Magyarországon a vármegyeszékhely (2023 előtt és 2026. október 1-jétől ismét megyeszékhely) az a település, amelyet a vonatkozó jogszabály a vármegye (illetve megye) székhelyeként kijelöl. Itt működnek a vármegye önkormányzatának szervei és általában az egy megyére kiterjedő illetékességű egyéb szervek is.
Magyarország (vár)megyéinek nevét és székhelyét 1990 óta a 67/1990. (VIII. 14.) országgyűlési határozat szabályozza, míg a vármegyeszékhely esetleges áthelyezésének szabályait 2011 óta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 125. § (4) bekezdés.
Története A királyi vármegyék eredetileg egy-egy vár körül szerveződtek, tehát természetes módon e vár egyben a székhelyük is volt. A nemesi vármegyék azonban szervezeti és működési tekintetben teljes belső autonómiát élveztek, így székhelyeik kérdése nem volt a törvényhozás tárgya egészen 1723-ig, amikor viszont az 1723:LXXIII. tc.1723:LXXIII. tc. előírta a megyék számára, hogy állandó székhelyet jelöljenek ki, de annak kiválasztásáról továbbra is maguk döntöttek.
A kiegyezés után az önkormányzat szabadsága ebben a tekintetben is folyamatosan szűkült: először az 1876-os megyerendezéskor (1876:XXXIII. tc.) határozták meg törvényben az átszervezés által érintett megyék székhelyeit, majd ugyanez történt a trianoni békeszerződés után az 1923-as megyerendezéskor (1923. évi XXXV. tc.). Az 1938 és 1941 között Magyarországhoz visszacsatolt területeken az Országgyűlés felhatalmazása alapján a kormány intézkedett a közigazgatási beosztásról, így a megyeszékhelyek kijelöléséről is. Mindezek következtében 1944 végére a mai országterületen a megyék mintegy felének maradt beleszólása saját székhelyének kijelölésébe. Végül 1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés az ország teljes területére kiterjesztette a közigazgatási beosztás rendezésére vonatkozó általános felhatalmazást a Ideiglenes Nemzeti Kormány számára. Azóta a helyzet abban az értelemben változatlan, hogy a megyeszékhelyet nem az érintett megye, hanem valamely központi szerv jelöli ki, bár a vonatkozó jogforrás időszakonként változott; 1990 óta országgyűlési határozat rendelkezik a megyék nevéről és székhelyéről.
A 2012-től hatályos alaptörvény 11. módosításával a vármegye elnevezés mellett törvénymódosításokkal és kormányrendeletekkel a vármegyeszékhely elnevezést is bevezették. Az alaptörvény 2026. július 18-án kihirdetett 17. módosításával a vármegyékből 2026. október 1-jei hatállyal ismét megyék lesznek.Magyar Közlöny, 2026. évi 92. szám (2026. július 18.)
Magyarország vármegyeszékhelyei Békéscsaba (Békés) Budapest (Pest) Debrecen (Hajdú-Bihar) Eger (Heves) Győr (Győr-Moson-Sopron) Kaposvár (Somogy) Kecskemét (Bács-Kiskun) Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén) Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg) Pécs (Baranya) Salgótarján (Nógrád) Szeged (Csongrád-Csanád) Székesfehérvár (Fejér) Szekszárd (Tolna) Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok) Szombathely (Vas) Tatabánya (Komárom-Esztergom) Veszprém (Veszprém) Zalaegerszeg (Zala)
Jegyzetek
További információk 67/1990. (VIII. 14.) OGY határozat a Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről (Wolters Kluwer jogtár, Hozzáférés: 2020. július 7.) 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Wolters Kluwer jogtár, Hozzáférés: 2020. július 7.)
Kategória:Magyarország közigazgatása