A Medve-tó () egy sós vízű tó a romániai Maros megyében, Erdélyben. 1875-ben keletkezett Szováta város mellett egy sókarszton. A világ legnagyobb heliotermikus tava.
Sótartalma a felszínen 100 g/l, mélyebben 220-300 g/l. Vize a helioterm jelenség következtében 35°C-ra is felmelegszik 2 méter mélységig; de a tó kialakulásakor legmelegebb rétegében 80 °C-ot is mértek. A befolyó patak vizének térfogatsúlya kisebb, mint a tó sós vizének, ezért az édesvíz szétterül a tó felszínén, és a Nap hatására felmelegedett sós víz hőjét visszatartja (visszaveri). Hőmérséklete a fürdőzők miatti vízkeveredés miatt csökken, annak ellenére, hogy délben 1 órán keresztül tilos a tóba menni, hogy visszaálljon az összefüggő édesvízi felső réteg, és a Nap felmelegíthesse a tavat. A tó vizét a múlt század óta használják meddőség gyógyítására, de ajánlják különböző reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is.
Keletkezése
A korábban Pálné gödre néven ismert területen 1875. május 27-én délelőtt 11 órakor kitört zápor hatására jött létre a tó. Mai formáját a meder változásai és a folyamatos feltöltődés hatására 1881-re érte el.A Medve-tó keletkezése
Nevének eredete A tóban rejlő lehetőségekre először Sófalvi Illyés Lajos földbirtokos figyelt fel, aki 1900-ban hivatalosan megalapította Felső-Szovátát. Ennek okán a Medve-tavat először Illyés-tónak nevezték. Az 1902-es fürdőkalauz már “Illyés-féle Medve-tavat” említ, csak később, 1910 után hívták Medve-tónak, kiterített medvebőrre hasonlító alakja miatt. A tónak van egy legendája is, miszerint egy tündérlány viszonzatlan szerelme miatt jött létre, amely szerelmet egy pásztorlegény iránt érzett.
A nem zavart vízrétegek jellemzői Vízmélység (m) Vízhőmérséklet (°C) Sótartalom (%) Sűrűség (g/cm³) 02101 0,4239181,155 0,5245231,176 1,3256241,188 2,8240251,196 5,3230251,196
Jegyzetek
További információk A Medve-tó nevének eredete
Kategória:Székelyföld tavai Kategória:Szováta Kategória:Maros megye természetvédelmi területei