jobbra|bélyegkép|240px|Kommunista politikusok csoportja. Középen Kádár János, balra tőle, profilból Németh Károly, a kép jobb szélen Biszku Béla (1960) Biszku Béla (Márok, 1921. szeptember 13. – Budapest, 2016. március 31.https://www.neb.hu/asset/phpc7CWuX.pdf) magyar kommunista politikus, „a puha diktatúra legkeményebb ökle”,A három „b”: bűnök, büntetlenségek, betiltások az MKP, az MDP majd az MSZMP tagja és vezetője, belügyminiszterként (1957–1961) az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik irányítója, miniszterelnök-helyettes (1961–1962), az MSZMP KB titkára (1962–1978). 1989 után a politikától visszavonultan élt, ennek ellenére a halála előtti években mégis széles körű nyilvánosságot kapott egy 2008-ban vele forgatott dokumentumfilmben tett nyilatkozatai kapcsán. Hosszú élete végén megérte, hogy évtizedekkel korábbi háborús bűntettek és más bűncselekmények elkövetésével vádolják és bíróság elé állítsák, illetve hogy a „Lex Biszku” néven egy törvény nem hivatalos nevébe is bekerüljön.
Élete Biszku György és Debreczeni Etelka gyermekeként született 1921-ben katolikus földművescsaládban,http://www.szombat.org/politika/biszku-mazsihisz-szegeny-szegeny-zsidok a Magyarország északkeleti határánál fekvő, Bereg vármegyei Márokban (ma Márokpapi). 16 évesen, 1937-ben lakatosinasként kezdett dolgozni a Wertheim Felvonó- és Gépgyárban. 1941–1942-ben a Marx és Méreinél, majd 1945-ig a Magyar Philips Művekben dolgozott.Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–1992. 4. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. 269. o. 1938-ban bekapcsolódott az ifjúmunkás-mozgalomba, 1943-ban belépett a Vasas Szakszervezetbe, 1944-ben a Magyar Kommunista Pártba (MKP). 1944–1945-ben az angyalföldi fegyveres ellenállás egyik szervezője volt. A háború után az MKP XIII. kerületi szervezőjeként, 1946-tól az MKP Budapesti Pártbizottságán dolgozott.
Politikai tevékenysége 1949 májusában hat hétig az MDP Központi Vezetőség Káderosztályának alosztályvezetője, majd a Budapesti Pártbizottság Káderosztályának élére került. 1951-ben leváltották, a X. kerületi pártbizottság titkára lett. Itt dolgozott 1953 szeptemberéig, amikor megkezdte tanulmányait a politikai főiskolán. 1955 tavaszától a XIII. kerületi pártbizottság első titkára. A forradalom első napjaiban a XIII. kerületi pártbizottság tagjaiból, párttagokból és munkásokból fegyveres csapatokat szervezett a felkelők ellen. Ezért a forradalom után megkapta az akkori rendszer egyik legmagasabb kitüntetését, a Munkás-paraszt Hatalomért emlékérmet. 1956 után az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, a KB tagja (1956–1957), a Politikai Bizottság tagja (1957–1980).Szabó Miklós, M.: Adalékok a Magyar Néphadsereg 1961–1962. évi történetéhez. 1. rész. In.: Új Honvédségi Szemle. LXI. évf., 2007/9. sz., 96. o. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagja (1957. február 28.–május 9.), s mint ilyen megbízva a belügyek vezetésével (1957. március 1.–május 9.). 1956. november 4-e után Kádár János egyik bizalmi emberének számított.
Történészek azt feltételezik, hogy mint belügyminiszter (1957. május 9.–1961. szeptember 13.)Bölöny J.: i. m. 269. o. közvetlenül irányíthatta a forradalom utáni megtorlást, bár erre nincs közvetlen bizonyíték. 1961-ben Rákosi Mátyás felelősségének és párttagságának kérdését vizsgáló bizottság elnöke Biszku Béla lett, amelynek tagjai Apró Antal és Nógrádi Sándor voltak.Baráth Magdolna: Felemás desztalinizáció, betekinto.hu A minisztertanács elnökhelyettese (miniszterelnök-helyettes) 1961. szeptember 13-ától 1962. szeptember 27-éig. 1962-től a KB titkára, de szembefordult Kádár János enyhülő politikájával, ezért felmentették tisztségei alól, és nyugdíjazták (1978). A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) Számvizsgáló Bizottságának elnöke 1980-tól 1989-ig.Szabó M., M.: i. m., 96. o.
A rendszerváltás után Hosszú politikai tevékenysége után 1989-ben nyugdíjba vonult. Azóta a nyilvánosságtól teljesen elzárkózva élt, és csak mintegy 20 évvel később, 2008 táján került ismét a figyelem középpontjába. 2016. március 31-én, 95. életévében hunyt el.
Dokumentumfilm Biszku életéről
2008 nyarán Skrabski Fruzsina „Kommunisták, reszkessetek!”Kommunisták, reszkessetek! címmel írt egy blogbejegyzést, amiben még élő, megszólaltatható kommunistákat keresett. 2008 őszén Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, a Mandiner.hu bloggerei a nem létező „Beregi Ifjúsági Egyesület” tagjaként bemutatkozva keresték meg Biszkut azzal, hogy portréfilmet szeretnének készíteni „Márok nagy szülöttjéről”, amibe beleegyezett. Ők ezzel szemben kezdettől fogva dokumentumfilmet forgattak róla, leginkább az 1956-os forradalom utáni megtorlásokban játszott szerepére kihegyezve, amit végül 2010-re készítettek el „Bűn és büntetlenség”Bűn és büntetlenség PORT.hu címmel.
A film első részét 2008 őszén forgatták, amikor még csak az ifjúkoráról kérdezték. 2009 nyarán aztán elhívták szülőfalujába egy falunapi (ál)találkozóra, amit csak miatta szerveztek és ahol beépített kérdezők is voltak. Biszku elment, körbejárta a falut, majd levetítették neki azt a kisfilmet, ami addig elkészült róla, egyúttal pedig felfedték tevékenységük valódi célját. Mivel Biszku ennek tudatában nem zárkózott el a további társalgástól, később újabb kérdéseket tettek fel neki politikai múltjáról, különös tekintettel az 1956-os forradalom utáni megtorlásokkal kapcsolatban (amelyeknek belügyminiszterként egyik vezéralakja volt). Biszku ekkor tette legnagyobb feltűnést keltő kijelentéseit, miszerint nem bánt meg semmit és szerinte nincs miért bocsánatot kérnie, továbbá, hogy „Nagy Imre […] megérdemelte a sorsát”. Haláláig tartó elvhűsége, illetve a felelősség hárítása, valamint az ő hathatós közreműködésével kivégzettek és elítéltek sorsa iránti közömbössége már a bemutató előtt hangos sajtóvisszhangot kapott és kisebb belpolitikai botrányt kavart.
Biszku sajtónyilatkozatban tiltotta meg a dokumentumfilm vetítését.
Biszku először hozzájárult a róla készült film bemutatásához, amit a hirtelen jött feltűnést és politikai vihart látva visszavont, családja pedig perrel fenyegette meg az Uránia Nemzeti Filmszínházat, amennyiben megtartják a tervezett filmbemutatót. A bonyodalmak elkerülése végett a filmszínház vezetése elállt a vetítéstől,Biszku Béla letiltotta a róla készült film bemutatóját , Heti Válasz, 2010. június 10. a filmet ennek ellenére június 16-án egy más helyszínen mégis bemutatták. A nagy nyilvánosságot kapott eseményen olyan sokan jelentek meg (köztük több politikus is), hogy a filmet egész este vetíteni kellett, hogy mindenki láthassa.Rengetegen látták a Biszku filmet – Szeged Kurir, 2010. június 16. s Miután Biszku lányai is megtekintették, végül hozzájárultak, hogy az Uránia is műsorára tűzze.Levetítették a Biszku Béláról szóló dokut Múlt-kor történelmi portál, 2010. június 16.„Senkitől nem kérek bocsánatot!” – levetítették a Biszku Béláról szóló dokumentumfilmet, Origo, 2010. június 16.
A film kapcsán született egy törvényjavaslat azzal kapcsolatban, hogy a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra való hivatkozással.Biszku-film: monstre vita a Parlamentben – HVG.hu, 2010. június 30.
Felelősségre vonási kísérletek Eljárás a kommunizmus bűneinek tagadása miatt Biszku Béla 2010. augusztus 4-én a Duna Televízió „Közbeszéd” című műsorának vendége volt, ahol a riporter többek között az 1956-ot követő perekre vonatkozóan tett fel neki kérdéseket. Az interjúban elhangzottak miatt, 2010. augusztus 6-án Szilágyi György, a Jobbik politikusa feljelentette Biszku Bélát.Feljelentette Biszku Bélát egy jobbikos képviselő, http://www.origo.hu/itthon/20100806-feljelentette-biszku-belat-a-jobbikos-szilagyi-gyorgy-kepviselo.html A feljelentés alapján az ügyészség 2011. január 27-én vádat emelt Biszku Bélával szemben a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt (Btk 269./C. §). A vádirat szerint Biszku Béla a riporter által feltett kérdésekre „olyan válaszokat adott, amelyből úgy tűnt, hogy jelentéktelennek tartja ezeket a bűnöket”.[ http://www.origo.hu/itthon/20110127-vadat-emeltek-biszku-bela-ellen-a-kommunista-bunok-tagadasa-miatt.html]
2011. február 24-én az ügyben eljáró bíró felfüggesztette az eljárást és a jogszabály vélt alkotmányellenessége miatt az Alkotmánybírósághoz fordult.Lásd a Budai Központi Kerületi Bíróság közleményét: http://www.dev.birosag.webgrafika.hu/sites/default/files/Sajtoszoba/Kozlemenyek/110224_Biszku_Bela_Alkotmanybirosag.pdf Rábai Krisztina bírónő szerint a Btk. 269/C. §-a sérti a jogbiztonságot és a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogot.Az Alkotmánybíróság a 422/B/2011. számon iktatta az ügyet. Lásd az indítvány szövegét: http://www.mediafire.com/?rncch9ccrnj1k79 A bírónő kérdésként tette fel azt is, hogy
Felelősségre vonási kísérlet a nemzetközi jog alapján 2010. október 21-én, Gellért Ádám jogászMandiner (Baranyi Márton): Egyetlen eljárás sem indult a megtorlások miatt, http://mandiner.hu/cikk/20101118_egyetlen_eljaras_sem_indult_a_megtorlasok_miatt egy beadványt juttatott el a hatóságokhoz, amelyben az 1956-os megtorlásokban részt vevő személyek, köztük Biszku Béla nemzetközi jogon alapuló (emberiesség elleni bűntett miatti) felelősségre vonásának a lehetőségét vetette fel.Jogi álláspont az 1956-os megtorlásokat irányító személyek nemzetközi jogi alapon történő felelősségre vonásáról, http://www.mediafire.com/download.php?3vkstao4yxj0vko 2010. október 29-én a Fővárosi Főügyészség a beadványt feljelentésként értékelte és elutasította.Fővárosi Főügyészség, NF. 27942/2010/1. számú határozat, http://www.mediafire.com/?9gftmuf7c5d4iwe 2010. november 16-án Gellért Ádám panasszal élt a feljelentést elutasító határozat ellen a Legfőbb Ügyészségnél.Panasz a Fővárosi Főügyészség, Biszku ügyben hozott, NF. 27942/2010/1. számú határozata ellen, http://www.mediafire.com/?631oaatdlq877o2 Ezt, valamint a feljelentő további panaszait a Legfőbb Ügyészség mind elutasította, s megtagadta a nyomozás elrendelését.Lásd: Legfőbb Ügyészség panaszt elutasító határozata, 2010. december 17. http://www.mediafire.com/?9hzi0kk0hb0y0oa; Igazolási kérelem, 2011. január 11. http://www.mediafire.com/?r5zqx0t8u92j0vl; Legfőbb Ügyészség igazolási kérelmet elutasító határozata, 2011. január 21. http://www.mediafire.com/?u59s9plgwlknshh; Panasz az igazolási kérelem elutasításával szemben, 2011. február 3. http://www.mediafire.com/?0h8oxy6icnn96s0; Legfőbb Ügyészség panaszt elutasító határozata, 2011. március 1. http://www.mediafire.com/?66i10896hre0kxl, Lásd továbbá a Lánchíd Rádióban készült interjút: http://www.lanchidradio.hu/belfold/biszkuugy_nem_hagyja_annyiban_gellert_adam_20110328
Meggyanúsítás 2012. szeptember 10-én több ember ellen elkövetett emberölésre való felbujtás háborús bűntettével gyanúsította meg a Fővárosi Főügyészség. Az 1956. december 6-án a budapesti Nyugati pályaudvarnál 5, valamint a december 8-án Salgótarjánban 46 ember halálát okozó sortüzek az ügyészség szerint részben az ő döntésein alapultak. A meggyanúsítás után életkorára tekintettel házi őrizetbe helyezték.Biszku akár életfogytiglant is kaphat – Index, 2012. szeptember 10. Noha nemzetközi egyezmények (az 1949-es genfi egyezmények és az 1968-as New York-i egyezmény) alapján már 1994-ben eljárást indíthattak volna ellene,Már 1994-ben bíróság elé állíthatták volna Biszkut – Index, 2012. szeptember 10. az ügyészség nem indokolta meg, hogy azóta miért nem járt el hivatalból.