A Hair (eredeti cím: Hair) 1979-ben bemutatott amerikai zenés vígjáték-dráma, melyet az 1967-as azonos című musical alapján Miloš Forman rendezett, Michael Weller forgatókönyvéből. A főbb szerepekben John Savage, Treat Williams, Beverly D’Angelo, Annie Golden, Dorsey Wright és Don Dacus látható.

Az 1979. március 14-én bemutatott filmet pozitívan fogadták a kritikusok. Jelölték a legjobb külföldi filmnek járó César-díjra, valamint a 37. Golden Globe-gálán két jelölést kapott: maga a film a legjobb filmmusicalnek vagy vígjáték, míg a főszereplő Treat Williams az év színész felfedezettje kategóriában. A Hair emellett két David di Donatello-díjat is megnyert (legjobb külföldi rendező, legjobb külföldi zene).

Rövid történet A történet főhőse a vietnámi háború idején besorozott Claude, aki összebarátkozik egy hippicsapattal, megismerkedik a tudatmódosító szerek és a háborúellenesség világával, valamint a kötöttségek nélküli, szabad életmód eszméjével.

Cselekmény (zárójelben a film betétdalainak címe feltüntetve)

A film az 1960-as évek második felében, a vietnámi háború idején játszódik. Claude Hooper Bukowski, egy naiv oklahomai fiatal férfi megkapja behívóját a hadseregbe, ezért New Yorkba utazik ("Age Of Aquarius"). Bevonulása előtt szeretné végignézni a nagyváros nevezetességeit. A Central Parkban találkozik a hajléktalanként élő és pénzt kéregető George Bergerrel és annak hippi barátaival — a fekete LaFayette "Hud" Johnsonnal, Woof Dacshunddal és az egyik férfitól gyermeket váró (de az apa kilétét nem ismerő) Jeannie Ryannel. Claude megpillantja a parkban lovagló arisztokrata származású Sheila Franklint, akin azonnal megakad a tekintete ("Sodomy", "Donna"). Bergerék felajánlják a fiúnak, hogy megmutatják neki New Yorkot.

Aznap este Claude újdonsült barátaival drogozik és megismeri a korszak amerikai társadalmának szociális és faji problémáit ("Hashish", "Colored Spade", "Manchester", "I'm Black/Ain't Got No"). Másnap reggel Berger véletlenül meglát egy újságcikket Sheiláról. A cikk segítségével eljutnak a lány lakcímére és hívatlanul betörnek egy előkelő partira, bemutatni Claude-ot Sheilának. Itt Berger az asztalon táncolva botrányt okoz ("I Got Life"), a merev és konzervatív közegben élő Sheila legnagyobb örömére. A hippi férfit társaival együtt letartóztatják a rendzavarásért. Claude a félretett 50 dollárjából leteszi Bergerért az óvadékot, aki – miközben Woof a börtönben megtagadja hosszú haja levágását ("Hair") – először Sheilától próbál pénzt szerezni, sikertelenül. Ezután az édesanyjától kapott pénzen Berger kijuttatja barátait a börtönből.

A hippik a Central Parkba mennek egy béketüntetésre ("LBJ"), Claude kipróbálja az LSD-t. Sheila megjelenik a rendezvényen bocsánatot kérni, Claude a kábítószeres tripje során szembesül belső konfliktusaival ("Electric Blues/Old Fashioned Melody", "Hare Krishna"). Miután elmúlik a szer hatása, Claude összeszólalkozik Bergerrel és társaival: részben egy buta tréfa (a hippik pucér fürdőzésük közben elrejtik Sheila ruháit, aki így félmeztelenül kénytelen hazamenni), részben pedig a vietnámi háborúról vallott, eltérő nézeteik miatt. Claude felkeresi a sorozóirodát ("Where Do I Go?"), alkalmasnak nyilvánítják ("Black Boys/White Boys") és Nevadában megkezdi alapkiképzését. New Yorkban már tél van, amikor Claude levelet ír Sheilának ("Walking In Space"). A lány ezt megmutatja hippi barátainak is, Berger pedig kitalálja, hogy látogassák meg Claude-ot. Előtte még felbukkan Hud menyasszonya a férfi kisfiával és kérdőre vonja vőlegényét, amiért nem vállal felelősséget közös gyermekükért és kapcsolatukért ("Easy To Be Hard"). A hippik "kölcsönveszik" Sheila testvérének, Steve-nek az autóját és Nevadába indulnak.

Megérkeznek Claude kiképzőközpontjába ("Three-Five-Zero-Zero", "Good Morning Starshine"), de a bázisra nem engedik be a katonák a különc látogatókat. Sheila megismerkedik egy Fenton nevű őrmesterrel a helyi bárban, elcsábítja és ellopja az egyenruháját, valamint az autóját. Berger levágatja haját, magára ölti az uniformist és önmagát magas rangú katonának kiadva, az őrmester autójával a bázisra hajt. A vonakodó Claude nem akar kiszökni a központból, ezért Berger ruhát cserél vele. Claude így feltűnés nélkül eltűnhet egy kis időre és még egyszer találkozhat a közelben piknikező barátaival, elbúcsúzva Sheilától.

Claude távollétében riadókészültséget hirdetnek ki a bázison és az újoncokat azonnal Vietnámba vezénylik. Számtalan sorstársával együtt Bergert is egy csapatszállító repülőgépre terelik. A visszaérkező Claude elborzadva látja a kiürült barakkokat és Berger repülőgépe után fut, de mindhiába ("The Flesh Failures"). Hónapokkal később Claude, Sheila és a többi bandatag az Arlingtoni Nemzeti Temetőben gyászol a Vietnámban elhunyt Berger sírjánál. A film végén egy hatalmas béketüntetés veszi kezdetét Washingtonban ("Let the Sunshine In").

Szereplők SzerepSzínészMagyar hang1. szinkron2. szinkron3. szinkron Claude Hooper Bukowski, vidéki fiú, akit besoroznak katonának John Savage Czvetkó Sándor Markovics Tamás George Berger, a hippik vezetője Treat Williams Csankó Zoltán Viczián Ottó Damu Roland Sheila Franklin, előkelő család leánya Beverly D’Angelo Bertalan Ágnes Orosz Anna Orosz Helga Jeannie Ryan, hippilány Annie Golden Csondor Kata Solecki Janka Molnár Ilona LaFayette „Hud” Johnson, hippi Dorsey Wright Galambos Péter Schneider Zoltán Szokol Péter Woof Daschund, hippi Don Dacus Welker Gábor Nagy Ervin Énekesnő a Central Parkban („Ain’t Got No” / „White Boys”) Nell Carter ének (eredeti hang) Hud menyasszonya, gyermekének anyja Cheryl Barnes Makay Andrea Ruttkay Laura Fenton őrmester Richard Bright Király Attila Énekesnő a Central Parkban („Black Boys”) Ellen Foleyének (eredeti hang) Steve Franklin, Sheila fivére Miles Chapin Kálloy Molnár Péter Fekete Zoltán Kapácsy Miklós Rózsaszín ruhás nő Charlotte Raenem szólal meg Énekesnő a Central Parkban („Black Boys”) Laurie Beechmanének (eredeti hang) Tábornok Nicholas Ray Várday Zoltán Berger anyja Antonia Rey Tóth Judit Szabó Éva Andai Katalin Berger apja Geogre J. Manos Kardos Gábor Balázsi Gyula Woodrow Sheldon Michael Jeter Énekesnő („Aquarius”) Renn Woodsének (eredeti hang)

Filmzene

Díjak és jelölések David di Donatello-díj (1979) díj: legjobb rendező – Miloš Forman díj: legjobb filmzene – Galt MacDermot César-díj (1980) jelölés: legjobb külföldi film – Miloš Forman Golden Globe-díj (1980) jelölés: legjobb film (filmmusical vagy vígjáték) jelölés: az év színész felfedezettje – Treat Williams

Fordítás

Jegyzetek

További információk

Kategória:1979 filmjei Kategória:Amerikai filmdrámák Kategória:Amerikai rockfilmek Kategória:United Artists-filmek Kategória:Német filmdrámák Kategória:Német zenés filmek Kategória:Miloš Forman-filmek Kategória:A vietnámi háborúról szóló filmek Kategória:Háborúellenes filmek