Szálka () község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.
Fekvése Két völgyben fekszik, a szekszárdi dombvidék déli részén, erdős vidéken.
A szomszédos települések: észak-északkelet felől Szekszárd, délkelet felől Alsónána, dél felől Mórágy, délnyugat felől Mőcsény, nyugat felől pedig Grábóc.
A környező települések közül Mőcsény 5, Grábóc 6, Bátaapáti 9 kilométerre található, a két legközelebbi város Szekszárd és Bonyhád, mindkettő egyaránt 12-12 kilométerre fekszik.
Megközelítése Csak közúton érhető el, az 56-os főútról Szekszárdtól délre letérve, vagy Mőcsény érintésével, mindkét irányból az 5601-es úton, valamint 2023-tól Grábóc felől is megközelíthető betonburkolatú összekötő úton.
Története
A település a honfoglalás idején jött létre, évszázadokon át apró falu volt. 1015-ben említették először az ismert forrásokban, Zaka néven. Az 1300-as évek elején már temploma is volt.
Az 1565-ös török adójegyzék szerint két részből állt a település: Wég-Szakán 10, Felső-Szakán 5 ház állt. A török időkben a falu elnéptelenedett, később rácok telepedtek le benne. 1690-ben Kis- és Nagy-Szálka néven említik a településeket, előbbiben 12, utóbbiban 15 ház állt.
1776-ban jelentek meg az első német telepesek, nyolc család. Innentől a falu lakossága többségében német volt egészen 1945-ig. A legmagasabb nyilvántartott népességet, több mint 1500 lakost a 19. század elején érte el.
Az 1910-es helységnévrendezésig vegyesen Szakának és Szálkának is hívták a települést, ekkortól hivatalosan is Szálka a neve.
1946-ban a német lakosság nagy részét kitelepítették Németországba, helyükre magyarokat költöztettek; az első magyar telepeseket a Heves vármegyei Erdőkövesdről hozták. Sok telepes azonban később elvándorolt, részben a gazdálkodás nehézségei (beszolgáltatási kötelezettség), részben a városok iparosodása és jobb munkalehetőségei miatt. A község lakosságszáma csökkent, de ez a csökkenés a hatvanas évekre megállt.
Az itteni vadászterületen ejtették el 1891-ben a Szálkai 22-es néven elhíresült gímbikát, ami különleges méreteivel megalapozta hazánk nemzetközi vadászati tekintélyét.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Nagy Ferenc (független) 1994–1998: Nagy Ferenc (független) 1998–1999: Nagy Ferenc (független) 1999–2002: Dr. Sarkadi Sándor (független) 2002–2006: Pálfi János (független) 2006–2010: Pálfi János (független) 2010–2014: Pálfi János (független) 2014–2019: Pálfi János (független) 2019–2024: Pálfi János (független) 2024– : Pálfi János (független)
A településen 1999. augusztus 5-én időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 0,2% horvátnak, 24,8% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szerbnek, 0,3% szlováknak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,7%, református 3,2%, evangélikus 1%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 27% (18,3% nem nyilatkozott).Szálka Helységnévtár
2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 13,6% németnek, 0,7% románnak, 0,4% horvátnak, 0,2% szlováknak, 0,2% szerbnek, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32% volt római katolikus, 3,9% református, 0,9% evangélikus, 0,5% ortodox, 0,4% izraelita, 0,4% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 15,9% felekezeten kívüli (44,7% nem válaszolt).Szálka Helységnévtár right|250px|thumb|A Szálkai-tó
Látnivalók Szálkai-tó (57 hektáros mesterséges tó) Mayer-kápolna (a 19. század végén épült, a 2000-es években felújították) thumb|Szálka-tó
Érdekesség A Mayer-kápolna másik ismert neve a Mausz-kápolna. Ez a bibliai Emmausz, illetve a valamikori "Emmausz-járás" nevű népszokás nevét őrzi. A faluból ehhez a kápolnához mentek fel húsvét után a hívek, hogy megemlékezzenek az emmauszi tanítványok és Jézus útjáról.
Jegyzetek
További információk Müemlékek Tolna megyében (köztük Szálkán) Mayer kápolna a Geocachingen Szálkai-tó a Geocachingen Borvidéki dombból épül a sztráda Szekszárdnál
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Tolna megye települései Kategória:Tolna vármegye települései