Murasiklós () falu és községközpont Horvátországban, Muraköz megyében.
Fekvése Csáktornyától 11 km-re északra a magyar–horvát határ közelében fekszik. Községközpont, melyhez a szomszédos Felsőkirályfalva is hozzátartozik.
Története A települést 1458-ban "Poss. Bratrvsincz" alakban említik először. 1478-ban "Bratischinecz", 1636-ban "Wratissnicz", 1752-ben "Vratissinecz" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A csáktornyai uradalom része volt.Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890. Nevét a szláv Bratiša, illetve Vratiša személynévből magyarázzák, aki a középkorban birtokosa lehetett. Az uradalommal együtt 1456-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. A falunak régen csak egy fakápolnája volt. Az 1760-as egyházi vizitáció már megemlíti, hogy új kápolnát építettek. Mai temploma 1789-ben készült el.
Vályi András szerint " VRATISINECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura Forintos Uraság, lakosai katolikusok, határja középszerű."
1910-ben 646 lakosa volt, közülük 624 horvát, 21 magyar és 1 német anyanyelvű volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben a község 2213 lakosának 98%-a volt horvát nemzetiségű, Murasiklósnak magának 1524 lakosa volt.
Népesség A község népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 722 791 955 1.025 1.156 1.208 1.315 1.689 2.049 2.098 2.177 2.271 2.336 2.394 2.213 1.984 1.673
A település népessége Lakosság változása 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 358 387 443 500 584 646 722 975 1.251 1.275 1.375 1.491 1.461 1.520 1.524 1.392 1.155
Oktatás A faluban található egy nemrég felújított és modernizált általános iskola, ahol több száz első osztálytól nyolcadik osztályig terjedő gyermek tölti napja nagy részét. Az iskola közelében kézilabda- és kosárlabdapálya is található.
Egyesületek KUD dr Vinko Žganec Vratišinec Kulturális és Művészeti Egyesület Vratišinec Önkéntes Tűzoltó Egyesület dr Vinko Žganec vegyeskar Vratišinec Ifjúsági Egyesület ZEC Vratišinec vadásztársaság
Sport NK Sokol Vratišinec labdarúgóklub RK Sokol Vratišinec kézilabdaklub
Nevezetességei A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1582. 1897-ben épült késő gótikus stílusban, latin kereszt alaprajzzal, sokszög záródású apszissal. Külső falait 28 támpillér támasztja meg. Homlokzata előtt állnak Szent Péter és Pál apostolok szobrai, melyek 1779-ben készültek. Belül síkmennyezetű, de a szentély boltozott. Berendezésének értékes darabjai a három oltár, a szószék, az orgona, a jászol és egy 1522-ből származó Szentcsalád kép. A plébánia a 19. század első felében épült emeletes épület, bejárata felett erkéllyel. A falu központjában álló Szent Kereszt-kápolna 1754-ben épült. Szent Flórián tiszteletére szentelt utikápolnája 1814-ben épült. Kulturális emlék a régi iskola épülete,Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1125. mely a település központjában áll. Négyszög alaprajzú, földszintes épület klasszicista homlokzattal, az ablakok közötti sekély pilaszterekkel. A déli oromzaton látható az építés 1874-es évszáma.
Híres emberek A falu leghíresebb szülötte dr. Vinko Žganec (1890 – 1976) akadémikus, népzenekutató.
További információk Hivatalos oldal A község a Muraköz információs portálján A plébánia honlapja A helyi alapiskola honlapja
Jegyzetek
Kategória:Muraköz települései Kategória:Zala vármegye települései