Bauer-Márkfi Herman (Bauer Marcussohn Herman; Szenic,Szinnyeinél Hlubok 1801 – Szeged, 1874. március 14.) a szegedi zsidó hitközség titkára, majd jegyzője.
Élete Tanítóként a makói izraelita iskolánál nyert alkalmazást, ugyanitt jegyző is, majd innen 1834-ben a szegedi zsidó hitközség választotta meg jegyzőjének, ahol 1862-es nyugalomba vonulásáig működött kiváló eredménnyel.
Jeles hebraista és talmud-tudós volt, aki ugyanakkor magyar és német nyelvű hitszónoklatokat is tartott. Jelentős hatással volt a zsidók magyarosodására.
Állandó irodalmi munkásságot folytatott, munkatársa volt a Bécsben megjelenő „Bikuró Hoittim” című héber nyelvű tudományos folyóiratnak (Steinschneider számos itteni értekezését sorolja fel). 1841. március 23-án héber-magyar zsebszótárra hirdetett meg aláírási felszólítást (a 8 füzetre tervezett munka kéziratban már készen volt). Bauer volt az első zsidó, aki magyar nyelven bölcseleti tanulmányt írt Mendelssohn Phaedon-ja nyomán A lélek címmel.
Külön megjelent művei Fromme Ansichten. Szeged, 1837 Ünnepélyes beszéd. Irta és a szegedi izr. Egyháznak 1843 máj. 19. megült felszentelésekor elmondta. Szeged, 1843 Gyászhang t. Pálffy János úr, Szeged város tanácsnoka gyászünnepélyére. Szeged, 1844 Eine Freudensstimme (a csongrádi főispán iktatása alkalm.) Szeged, 1852
Műfordításai: A lélek halhatatlanságáról. Szeged, 1836. Két füzet. (Magyarosította B. I., Mendelssohn Phaedonja nyomán) SelomohA Zsidó Lexikon szerint Salomó hasonlatai. Magyarítá B.... Buda, 1844 (Salamon példabeszédei magyar és héber szöveggel, a M. K. Egyetem betűivel.)
Források
Jegyzetek
Kategória:1801-ben született személyek Kategória:1874-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar hebraisták Kategória:Izraelita egyházi személyek Kategória:Makóiak Kategória:Szénásfalusiak Kategória:Talmudisták Kategória:Magyar Biblia-fordítók