A Kossuth Rádió egy országos lefedettséggel rendelkező magyar közszolgálati rádióadó, melyet a magyar állam az általa létesített szervezeteken keresztül működtet. Jelenlegi tulajdonosa a Független Közmédia Testület, központi intézménye a Duna Médiaszolgáltató, melyet 2026 október végéig a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vált majd fel. Híreket, kulturális, tudományos és közéleti műsorokat közvetít. A rádió jelenlegi hivatalos hangjai Mikecz Estilla és Kisfalusi Lehel.
A rádió közvetlen elődje az 1925 decemberében indult Rádió Budapest (később Budapest I.) elnevezésű adó volt, mely a második világháború után vette fel a Kossuth Rádió nevet. Kiemelkedő szerepet játszott az 1956-os forradalom és szabadságharc során. A Kádár-rendszer idején sokáig együtt működött a Magyar Televízióval, a rendszerváltást követően pedig az egymásnak feszülő politikai erők tere volt az úgynevezett médiaháborúban.
A rádióadót – főleg a Fidesz 2010-ben kezdődő (de inkább a 2014-es választási győzelme utáni) kormányzása idején – kormánypárti elfogultsággal vádolták. A 2026-os országgyűlési választások után alaposan átalakították, ennek keretén belül 2026. július 7-én felfüggesztette a rádió a sugárzást, majd július 15-től átmeneti músorstruktúrával jelentkezett. Jelenlegi formájában 2026. augusztus 24. óta működik.
Története
A mai Kossuth Rádió elődje 1925. december 1-jén indult, akkor még Rádió Budapest néven. Az üzemeltetője ekkor a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. volt, a székhely a budapesti Rákóczi utcában volt. Első elnöke Kozma Miklós volt, a Magyar Távirati Iroda elnöke. 1928-ban a Bródy Sándor utcába költözött. Tanító, nevelő és szórakoztató funkciót látott el, ennek keretében a különféle műsorok között könnyű- és komolyzenét is sugárzott.
A második világháború ideje alatt is fontos szerepe volt, mert az ország innen tudta meg a legfrissebb híreket, illetve a háború későbbi szakaszában a Légoltalmi Parancsnokság jelzéseit. Az adó a bécsi döntésekkel visszacsatolt területek túlnyomó részén is szólt. 1944 márciusában, Magyarország német megszállását követően az adás két napig rendkívüli műsorrend szerint sugárzott, csak külföldi híreket olvastak be. Október 15-én itt olvasták be Horthy Miklós proklamációját a háborúból való kiugrásról, majd még aznap este a nyilasok átvették a hatalmat, a rádióadó felett is. A harci cselekmények közepette több adótornyot is felrobbantottak, így az adás egyre kevesebb helyen volt elérhető, majd miután a berendezéseket leszerelték és nyugatra menekítették, az év novemberében meg is szűnt. Csak a Vörös Hadsereg bevonulását követően, 1945 januárjában vált lehetővé a romokban heverő infrastruktúra helyreállítása. A rádió 1945 májusában indult újra. Azóta minden reggel a Hector Berlioz által meghangszerelt Rákóczi-indulóval indítja az adását.
Kossuth Rádió néven az emigráns moszkvai kommunisták üzemeltettek egy rádióadót 1941 szeptemberétől, mely propagandacélokat szolgált.http://www.visszaaradiohoz.hu/cikk.phtml?cim=kal/0929me.html Klandesztin rádió. Forrás: Péterfi, Hargitai, Géczi Vissza a rádióhoz (klandesztin = titkos; angolul pirate) Ez a rádió 1945 áprilisának végén szűnt meg. 1949. február 1-jén a Budapest I. felvette a Kossuth Rádió nevet. Ekkoriban az adó kommunista propagandacélokat szolgált. Az 1956-os forradalom idején a Magyar Rádió ostroma során a felkelők elfoglalták, ekkor olvasták be, hogy „hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon”. Ettől kezdve Szabad Kossuth Rádió néven működött tovább, egészen november 4-ig. A forradalom leverésével egyidejűleg a szolnoki rádióadó jelentkezett be Kossuth Rádióként, és itt olvasták be Kádár János közleményét a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásáról.
A Kádár-korszak alatt a Kossuth Rádió továbbra is a kommunista propaganda szócsöve volt, ha nem is olyan nyomasztó mértékben, mint korábban. 1957-től 1974-ig a Magyar Rádió és Televízió (MRT) nevű vállalat üzemeltette. Ekkoriban indult el az évtizedekig nagy népszerűségnek örvendő A Szabó család című rádiójáték, és ekkoriban közvetítette a rádió a táncdalfesztiválokat is. 1957-ben indult az esti hírműsor, 1965-ben a Reggeli Krónika, 1967-től az autósoknak szóló Csúcsforgalom, 1969-től pedig a Déli Krónika. 1971-ben indult a 168 óra című belpolitikai műsor. Az 1980-as években olyan műsorok jelentek meg, mint a Napközben, amelyben már a hallgatók által felvetett ügyes-bajos problémákkal is foglalkoztak. De ilyen műsor volt még az 1985-ben elrajtolt Rádiónapló és az 1987-ben debütált Vasárnapi Újság. A kulturális műsorok mellett hangjátékok színesítették a repertoárt.
A rendszerváltás után a rádió a politikai csatározások színhelye lett - a kormánypárti MDF iránti elfogultsággal vádolták az ellenzéki pártok és minden lehetőséget megragadtak annak érdekében, hogy ellenőrizhessék, annak érdekében, hogy ellenzéki vélemények is megjelenhessenek. Ez volt az úgynevezett médiaháború. 1996-ban elfogadták az első médiatörvényt, ennek keretén belül megalakult a Magyar Rádió Rt., melynek tulajdonosa a Magyar Rádió Közalapítvány lett - ez lett volna a garanciája a Kossuth Rádió függetlenségének is.
A rádió a középhullám mellett már 1959-től sugárzott az URH hálózaton, igaz, eleinte csak a keleti normás (OIRT) frekvenciatartományban, ezt 2007-ben kapcsolták le. Ugyanebben az évben a rádióban új műsorstruktúrát vezettek be, és a Magyar Rádió többi adójával együtt átnevezték, és a MR1-Kossuth Rádió nevet kapta. Ezt a nevet egészen 2011-ig használták, utána felhagytak vele, és ismét csak Kossuth Rádió volt.
A Fidesz 2010-es kétharmados választási győzelme közvetlenül érintette a rádiót is. 2011 januárjában létrejött a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), amely a műsorstruktúra átalakításával, elbocsátásokkal, fokozatosan átformálta a rádiót. 2012. július 27-én a közmédia összes csatornájával együtt új logót és megjelenést kapott, majd 2013. március 15-én új hangzásvilágot, amelyet egészen 2026 augusztusáig megtartott. A rádió jelmondatot is kapott: "Otthon a világban". 2015-ben létrejött a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., amely egyesítette a köztelevíziót és a közrádiót egy cégben, ezzel egyidejűleg megszűnt a Magyar Rádió Zrt. is. A Bródy Sándor utcai székházat elhagyták, helyette egy közös épületbe, a budapesti Kunigunda útjára költöztek.https://web.archive.org/web/20161006013138/http://www.mtva.hu/en/sajto-es-fotoarchivum/2015-julius-1-duna-mediaszolgaltato-zartkoeruen-mukoedo-nonprofit-reszvenytarsasag-elnevezessel-egyesuel-a-negy-koezszolgalati-mediaszolgaltato Ebben az időszakban rengeteg kritika érte a Kossuth Rádiót, mert fokozatosan a Fidesz propagandájának a szócsövévé vált, nem volt ritka, hogy hamis vagy meghamisított híreket közöltek, egyes megszólalók informális módon ki voltak tiltva, illetve az ellenzék a törvényben meghatározott minimumot leszámítva nem kapott lehetőséget a megszólalásra, róluk szinte kivétel nélkül csak negatív, dehonesztáló hangnemben lehetett megszólalni, és sokszor központilag irányított lejáratókampányok zajlottak ellenük főműsoridőben. Ennek köszönhetően a 2026-os országgyűlési választások előtt a Tisza Párt programjában kiemelt helyen szerepelt a közmédia szabadságának és pártpolitikától való függetlenítése. A párt azt is vállalta, hogy azonnal felfüggesztik a közmédia hírsugárzását, amit csak akkor indítanak újra, ha megteremtik a független és objektív hírszolgáltatás feltételeit.
A Tisza Párt választási győzelmét követően erre 2026. július 7-én délután 4 órakor került sor. Miután Garami Zsuzsa beolvasta az alábbi közleményt („A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük! A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. Maradjanak velünk! A Kossuth Rádió helyén átmenetileg a Bartók Rádió műsorai hallhatóak.”), a rádió elhallgatott. Csak július 15-én 0 órakor indult újra, a korábban tiltólistára került hangjátékok napját követően új, átmeneti műsorstruktúrával.
A Kossuth Rádió 2026. augusztus 24-én indult újra, új műsorstruktúrával és új szignálparkkal. Tulajdonosi jogköreit a Független Közmédia Testület kapta meg, a Magyar Rádió és Televízió Zrt.-n keresztül. jobbra|bélyegkép|265px|A kommunista kormányzat a nemzeti főadót Kossuth Lajosról nevezte el, így 1949. február 1-jén Budapest I. fölvette Kossuth, Budapest II. pedig Petőfi nevétMagyarország a XX. században - A demokratikus Magyar Rádió bölcsőjénél (1945–1949), mek.oszk.hu
A rádió vételkörzete
Ultrarövidhullámon (FM) A Kossuth Rádió műsora ultrarövidhullámon a nap 24 órájában hallható. Az NMHH döntése értelmében a 2014. január 2-ától hatályba lépő hálózatfejlesztéseknek köszönhetően új frekvenciákon érhető el műsora: többnyire a néhai Neo FM által használt frekvenciákon, míg a rádió korábbi frekvenciáit a Dankó Rádió örökölte meg. Lakossági ellátottsága 90%, míg területi lefedettsége 88%.http://nmhh.hu/cikk/161719/Javul_a_Kossuth_Radio_vetelminosege
Aggtelek – Bácsalmás – Balassagyarmat – Barcs – Battonya – Békéscsaba – Budapest – Cegléd – Csávoly – Debrecen – Fehérgyarmat – Gerecse – Győr – Kab-hegy – Kaposvár – Karcag – Kazincbarcika – Kecskemét – Kékes – Kiskőrös – Kiskunhalas – Komádi – Mezőkovácsháza – Miskolc – Mosonmagyaróvár – Nagyatád – Nagybajom – Nagykanizsa – Paks – Pécs – Sárvár – Sátoraljaújhely – Sopron – Szeged – Székesfehérvár – Szekszárd – Szentes – Szolnok – Szombathely – Tamási – Telkibánya – Tokaj – Úzd – Vasvár – Zalaegerszeg –
Középhullámon (AM) Solt – 540 kHz
Ezen a frekvencián a műsor (változó minőségben) gyakorlatilag nappal az egész Kárpát-medencében fogható, szerencsés vételi körülmények között néha távolabb is. Ezen felül éjjelente egész Európában jó minőségben fogható. Emellett hobbistáknak sikerült Michiganben és Malajziában is befogni a Kossuth Rádió adását.
A Kossuth Rádió műsora középhullámon nem 24 órás. Hétköznap 4.25-től 22.30-ig, hétvégén 4.55-től 22:30-ig hallható. A 2000-es évekig éjfélig volt elérhető középhullámon, ezt később visszavágták 21 órára, amit a 2010-es évek elején meghosszabbítottak 22.30-ra. Az intézkedés részben takarékossági, részben hullámterjedési okokkal magyarázható. A Radio of the State of Kuwait (Sulaibiyah) 600 kW-os adó a hullámterjedési sajátosságok miatt este zavarta a Kossuth Rádió vételét. December 31-én, illetve különleges, indokolt vagy rendkívüli alkalmakkor az adás nem 22 óra 30 perckor, hanem éjfél után áll le, vagy 24 órában hallható.
Műholdon A rádió több műholdon is fogható 24 órában, DVB-S2 szabvány szerint: Műhold: Thor 5; Frekvencia: 11,785 Ghz; Transzponder (nyugati): BSS04/C04; Vételkörzet: Európa; Polarizáció: Horizontális; Szimbólumsebesség: 28000 MS/s; FEC: 7/8, szabadon fogható;
Műhold: Eutelsat 9B Vételkörzet: Európa; Pozíció: 9.0 fok Kelet; Frekvencia: 11,958 GHz; Transzponder: E13; Polarizáció: vertikális;
Digitális műsorszórás A rádiót DAB rendszerű műsorszórással csak Budapesten lehetett fogni az URH sávban 1995 és 2000 közt a 11D csatornán (222 MHz) a Széchenyi-hegyről. Egyetlen multiplexen lehetett fogni a Kossuth, a Petőfi, a Bartók, a Dankó, a Magyar Katolikus Rádió, egy időben a Classic+ műsorát.
A rádiót a telekommunikációs cégek csomagjaiban is meg lehet találni, a televíziós csomagokban egy dedikált csatornahelyen fogható.
Műsorvezetők Báthory Róbert Benyó Rita Bödő Anita Dercsényi Dávid Fórizs Mátyás Hatvani Tóth Erika Kovács Anna Kovács Áron Laborczi Dóra Magyari Péter Orosz Csilla Papp Roland Rácz Vince Sashegyi Zsófia Sipos Ildikó Tatár Tímea Teszári Nóra
Műsorok
Műsorok 2026. augusztus 24-től
30 perc alatt a Föld körül A Föld marad A hely A nap témája Anyanyelve még mindig magyar Arcvonások Családok, történetek Déli harangszó Déli Krónika – hírműsor Doktor Kossuth Esti Krónika – hírműsor Esti mese Édes anyanyelvünk Felfedező