bélyegkép|jobbra|200px|<center>’Sigmond Elek mellszobra az FVM épülete előtt Budapesten bélyegkép|200px|<center>Emléktáblája Kossuth Lajos tér 11. Kisenyedi és alsószentmihályfalvi ’Sigmond Elek József Sándor (Kolozsvár, 1873. február 26. – Budapest, 1939. szeptember 30.)Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 272/1939. folyószáma alatt. vegyészmérnök, az MTA tagja, a korszerű talajtani kutatások megalapozója Magyarországon.

Élete, munkássága A régi nemesi származású kisenyedi és alsószentmihályfalvi ’Sigmond családnak a sarja. Apja, ’Sigmond Dezső (1844–1906), szesztermelő nagyiparos, országgyűlési képviselő, anyja, csefalvai Csefalvay Elma (1841–1925) volt.

Édesapjának szeszfőzdéje és sörgyára volt Kolozsváron, illetve a városhoz közeli egeresi barnaszénbányákban is volt érdekeltsége.Lásd: Infrastruktúra és iparfejlődés Kolozsvárott a dualizmus korában Apai nagyszülei ’Sigmond Elek (1810–1877) jogász és nagyiparos, és losádi Zudor Emília voltak. Anyai nagyszülei csefalvai Csefalvay Alajos (1804–1894), cs. és kir. lovassági százados, 1848-as honvédőrnagy, és losádi Zudor Zsuzsanna asszony voltak.

Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte, ahol 1895-ben vegyészmérnöki oklevelet kapott, majd 1898-ban Kolozsváron a Ferenc József Tudományegyetemen doktorátust szerzett. Első munkahelye Nagybányán volt a Vegykémlő Hivatalban, ahol azonban csak rövid ideig maradt, mert Cserháti Sándor felkérésére 1899-ben elvállalta a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia mellett önállóan működő Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás kísérleti laboratóriumának vezetését. Itt ismerkedett meg a talajkémia problémáival a kukorica és a dohány tápanyagfelvételének vizsgálata során. Vizsgálta továbbá a szikes talajok tulajdonságait, illetve az öntözés hatását a talajok szerkezetére. Kutatásairól számos publikációban számolt be, 1905-ben a mezőgazdasági kémia magántanára lett a budapesti tudományegyetemen. Állami ösztöndíjjal két éven át Franciaországban, Dániában és az Egyesült Államokban dolgozott és a mezőgazdasági tudományos intézeteket tanulmányozta. 1908-ban a budapesti Műegyetemen megalakított Mezőgazdasági-Kémiai Technológiai Tanszéket első professzorává nevezték ki.

Kezdeményezésére Budapesten tartották meg 1909-ben az első Nemzetközi Agrogeológiai Konferenciát.Lásd: A talajtan és a talajtérképezés a II. világháborúig in Magyarország a XX. században IV. kötet Tudomány 1. Műszaki és természettudományok A nemzetközi Talajtani Társaság Bizottságának 25 éven keresztül elnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémiának 1915-től levelező, 1925-től pedig rendes tagja volt. 1926-1934 között az Országos Kémiai Intézet igazgatója is volt. Tudományos munkásságának kiemelkedőbb eredményei: új kémiai módszer a talajban előforduló asszimilálható foszforsav meghatározására, vizsgálatok a talaj foszforsav-szükségletének megállapítására, továbbá a szikes talajok kialakulásának és megjavításának kérdései. Ez utóbbi képezi munkásságának legkiemelkedőbb, hazai mezőgazdaságunk számára is igen fontos részét.

1939. szeptember 30-án hunyt el Budapesten tüdőgümőkór következtében. Házassága és leszármazottjai 1910. január 8-án Budapesten feleségül vette nemes Hajnik Erzsébet Jolánta Mária (Budapest, 1880. július 12.– Budapest, 1920. augusztus 23.) kisasszonyt, akinek a szülei nemes Hajnik Imre (1840–1902) miniszteri tanácsos, jogtudós, jogtörténész, oklevélkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és Heinrich Mária (1856–1904) úrnő voltak. Frigyükből született: ’Sigmond László. ’Sigmond Andor.

Művei Mezőgazdasági chemia. Bp., 1904. 292 lap. A mezőgazdasági növények legfontosabb tápláló anyagai. Bp., 1910. TK. 36 lap. A talajvizsgálat mechanikai és fizikai módszerei. Bp., 1916. 61 lap. A hazai szikesek és megjavítási módjuk. Bp., 1923. 303 lap. Hungarian Alkali Soils and Methods of their Reclamation. Berkeley, 1927. 156 lap. A Magyar Tudományos Akadémia és a mezőgazdasági tudományok, Budapest, 1928. A mezőgazdasági növények termelési tényezői. Bp., 1930. 187 lap. (Szent István Könyvek) Általános talajtan. Bp., 1934. 696 lap. angolul: The Principles of Soil Science. London, 1938.

Díja Corvin-koszorú (1930)

Emlékezete 1956-ban alapította a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület az évenként kiosztásra kerülő Sigmond Elek-emlékérmet.

Mellszobra a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium árkádja alatt található Budapesten.

Jegyzetek

Források Grenczer Béla: Dr. ’Sigmond Elek – mint a magyar mezőgazdasági kémia művelőjének és terjesztőjének – 25 éves műegyetemi tanári jubileuma. KK. 1934. Mados László: ’Sigmond Elek dr. KK. 1939. 42. sz. Doby Géza: ’Sigmond Elek. MGSZ. 1939. december Di Gleria János: Megemlékezés ’Sigmond Elek munkásságáról halálának 20. évfordulóján. MK. 1959. 11. sz. Hargitai László: Dr. ’Sigmond Elek, 1873–1939. Az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványa. Bp., 1963. 13. sz. Krámer Mihály: ’Sigmond Elek agrokémiai munkássága. AT. 1963. 2. sz.

További információk Mezőgazdasági pantheon a Magyar Elektronikus Könyvtárban ’Sigmond Elek, a Magyar életrajzi lexikon szócikke ’Sigmond Elek gyászjelentése. – OSZK Gyászjelentés gyűjtemény

Kapcsolódó szócikkek Magyar kémikusok listája ’Sigmond család

Kategória:Magyar vegyészmérnökök Kategória:Magyar talajtanászok Kategória:MTA-tagok Kategória:Corvin-koszorúsok Kategória:Kolozsváriak Kategória:Mosonmagyaróváriak Kategória:1873-ban született személyek Kategória:1939-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek