Íjhalfélék

Az íjhalfélék (Balistidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a gömbhalalakúak (Tetraodontiformes) rendjébe tartozó család.

Fésűidomú kopoltyúk, mozdulatlanul összeforrt állkapocs- és állközi csontok, kis szájnyílás és többé-kevésbé elcsontosodott bőrpáncél jellemeznek. Testük oldalt összenyomott; durva csontszemcsékkel, vagy pedig rombusz alakú pikkelyekkel fedett bőrük gyakran pompás, élénk színű a háti úszó egy, két, ritkán három sugara, míg a hasi úszó elcsenevészett vagy egészen hiányzik is. A felső állkapocsban két sor hatalmas véső alakú foggal, a külsőben nyolc, a belsőben hat; az alsó állkapocsban pedig nyolc egyforma fog található, melyekkel még a korallokat és kagylóhéjakat is képesek összerágni. Húsukat nem eszik. Körülbelül száz faja él a tengerben, kivált a forró égöv alatt; európai tengerekben csak két faj ismeretes. Balistes capriscus 20–30 cm hosszúra is megnő, kétszer olyan hosszú, mint magas; bőre tüskétlen, hamuszürke vagy barnás, kis barna-veres foltokkal tarkítva. A Középtengerben él; Néha az Adriai tengerben is található. Balistes vetula 30–40 cm-esre nő meg, sárgásbarna, tarka és háta kék. Az Indiai óceánban él, a gyöngyházkagylókban tesz nagy károkat.A Pallas nagy lexikona

Az íjhal-félék (Balistidae) családját a Balistes-nemzetség bélyegei jellemzik. Csontpáncéljuk lemezei egymás közt mozgathatók. Néhány fajon a farok tövén lévő csontlemezeken lécek vagy tüskék vannak. Csőrük felső káváján, amelyet az összeforradt felső- és közti állkapocs alkot, nagy metszőfogak vannak, mégpedig nyolc a külső, hat a belső sorban; az alsó káván, amely szintén egységes csont, nyolc áll egy sorban. Az első hátúszót csak három kemény sugár alkotja, amelyek közül a legelső a legnagyobb, s az elülső széle durva, mint a reszelő. A következő tüske elülső részén dudor van, amely az első tüske megfelelő mélyedésébe illik bele, s ez által a fölmeresztett első tövis rögzítődik és csak akkor hajtható be, ha a másodikat lefekteti. Ez a berendezés hathatós védelmi eszköz birtokába juttatta az íjhalakat. Hasúszójukból csak rövid csontdarab maradt meg, de némelyikből még ez is hiányzik. A medencecsont mozgatható és fel tudják mereszteni, s ekkor megfeszül a bőr a hasukon. Klunzinger megfigyelte, hogy ha a Balistes verrucosus L. valami sziklahasadékba menekül és onnan ki akarják húzni, tüskéit nekifeszíti a sziklának. Az íjhalak családjába kb. harminc fajt sorolnak.Brehm: Az állatok világa / 2. család: Íjhal-félék (Balistidae)

Rendszerezés A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak:

Abalistes (Jordan & Seale, 1906) Abalistes stellaris

Balistapus (Tilesius, 1820) Balistapus undulatus

Balistes (Linnaeus, 1758) európai íjhal – (Balistes capriscus) Balistes ellioti Balistes polylepis Balistes punctatus Balistes rotundatus királynő íjhal – (Balistes vetula) Balistes willughbeii

Balistoides (Fraser-Brunner, 1935) leopárd íjhal – (Balistoides conspicillum) óriás íjhal – (Balistoides viridescens)

Canthidermis (Swainson, 1839) Canthidermis maculata Canthidermis macrolepis Canthidermis sufflamen

Melichthys (Swainson, 1839) Melichthys indicus Melichthys niger Melichthys vidua

Odonus (Gistel, 1848) vörösfogú íjhal – (Odonus niger)

Pseudobalistes (Bleeker, 1865) Pseudobalistes flavomarginatus kékcsíkú íjhal – (Pseudobalistes fuscus) Pseudobalistes naufragium

Rhinecanthus Swainson, 1839

Sufflamen (Jordan, 1916) Sufflamen albicaudatum Sufflamen bursa Sufflamen chrysopterum Sufflamen fraenatum Sufflamen verres

Xanthichthys (Kaup in Richardson, 1856) Xanthichthys auromarginatus Xanthichthys caeruleolineatus Xanthichthys greenei Xanthichthys lineopunctatus Xanthichthys mento Xanthichthys ringens

Xenobalistes (Matsuura, 1981) Xenobalistes punctatus ''Xenobalistes tumidipectoris

Jegyzetek

Források ITIS szerinti rendszerbesorolása Íjhalak - magyar nevek A Picasso-halak - magyar nevek

További információk akvarista.hu - Minden ami akvarisztika - Picasso-hal ...

Kategória:Halcsaládok

Íjhalfélék

Źródło i licencja