Fancsika (ukránul Фанчикове [Fancsikove], oroszul Фанчиковo [Fancsikovo], szlovákul Fančiková) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése Nagyszőlőstől 7 km-re délnyugatra fekszik, a Tisza jobb oldalán, attól 2 km-re. Csonkás és Tiszasásvár tartozik hozzá.
Nevének eredete A falu neve magyar, személynévi eredetű, valószínűleg a Hontpázmány nemzetségbeli Fancsika (Fouchka) ispánról kapta.
Története A falu Árpád-kori település, nevét 1271-ben láthatjuk először „Fanchaka” formában. Oklevélben 1303-ban említik „Fonschka”, majd 1356-ban „Fanchyka”, 1377-ben „Fancsika” alakban.
Első ismert birtokosa a Hontpázmány nemzetségből származó Famcsika ispán volt, aki Márton nevű testvérének engedte át a birtokot. Márton leszármazottai voltak a fancsikai nemesek.
A századok során többször pusztult el és épült újjá. Református temploma a 14. században épült gótikus stílusban. 1560-ban a reformátusoké lett, de az ellenreformációval két halálos áldozatot követelő harc után visszakerült a katolikusokhoz. Később elpusztult.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FANTSIKA. Elegyes magyar, és tót falu Ugotsa Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai ó hitűek, és reformátusok, fekszik a’ kissebb Nagy Szőlős felé folyó Tisza partyán. Határja gazdag, fája, réttye, legelője elég, ’s jeles tulajdonságai szerént, első Osztálybéli.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Fancsika, magyar falu, Bereg-Ugocsa vmegyében, N. Szölőshöz 2 1/2 óra: 689 ref. és g. kath. lak., mind a két hitfelekezet anyatemplomával. Határa róna, s e vidéken a jobbak közé tartozik. Többen birják.”
A trianoni békéig Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. Az 1946-tól hivatalos ukrán „Фанчиковo” a magyar név szlávosított alakja. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
1910-ben 924, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Ma 1980 lakosából 1250 (60%) a magyar.
Híres emberek Rácz László (Vaszilij Karlovics Rac) (Nagyszőlős, 1961. március 25. –), volt ukrán labdarúgó-középpályás. Két világbajnokságon vett részt a Szovjetunió labdarúgó-válogatottjával.
Közlekedés A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.
Látnivalók Mai református templomát 1755-ben építették barokk stílusban. Tornya 1914-ben épült hozzá. Görögkatolikus temploma 1693-ban épült késő barokk stílusban.
Források A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Jegyzetek
Kategória:A Beregszászi járás települései Kategória:Ugocsa vármegye települései