bélyegkép|jobbra|230px|Fiatal példány

A hantmadár (Oenanthe oenanthe) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.

Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Motacilla nembe Motacilla oenanthe néven.

Alfajai

Oenanthe oenanthe oenanthe (Linnaeus, 1758) - Észak- és Közép-Európa, Ázsia északi része és Észak-Amerika északnyugati része Oenanthe oenanthe leucorhoa (Gmelin, 1789) - a grönlandi alfaj, de előfordul Izlandon és Kanada északkeleti részén is. Oenanthe oenanthe libanotica (Hemprich & Ehrenberg, 1833) - Dél-Európa, a Közel-Kelet térsége, Délnyugat-Ázsia és onnan keletre Kína északnyugati részéig és Mongólia Oenanthe oenanthe seebohmi (Dixon, 1882) - Észak-Afrika nyugati része Oenanthe oenanthe virago

Előfordulása Európa és Ázsia nagy részén költ, de Észak-Kanadában és Alaszkában is előfordul. Afrikában telel át, ritkábban Iránban és az Arab-félszigeten. Ausztrália és az Antarktisz kivételével valamennyi földrészen előfordul.

Természetes élőhelyei a mérsékelt övi, szubtrópusi vagy trópusi füves puszták, cserjések, sivatagok és tengerpartok, kedveli a sziklás, mocsaras részeket és szántóföldeket. Hosszútávú vonuló.

Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik itt.

Megjelenése Testhossza 14–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 26–32 centiméter, testtömege pedig 17–30 gramm. A hím háta nyáron kékesszürke, szárnya és farka fekete, hasa krém fehér, mellkasa bőrszínű. Megjelenése télen a tojóéhoz hasonló: háta barna, mellkasa krém fehér. A farkon húzódó sötét szegély a középső kormánytollakkal felfordított T betűt képez, amely jól látható, ha a madár szétteríti a farkát. Mindkét nemnek fehér a farcsíkja. Csőre vékony, hegyes és fekete. Kiválóan alkalmas a táplálék felcsipegetésére. bélyegkép|210px|A hímbélyegkép|228px|és a tojó

Életmódja Rovarokkal, pókokkal, férgekkel és apró csigákkal táplálkozik. Kevésbe társas lény, és költöző madár. A legidősebb meggyűrűzött madár 7 éves volt.

Szaporodása

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak április–június között van. A síkságon gyakran kétszer, a hegyekben csak egyszer költ évente. A fészek fűből, szőrből és tollakból készül. Egy fészekaljban 4–6 világoskék tojás van, melyeken körülbelül 13-14 napig, inkább a tojó kotlik. A fiatal madarak 13–15 nap múlva repülnek ki.

Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy, ugyan csökken, de nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint. Állománya mérsékelt csökkenést mutat.

Érdekesség A hantmadárról egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon.

Jegyzetek

Források

Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról, Budapest, 1901 Dr. Sóvágó Mihály: Hajdúböszörmény madarai, Hajdúböszörmény, 1999

További információk Képek az interneten a fajról [ Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról] [ Hajdúböszörmény madarai] Atlas de Identificación de las Aves de Aragón Atlas de Identificación de las Aves de Aragón

Kategória:Oenanthe Kategória:Madárfajok Kategória:A Kárpát-medence madarai Kategória:Magyarország madarai Kategória:Európa madarai Kategória:Ázsia madarai Kategória:Kanada madarai Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok madarai Kategória:Afrika madarai