus bármely kreol embercsoport beszédét jelentette.
A kreol nyelvek keletkezése
Bizonyos történelmi helyzetekben különböző nyelvek kerültek érintkezésbe kereskedés, gyarmatosítás, rabszolgaság vagy bevándorlás körülményei között. A kapcsolatba került felek nem értették meg egymást egyik nyelvén sem, ezért sürgősen szükség volt kommunikációs eszközre, ami úgy oldódott meg, hogy a felek nyelveinek elemeiből kevert nyelv jött létre, amelyet beszélőik anyanyelvük mellett második nyelvként sajátítottak el közvetítőnyelvi funkcióval. E nyelv szókészlete a használók kapcsolatának típusa szerint volt korlátozott, beszédhangkészlete a résztvevő nyelvek közös hangjaiból állt, nyelvtani szerkezete pedig egyszerű volt. Történelmi vagy társadalmi és kulturális okok miatt egyes kevert nyelvek egész közösségek anyanyelvei lettek. Ezek a kreol nyelvek.
Keletkezésük folyamatának kérdése vitatott. Már a 19. században észrevették, hogy több közös vonást mutatnak még akkor is, ha különböző szupersztrátumaik és szubsztrátumaik vannak.Bussmann 1998, 264. o. Az összes keletkezésükre vonatkozó elmélet megpróbálta megmagyarázni ezt a jelenséget.
Egyes elméletek a poligenézist állítják. Ezek szerint mindegyik kreol nyelv egymástól függetlenül jött létre. Hugo Schuchardt , a kreolisztika megteremtője a 19. század vége felé úgy tekintette, hogy mindegyik esetben az európai telepesek tudatosan egyszerűsítették le saját nyelvüket, mert túl bonyolultnak tartották azok számára, akikhez szóltak. Viszont Leonard Bloomfield szerint a szubsztrátumnyelv beszélői kezdeményezték az első változtatásokat, majd a két fél kölcsönösen hibásan utánozta egymás beszédét, ami megerősítette az eredeti nyelvektől való különbségeket.Sala 1989, 87–88. o.
A poligenézis újabb elmélete szerint a pidzsin és a kreol nyelvek egymástól függetlenül alakultak ki különböző körülmények között, valamint a pidzsin nyelvnek nem volt szükséges minden esetben megelőznie a kreolt, továbbá a kreol nyelv sem a pidzsin nyelvből fejlődött ki. Ezek szerint a pidzsin nyelvek kereskedelmi kolóniák közötti mindennapos interakciók nyomán alakultak ki, amelyekben a nyelvhasználók megőrizték a saját anyanyelvüket a kommunikáció során. A kreol nyelvek mindeközben olyan gyarmatosított telepeken fejlődtek ki, amelyekben az európai nyelvet beszélők, akiknek a nyelve távol állt a sztenderdtől, gyakran fogadtak tanítványuknak szolgálókat. A nem-európai rabszolgákkal folytatott gyakori interakciók hatására a rabszolgák nem-európai nyelvéből bizonyos szavakat és jellegzetességeket átvettek, ami azt eredményezte, hogy egy erősen átalakult változat jött létre az eredeti nyelvből. Ezek a szolgálók és rabszolgák a kreolt mint hétköznapi nyelvet használták, nem csak pusztán azokban a helyzetekben, amelyekben a szupersztrátum beszélőjével volt szükséges a kontaktus.Mufwene 2002.
Más, az 1960-as években kifejtett elmélet a monogenézist állítja. Douglas Taylor, Robert Wallace Thompson, William A. Stewart, Keith Whinnom stb. szerint, mivel az első gyarmatok portugálok voltak, az összes európai szupersztrátumú pidzsin és kreol nyelv egyetlen portugál pidzsinből származna. A többi szupersztrátumúak úgy keletkeztek volna, hogy a portugál szókészletet más európai nyelvek szavai helyettesítették, de megmaradt bennük az eredeti portugál pidzsin szerkezete.
Újabb, az 1980-as években született elméletek a nyelvi univerzálékhoz kötik a kreol nyelvek létrejöttét. Derek Bickerton a közös vonásaikat azzal magyarázta, hogy a kreol nyelvek azonos módon keletkeztek volna. Elméletét bioprogram-hipotézisnek nevezte. Eszerint a kreol nyelvek gyorsan, egyetlen generáción belül jelentek meg, azon gyerekekében, akik szülei beszédében már kevert nyelv helyettesítette a szubsztrátumnyelvet. Ennek a nyelvnek a nagyon egyszerű, nem következetesen, rendszertelenül használt szerkezeteit hallva maga körül, a gyerek vele született nyelvi képességét használta megtanulása közben. Ezt a képességet egy univerzális grammatikához való hozzáférés teszi ki, amely a felnőttnek már nincs meg. Ezzel a gyerek rögzített nyelvtant tulajdonított a nyelvnek, és ehhez igazodva következetesen „rendes” nyelvként beszélte. Erre a nyelvre már csak minimálisan hatott a szubsztrátum, és a következő generációk már ezt sajátították el anyanyelvükként.Vö. Bussmann 1998, 264. o.; Crystal 2008, 55. o.; Kálmán – Trón 2007, 36. o. o. Az így keletkezett kreol nyelv már mindazon jellegzetességekkel rendelkezett, amelyekkel elláthatta bármelyik természetes nyelv kommunikációs funkcióit, ezekéhez hasonló alaki és funkciós összetettséggel, az adott közösség kommunikációs szükségleteinek határai között.Crystal 2008, 122. o.CELW 2009, 859. o.
A kreol nyelvek jellegzetességei
A kreol nyelvek egyes jellegzetességei folytatják azon kevert nyelvekéit, amelyekből kifejlődtek. Eszerint, ha az pidzsin volt, fonológiai rendszere egyszerűbb, mint a szupersztrátumé és a szubsztrátumé, mivel ezek közös fonémáiból áll. Ilyen kreol nyelv szókészletének legnagyobb részét a szupersztrátumból származó szavak teszik ki.Jarceva 1990, Крео́льские языки́ ’kreol nyelvek’ szócikk. Grammatikai rendszere általában egyszerű, alapszerkezetekből álló.Crystal 2008, 55. o. Analitikus, azaz viszonyszókat használó szerkezeteket preferál szintetikusok helyett, tehát teljesen vagy nagy részben kiküszöböli a flexiót, és szórendje rendszerint rögzült. Szóalkotási módszerei többnyire a két elemből álló szóösszetétel és a reduplikáció (szó megismétlése), egyes nyelvek esetében a szóképzés is.
Bickerton a kreol nyelveknek több olyan közös vonását állapította meg, amelyekben bioprogram-elméletének egyik megerősítését látta, például az alábbiakat:Bickerton 1981, idézi CELW 2009, p.861–862. o. Tagadó mondatban a határozatlan alanyt, az állítmányt és a határozatlan tárgyat vagy határozót külön-külön tagadják, pl. non dag na bait non kyat ’egyetlen kutya egyetlen macskát sem harapott meg’ (guyanai angol). Ugyanaz a szó szolgál a személytelen létigére és a birtoklást kifejezőre, pl. get one wahine she get one daughter ’van egy asszony, akinek van egy lánya’ (hawaii angol). A magyar létigének két megfelelője van: az egyik helyhatározóval, a másik kopulaként használt, pl. a ben de na ini a kamra ’(ő) a szobában volt’ vs. mi na botoman ’(én) csónakos vagyok’ (sranan suriname-i angol). A melléknevet kopula nélkül használják állítmányként, pl. di pikni sik ’a gyerek beteg’ (jamaicai angol). A kérdő mondat szórendje nem különbözik a kijelentő mondatétól, pl. i bai di eg-dem(?) ’(ő) megvette a tojásokat(?)’ (guyanai angol).
A kreol nyelvek változatai
Fejlődési és sztenderdizálási fokuktól függetlenül a kreol nyelvek kapcsolatban maradnak a szupersztrátumukkal.Escure 2006, 866–870. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásokból származó információkat. Ezért mindegyiknek vannak ehhez viszonyított társadalmi változatai (szociolektusok), amelyek nyelvi kontinuumot alkotnak. Több tényezőtől függ, hogy milyen mértékben bírja őket a beszélő: elsősorban az iskolázottsági szintjétől a szupersztrátumnyelvben, azután a társadalmi és etnikai hozzátartozásától, alkalmazkodási és egyéb képességeitől, valamint lélektani tényezőktől. Három fő változat különböztethető meg, amelyeket nem választ szét éles határ.
Bazilektusnak nevezik a szupersztrátumtól legtávolabb álló változatot.Bussmann 1998, 13. o.Crystal 2008, 51. o.
Akrolektus az elnevezése a szupersztrátummal nem azonos, de hozzá a legközelebb álló változatnak.Crystal 2008, 8. o.Dubois 2002, 13. o. Olyan személyek használják, akiknek iskolázottsági szintje elegendő ahhoz, hogy ismerjék a szupersztrátum sztenderd változatát, de ezt egyes olyan hangtani sajátosságokkal beszélik, amelyek a szubsztrátuméi. Ilyen például egy olyan pedagógus nyelvhasználata, aki a szupersztrátumnyelven tanít.
A mezolektus az előbbi kettő között helyezkedik el, anélkül hogy világosan azonosítható lenne.Dubois 2002, 298. o. Egyes nyelvészek megkülönböztetnek benne egy felső, az akrolektushoz legközelebbi mezolektust, egy alsó, a bazilektushoz legközelebbit, és egy ezek közöttit.Crystal 2008, 302. o.