bélyegkép|jobb|A Szűz Mária templom|300px bélyegkép|jobb|300px|A templom Grodzisko felől. 300px|jobb|bélyegkép|A templom a királyi kápolnával bélyegkép|jobb|300px|A Hajnal-kapu Máriájának szentelt kápolna bélyegkép|jobb|220px|Gótikus tabernákulum

A gdański Szűz Mária-templom (lengyelül: Bazylika Mariacka, németül: Marienkirche) a legnagyobb téglából épült templom a világon, egyben az egyik legnagyobb gótikus téglaépítmény. Hossza 105,5 m, kereszthajójának hossza 66 m, egyszerre 25 000 ember befogadására alkalmas.

Története

A templom helyén korábban egy hatszög alaprajzú bazilika állt, melyet 1343 és 1360 között építettek. Pilléreinek és alsóbb szintjeinek egy része az új templom építésekor felhasználásra került.

A mai templom építése 1379-ben kezdődött, Heinrich Ungeradin építészmester vezetésével. A templom keleti része 1447-re elkészült, és 1452–1466 között már a torony építésével foglalkoztak. 1485-től az építkezés vezetését Hans Brandt vette át, aki újragondolta a főhajó kialakítását. A munkák végül 1496-ban fejeződtek be Heinrich Haetzl irányítása alatt, aki az építészet előrehaladása következtében átgondolta a boltozat kialakítását.

A 20. századig a templom külső és belső állaga lényegében változatlan maradt. A második világháborúban a templom súlyosan megsérült, leginkább a Vörös Hadsereg danzigi ostroma alatt, 1945 márciusában. A fából készült tetőszerkezet teljesen kiégett, a boltozatok jó része leomlott, az ablakok lényegében teljesen megsemmisültek. A tűzvész okozta forróság következtében számos tégla egyszerűen elolvadt, elsősorban a toronyban, ami egy kéményhez hasonlóan viselkedett. A templom padlójában elhelyezett sírok fel lettek tépve, állítólag a szovjet katonák által, akik a sírokban fekvő tetemeket szerették volna kifosztani.

Szerencsére a templombelső művészeti alkotásainak többsége épen maradt, legtöbbjüket a város közelében fekvő falvakba menekítették. Mára ezek jó része visszakerült a templomba, a maradékot különböző lengyel múzeumokban lehet megtekinteni. Utóbbiak eredeti helyre visszakerülésének lehetőségéről folyamatosak az egyeztetések.

A templom rekonstrukciója a háború befejeztével szinte azonnal, már 1946-ban elkezdődött. A tető 1947 augusztusára újjáépült. A mindenképpen szükséges rekonstrukciós munkák befejeztével a templomot 1955. november 17-én újjászentelték, a rekonstrukció és felújítás azonban a mai napig is tart.

Építészete

A Szűz Mária templom latin kereszt alaprajzú, három hossz-, és egy kereszthajóval megépített templom. Kereszthajójának és központi csarnokénak közel egyenlő hossza remekül példázza a gótikus templomépítészetet. A kereszthajó északi oldalán levő szokatlan formák a mai templom előtt eredetileg itt áll kis bazilika felhasznált falai miatt alakultak ki.

A boltozat kora mestermunkájának számít, a háború utáni rekonstrukció során nagyrészt visszaállították. A főhajó és a kereszthajó felett hálóboltozat, az oldalhajók felett csillagboltozat található.

A templom külső megjelenését a téglafalazat, és a keskeny íves gótikus ablakok dominálják. A kialakítás a tartóoszlopok és rizalitok megfelelő belső elhelyezése, valamint a kápolnák tartóoszlopok közötti felállítása miatt volt lehetőség. Az épület téglahomlokzatának síkját fiatornyok bontják meg, a sarkokat pedig apróbb lövegtornyok hangsúlyozzák. Utóbbiak kúp alakú csúcsának teteje fémmel borított.

A templom méreteit az alábbi számokkal lehet összefoglalni:

A templom hossza 105,5 m A templom szélessége 66,5 m A templom magassága 82 m Belső magasság 30 m Befogadóképesség 25 000 fő Ablakok száma 37 Legnagyobb ablak mérete 127 m² A torony lépcsőinek száma 409 Az építkezés elkezdése 1343. március 25. Az építkezés hossza 159 év

A templom belső tere

A templom belső terét számos gótikus, reneszánsz, és barokk festménnyel díszítették. A legismertebb közülük Hans Memling flamand festő Az utolsó ítélet című alkotása, melyet jelenleg a gdański Nemzeti Múzeumban őriznek. További, eredetileg a templomot díszítő alkotások látható a varsói Nemzeti Múzeumban, melyeket 1945-ben, a világháború miatt menekített oda. A 90-es évekig ezek közül mindössze néhány került vissza a templomba. A már említett festményen kívül a következő művészeti alkotások kiemelkedő jelentőségűek:

Jeruzsálemi oltár, 1495-1500 (jelenleg a varsói Nemzeti Múzeumban látható) Főoltár, 1511-1517, augsburgi Michael Schwarz Tízparancsolat, kb. 1485 Simon és Judith Bahr síremléke, 1614-1620, Abraham van den Blocke Pietà, kb. 1420 Isten szent anyja, szobor, kb. 1420 asztronómiai óra, 1464-1470, Hans Düringer orgona, részben a Szent János templomból áthelyezve 1985-ben

73px 75px 169px 75px 72px Memling Az utolsó ítélet című képe

Lásd még Hajnal-kapu

Hivatkozások Fordítás

Külső hivatkozások A templomban anyakönyvezettek névsora a reformáció óta A templom orgonája A templom orgonájának története

Kategória:Lengyelország gótikus vallási építményei Kategória:Gdańsk Kategória:Katolikus Szűz Mária-templomok