Drávadiós (1908-ig Orehovicza, horvátul Orehovica) falu és község Horvátországban Muraköz megyében.
Fekvése
Csáktornyától 10 km-re délkeletre fekszik. A községhez napjainkban három falu tartozik: Drávadiós (Orehovica), Drávaollár (Vularija), és Drávaszilas (Podbrest).
A Horvát Köztársaság megyéinek, városainak és községeinek területéről szóló törvény (Hivatalos Közlöny 90/92., 29/94. és 10/97. szám) 1997 januárjában történt módosítása alapján Orehovica község új helyi önkormányzati egységként jött létre Orehovica, Podbrest és Vularija településeknek Mala Subotica községből való leválasztásával.
Története
A 13. században település területe is hozzátartozott ahhoz a "Vyzmich" nevű birtokhoz, mely 1239-ben szerepel IV. Béla király oklevelében és amelyet ekkor vásárol meg a Hahót nembeli Mihály comes a veszprémi püspöktől.Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár VII. kötet Pest, 1860. A települést név szerint 1478-ban "Orechowecz" néven említik a csáktornyai uradalom falvainak felsorolásában.Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
1477-ben Hunyadi Mátyás az uradalommal együtt Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is.
1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " ORECHOVICZA. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szoboticzának szomszédságában, mellynek filiája, határja középszerű. "
1861-ben a közigazgatás átszervezése során község lett, melyhez Drávaollár, Drávaszilas és Szentkereszt falvakat (az utóbbi ekkor még major) csatolták.
1920 előtt Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. Az új közigazgatás megszüntette Drávadiós községet és a hozzá tartozott falvakkal együtt Kisszabadkához csatolta. 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott, ekkor újra község és körjegyzőségi székhely volt, magyar határvadászőrs is működött a településen. A háború után közigazgatásilag Csáktornyához és Kisszabadkához is tartozott. Drávadiós 1997-óta újra önálló község, címerét és zászlaját a 2002-es falunapon avatták.
Egyházilag korábban a kisszabadkai plébániához tartozott. 1971-ben felépült a Fatimai Szűzanya tiszteletére szentelt új templom, 1980. január 3-án pedig önálló plébánia lett. 1997-óta a Varasdi egyházmegyéhez tartozik.
1945 és 1992 között a jelenlegi Orehovica község települései a Perlaki járás és a korábbi Csáktornya község részét képezték.
1993-től Orehovica, Podbrest és Vularija települések Kisszabadka községhez tartoztak. Csak 1997-ben fogadta el a Horvát Köztársaság Parlamentje és Kormánya Orehovica, Podbrest és Vularija lakosainak kérését, akik a választásokon megválasztották a községi vezetést.
Orehovica község statútuma kimondja, hogy május 21-ét Orehovica község napjaként ünneplik, mivel ezen a napon, 1997-ben, a Horvát Köztársaság függetlenné válása óta a nagyteremben alakult meg Orehovica község első tanácsa. 2002-ben, a község napján mutatták be a község címerét és zászlaját. Orehovica címere, egy ezüst alapon natúr színű diófa, a község nevén alapul. A zászló világoskék, középen sárga szegélyű címerrel.
Egyházszervezetileg a mai Orehovice község területe hosszú éveken át a Kisszabadka (Mala Subotica) plébániájához tartozott. Miután 1971-ben felépítették a templomot, 1980. január 3-án megalakult az önálló Fatimai Miasszonyunk plébánia. A plébánia a mai község területét fedi le, az újonnan (1997) létrehozott Varasdi Egyházmegye részeként.
Lakossága
1900-ban 779 lakosából 769 horvát, 7 magyar, és 1 fő német nemzetiségű volt. 1910-ben 940 lakosa volt, közülük 919 horvát és 21 magyar anyanyelvű volt. 1941-ben 1241 lakosából 1196 magyar, 38 cigány, 5 horvát, és egy fő német nemzetiségűnek vallotta magát. 1991-ben 1761 lakosából 1511 horvát, 177 cigány nemzetiségű volt. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Drávadiós község teljes lakossága 2769 volt, ebből a falunak magának 1659 lakosa volt. A község lakosainak 90%-a horvát, 8,5%-a cigány nemzetiségű.
A község népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 1.179 1.220 1.589 1.696 1.469 1.891 2.204 2.415 2.840 3.038 2.919 2.929 2.941 3.038 2.769 2.685 2.720 Megjegyzés: A község Csáktornya területéből történt leválasztással jött létre. 1880-ban és 1890-ben Kisszabadka község adatainak egy részét tartalmazta.
A település népessége Lakosság változása 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 656 645 772 823 779 940 1.127 1.171 1.335 1.461 1.421 1.508 1.623 1.761 1.659 1.669 1.803
Egyesületek Az orehovicai kulturális munka kezdete Marija Branović által 1945-ben alapított kórushoz köthető. Az 1950-es években megalakult az Orehovica Kulturális és Művészeti Egyesület, amelyet 1984-ben Fijolica Kulturális és Művészeti Egyesületre neveztek át. A Fijolica Kulturális és Művészeti Egyesület ma is aktív, dráma-, folklór- és tambura szekciókkal.
Nevezetességei A Fatimai Szűzanya tiszteletére szentelt plébániatemploma 1971-ben épült. 1945-ben alakult a falu kórusa, az 1950-es években pedig kulturális művészeti egyesületet alapítottak, melyet 1984-ben Fijolicának neveztek el. Ma is működik színi, népművészeti és tamburazenei csoportokkal.
További információk Drávadiós község hivatalos oldala A plébánia bolgja A község Muraköz megye honlapján Az alapiskola honlapja A falu adózói 1715-ben
Jegyzetek
Kategória:Muraköz települései Kategória:Zala vármegye települései