250px|jobbra|bélyegkép|A prágai vár Pacassi által kialakított déli homlokzata
Nikolaus Franz Leonhard Pacassi vagy röviden Nikolaus Pacassi (olaszosan Nicolò Pacazzi; Bécsújhely, 1716. március 5. – Bécs, 1790. november 11.) olasz származású osztrák építőmester, építész. Mária Terézia udvari építésze, számos nagyszabású építési munkálat irányítója, kisebb rokokó és kora klasszicista épületek és épületrészek tervezője.
Élete
Olasz kőfaragó- és építészcsaládból származott. Apja, Paolo Stefano Pacassi kőfaragó Goriziából települt át Bécsbe, ahol feleségül vette a helybéli Barbara Hallert.
Nicolò a képzőművészeti akadémia elvégzése után 1743-ban nevezték ki udvari építésszé.
1743-ban kapott megbízást a schönbrunni kastély átépítésének vezetésére, amit 1749-ben fejezett be. 1753-ban Mária Terézia udvari építésszé nevezte ki, ami után sorra kapta a megbízásokat.
1753-ban Jean Nicolas Jadot de Ville-Issey utódaként a császárnő udvari építőirodájának vezetőjévé nevezték ki. A császári család öt kastélyát építette vagy alakította újjá. 1756-tól építészetet tanított a a római Szent Lukács Akadémián.
Érdemei elismeréseképpen: 1764-ben a királynő lovaggá (Ritter) ütötte, 1769-ben báróvá (Freiherr) emelte.
1768-ban lett a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tagja.
Munkássága
Munkáit a homlokzatok uniformizálása jellemezte.
Építőmesterként és építészként is kiválót alkotott: ő tervezte a prágai vár főlépcsőházát és Szent Kereszt-kápolnáját (1753) építette át az Új királyi palotában a Spanyol termet (1748–1749), /120418812.pdf?sequence=1 Kateřina Pulcová: Paměť a historie rodiny Palliardi – dva koncepty studia rodinné minulosti építette meg a Pacassi-lépcsőnek (csehül: 'Pacassiho schodiště') nevezett díszlépcsőt a Mátyás-kaputól délre; építette meg a laxenburgi kastélyszínházat (1753), építette át a budai várat (1753–1765), bővítette a pozsonyi vár (1761–1766), újította fel a leégett Kärntnertortheatert (1763), bővítette a bécsi Hofburgot (1767–1773). tervezte és építette klagenfurtban a püspöki rezidenciát (1769–1776), tervezte és építette a bécsi Hofburg Vigadó-szárnyának (Redoutensaaltrakt) homlokzatát 1773).
Jegyzetek
Források
Helmar Schramm et al.: Collection, laboratory, theater: Scenes of knowledge in the 17th century. Berlin; New York: Walter de Gruyter. 2005, 199–200. o.
További információk
Rövid életrajza
Kategória:Osztrák építészek Kategória:1716-ban született személyek Kategória:1790-ben elhunyt személyek Kategória:Cseh barokk építészek