A karakalpak ábécé (saját nevén qaraqalpaq álipbesi) a karakalpakok és nyelvük latin betűs írására szolgál.

A nyelvet 1928-ig arab írással jegyezték le. Ekkor vezettek be egy korai latin írást, amelyet 1940-ben cseréltek le az 1945-ben módosított, 2005-ig használt cirill írásra. A 2005-ben egyedül hivatalossá vált új, latin betűs írást már 1994-ben összeállították, de csak 1995-ben vezették be hivatalosan, melyet egy 10 éves átmeneti időszak követett, amely alatt egyszerre használták a cirill és latin írást is. Manapság hivatalos dokumentumok már csak a latin betűs írással adhatók ki Üzbegisztánban. A karakalpak latin ábécét 2016-ban ismét kis mértékben módosították, manapság már ezt a verziót használják a legtöbb helyen.

A mai latin betűs ábécé A ma használt karakalpak ábécé a következő 34 betűből áll: A a, Á á, B b, D d, E e, F f, G g, Ǵ ǵ, H h, X x, Í ı, I i, J j, K k, Q q, L l, M m, N n, Ń ń, O o, Ó ó, P p, R r, S s, T t, U u, Ú ú, V v, W w, Y y, Z z, C c, Sh sh, Ch ch A betűk nevei a következők: a, á, be, de, e, fe, ge, ǵa, he, xa, ı, i, je, ke, qa, la, me, ne, ńe, o, ó, pe, re, se, te, u, ú, ve, we, ye, ze, ce, she, che.

A karakalpak ábécé változásai Az idők során használt ábécék és kapcsolataik: ArabírásLatın1928—1930Latın1930—1938Latın1938—1940CirillLatın1994—1995Latın1995—2009Latın2009—2016Latın2016 ótaIPAاAaАаAaaهӘәӘә1ÄäAʼaʼÁáæبBвБбBbb VvВвVvvگGgГгGggغƢƣҒғḠḡGʼgʼǴǵɣدDdДдDddهEeЕеEeEe, Ye yeSzó elején és magánhangzók után.Eee ЁёyojoجÇçЖжJjʒزZzЗзZzzىIiJjИиİiIiiيJjIiЙйYyjکKkКкKkkقQqҚқQqqلLlЛлLllمMmМмMmmنNnНнNnnڭꞐꞑҢңN̄n̄NʼnʼŃńŋوOoОоOoOo, Wo woOoo ӨөӨөÖöOʼoʼOʼoʼ, Woʼ woʼÓóœپPpПпPppرRrРрRrrسSsСсSssتTtТтTttۇUuŬŭУуUuu YyҮүÜüUʼuʼÚúyۋVvUuЎўWwwفFfФфFffخXxХхXxxھHhҲҳHhh SsTs tsЦцtsCcʦچCcŞşЧчŞşSh shCh chʧشŞşШшŞşSh shʃ ŞşЩщŞşSh shʃ jiЪъ ىЬьЫыIıIʼiʼÍıə Ьь EeЭэEee Ююyuju Яяyaja Az 1928-as latin változat sorrendje Aa Әә Bb Cc Ç炍 Dd Ee Ff Gg Ƣƣ Hh Xx Ii Jj Kk Qq Ll Mm Nn N̡n̡ Oo Өө Pp Rr Ss Şş Tt Uu Yy Vv Ww Zz Ьь volt.

Az előző cirill betűs ábécé A táblázat az 1995 előtt használt cirill betűs ábécét, és annak ismert átírásait mutatja.

nagybetű kisbetű latin ábécé ISO 9ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995 ALA-LCAmerica Library Association & Library of Congress , Washington, 1997 WWSThe World's Writing Systems, New York, 1996 AllworthAllworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971. BGN/PCGNUnited Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000. А а a a a a ä a Ә ә a a a a ä a Б б b b b b b b ВCsak idegen eredetű szóban fordul elő в v v v v v w Г г g g g g g g Ғ ғ gʻ ġ gh ḡ gh gh Д д d d d d d d Е е e, yeSzó elején, magánhangzó és ъ, ь után e e e e, ye e, ye Ё ё yo ë ë ë ya yo Ж ж j ž zh ž j, zhIdegen eredetű szavakban zh З з z z z z z z И и i i i i i i Й й y j ĭ j y y К к k k k k k k Қ қ q ķ q ķ q q Л л l l l l l l М м m m m m m m Н н n n n n n n Ң ң nʻ ņ ng ņ ng ng О о o o o o a o Ө ө oʻ ô ȯ ö ö ö П п p p p p p p Р р r r r r r r С с s s s s s s Т т t t t t t t У у u u u u u u Ү ү uʻ ù u̇ ü ü ü Ў ў w ŭ w w w w Ф ф f f f f f f Х х x h kh x kh kh Ҳ ҳ h h̦ ḣ x̦ h h Ц ц ts c ts c ts ts Ч ч sh č ch č ch ch Ш ш sh š sh š sh sh Щ щ sh ŝ shch šč shch shch Ъ ъ ’ " " " " ’ Ы ы ı y y y ï y Ь ь ’ ’ ’ ’ ’ ’ Э э e è ė è ë e Ю ю yu û iu ju yu yu Я я ya â ia ja yä ya

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek Ábécé Török ábécé

Külső hivatkozások Omniglot Transliteration of Non-Roman Scripts

Karakalpak Abece