Az orvosi tüdőfű, vagy egyszerűen csak tüdőfű (Pulmonaria officinalis) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó tüdőfű (Pulmonaria) nemzetség 4 Magyarországon is előforduló fajának egyike, melyet gyógynövényként alkalmaz a népi gyógyászat. Nevezik pettyegetett tüdőfűnek, petyegetett tüdőlevélnek, illetve dongófűnek is.
Élőhelye Üde, főként gyertyán- és bükkelegyes erdőkben él. Európaszerte elterjedt. Magyarországon a domb- és hegyvidékeken gyakori, nem védett. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken is.
Jellemzői 15–34 cm magas, lágyszárú, évelő növény. A szárlevelek szórt állásúak, ülők. A virágzás után kifejlődő nyári tőlevelek hosszú nyelűek, fehér foltosak, gyakran áttelelők. (A fehér foltok a Pulmonaria officinalis subsp. obscura alfaj esetében hiányoznak.) Virága bimbóként piros, kinyílva bíboros, majd fokozatosan megkékül (a színt a sejtnedv savassága befolyásolja). Március-május között virágzik. Termése makkocska.
Geofiton, azaz az erdő lombfakadása előtt virágzik, majd a gyors termésérlelés után már csak a vegetatív szervei látszanak a felszínen. Felhasználása Gyógynövény. Drogja a levél, ritkán a virágzó, föld feletti rész.
Összetétele: 10-15% ásványi anyag, kovasav, allantoin, nyálkaanyagok, flavonidok (kempferol, kvercetin), a flavonidok glikozidjai.
Köptető, köhögéscsillapító hatású, teakeverékek gyakori alkotóeleme. Régen TBC ellen használták. Homeopátiás szerekben légcsőhurut és tüdőasztma ellen vélik hatásosnak. 200px|bélyegkép|Az orvosi tüdőfű virága
Hasonló vagy rokon fajok Bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollis) Keskenylevelű tüdőfű (Pulmonaria angustifolia) Erdei gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum) További információk Drogorigo : A tüdőfű Jegyzetek
Források
Bernáth Jenő dr. (szerk.): Vadon termő és termesztett gyógynövények (Mezőgazda Kiadó, 1997)
Kategória:Növényfajok Kategória:Tüdőfüvek Kategória:Gyógynövények Kategória:Magyarországon őshonos növények Kategória:Európa növényvilága