Az imperfectumtő a latinban, mint az indoeurópai nyelvekben általában, az igetőnek egy rendszerint továbbképzett változata, melyet az imperfectumi (azaz be nem fejezett állapotú) igealakok használnak.

Az imperfectumi tő képzése a latinban is történhet reduplicatio (sistō), nazális elem (linō), ‘i’ félhangzó (capiō), ‘sc’ képző (crēscō) révén, bár ma­radhat az imperfectumtő az igetővel azonos is.

Kategória:Latin nyelvtan