bélyegkép|268px|Joseph Ratzinger szülőháza Marktlban bélyegkép|232x232px|Ratzinger bíboros 1988-ban Rómában. bélyegkép|268px|XVI. Benedek pápa emléktáblája szülőházán

XVI. Benedek pápa (, , ), született Joseph Aloisius Ratzinger (Marktl, 1927. április 16. – Vatikán, 2022. december 31.) német teológus-pap, a katolikus egyház feje 2005 és 2013 között. 2013-tól haláláig emeritus pápa.

A bíborosi testület 2005. április 19-én választotta pápává; 2005. április 24-én iktatták be. Ő a nyolcadik német pápa, és a 265. a római katolikus egyházfők sorában. A legutóbbi német pápa a Németalföld területén született VI. Adorján (1522–1523), míg a legelső pápa, aki a mai Németország területén született, II. Viktor (1055–1057) volt.

2013. február 10-én kelt és másnap nyilvánosságra hozott nyilatkozatábanPope Benedict XVI announces his resignation at end of monthXVI. Benedek pápa lemondó nyilatkozata idős kora miatti fogyatkozó erejével indokolva bejelentette a pápai hivatalról a hónap végével történő lemondását, melynek következtében „2013. február 28-án, este 8 órakor Róma és Szent Péter püspöki széke megürül, és az arra jogosultaknak új főpapválasztó konklávét kell összehívniuk". 2013. február 11-én a Vatikán megerősítette a pápai lemondás hírét, így XVI. Benedek a harmadik egyházfő, aki önként mondott le V. Celesztin és XII. Gergely után. Lemondása után hivatalos megszólítása: Őszentsége XVI. Benedek, emeritus pápa (vagyis kiérdemesült pápa) lett.„Emeritus pápa” lesz XVI. Benedekből, magyarkurir.hu A pápai székben Ferenc pápa követte.

Élete Joseph Ratzinger a németországi Marktl am Innben (Felső-Bajorország) született, nagyszombat napján. „Ebből adódott, hogy a következő reggelen az éppen akkor megszentelt vízzel kereszteltek meg, abban az időben ugyanis még délelőtt ünnepelték »húsvét éjszakáját«. Egész életemre meghatározó jelentőségű eseménynek tartom, hogy az újonnan szentelt víz első kereszteltje lehettem” – írta önéletírásában.

Édesapja csendőrtiszt volt, édesanyja férjhezmenetele előtt szállodai szakácsként dolgozott. Gyermekkorát az osztrák határ közelében (Salzburgtól 30 km-re) fekvő Traunsteinben töltötte.Biography of His Holiness Pope Benedict XVI, Libreria Editrice Vaticana (letöltve: 2007. április 17.)

1941-ben belépett a Hitlerjugendbe, mivel a tagság minden 14 éven felüli német fiúnak kötelező volt 1939 decembere után,http://www.nsz.prim.hu/cikk/413828/ Ratzingert bekényszerítették a HitlerjugendbeThe Third Reich in Power, Richard J Evans, 2005, 272. o. így kelletlenül ő is eleget tett ennek, de a gyűléseken való részvételeket megtagadta.The New York Times (2005. április 23.). "New Pope Defied Nazis As Teen During WWII ". 1943-ban besorozták katonának, és Magyarországra küldték, ahol tankcsapdákat kellett felállítania, majd dezertált. 1945-ben az ellenség fogságába esett. Amikor kiengedték, bátyjával együtt belépett a katolikus szemináriumba.

1946–tól 1951-ig filozófiát és teológiát tanult a freisingi főiskolán és a Müncheni Egyetemen. 1951. június 29-én szentelték pappá. Professzori kinevezését követően a bonni, a münsteri, majd a tübingeni egyetemen tanított. Regensburgban egyetemi tanszéket (intézetet) alapított, amelyet ma is a „Ratzinger-iskola”-ként emlegetnek. 1972-ben megalapította a Communio című katolikus folyóiratot.

Püspöki pályafutása 1977-ben kinevezték a München-Freisingi főegyházmegye érsekévé. VI. Pál pápa – ugyancsak 50. születésnapja évében – 1977. június 27-én bíborossá kreálta. 1982-ben lemondott a müncheni érseki tisztségről. A főegyházmegyében 1945 óta elkövetett visszaéléseket vizsgáló, 2022 januárjában nyilvánosságra hozott jelentés szerint érsekként négy esetben elmulasztotta, hogy bántalmazással vádolt papok ellen fellépjen. Ratzinger közleményben tagadta felelősségét.

1981-ben II. János Pál pápa kinevezte az egyházi tanítóhivatal, a Hittani Kongregáció prefektusává. (A hitbeli doktrínákért felelős hivatal 1908-tól 1965-ig a Sacra Congregatio Sancti Officii – a „szent hivatal kongregációja” –, korábban, 1542-től a Congregatio Romanae et universalis Inquisitionis – „a római és egyetemes inkvizíció kongregációja” – volt. A középkori inkvizíció módszereit Ratzinger bíboros 2003-ban elítélte. ) 1993-ban pedig Velletri-Segni püspök-bíborosa lett. 2002 novembere óta pápává választásáig a bíborosi kollégium dékánja, egyúttal az egyházi törvény és az ősi szokás szerint Ostia püspök-bíborosa is volt. Minden más bíborosnál közelebb állt II. János Pál pápához.

2005 januárja óta Ratzinger a sajtóban már úgy szerepelt, mint II. János Pál pápa utóda. Dékáni hivatalából kifolyólag a II. János Pál halálát követő interregnum idején ő volt a Vatikán egyik legmagasabb rangú embere. Ő celebrálta II. János Pál temetési miséjét 2005. április 8-án, valamint vezette a pápaválasztó konklávé megnyitását.

Pápai szolgálata 2005. április 19-én választották pápává. Pápaként mondott első miséjén többször is emlékeztetett a XXIII. János által összehívott második vatikáni zsinat döntéseire, és leszögezte, hogy elődje irányvonalát kívánja folytatni.

Ratzinger a XVI. Benedek nevet vette fel. Azért esett erre a névre a választása, mert Nursiai Szent Benedek rendalapító Európa védőszentje. Másik érve, hogy XV. Benedek nyomdokait szeretné folytatni, akit a béke pápájának is hívnak.

XVI. Benedek a nyolcadik német pápa a történelem folyamán. Az előző német pápa VI. Adorján volt, közel 500 évvel azelőtt.

Aldo Maria Valli olasz újságíró 2011-ben megjelent cikkében mesélte el XVI. Benedek pápa napi rutinját. A szerző rendszerető német embernek nevezte a pápát: precíz időbeosztással élt pápaként, napjait mindennap előre megtervezve kezdte. A reggeli elfogyasztása után a világsajtót olvasta: német, olasz, angol, francia és spanyol nyelvű újsághíreket olvasott. Rendszerint – ha más programja nem akadt – délután fél kettőkor ebédelt, az ebédeken két titkára volt jelen. Benedek pápa kedveli a mediterrán ételeket. Alkoholt egyáltalán nem fogyaszt, bort soha nem iszik, ebédre rendszerint narancslevet iszik. Pápaként ebéd után titkárával negyedórás sétát tett az apostoli palota kertjében. Lefekvés előtt mindig próbált időt szakítani az olvasásra, és arra, hogy zongorázhasson.

Lemondása 2013. február 11-én bejelentette lemondását, amit a Vatikán megerősített. A posztot február 28-ig kívánta betölteni, amiről adott napon le is mondott.Lemond a pápaPope resigns

XVI. Benedek egészségének hanyatlását nevezte meg hivatalos okként, ami miatt nem kívánja tovább betölteni az egyházfői tisztséget. Orvosaival konzultálva megállapította, hogy többször nem lesz már képes tengerentúli utazásokra, így a közelgő riói Katolikus Ifjúsági Világtalálkozón sem fog tudni részt venni.

A sajtóban ugyanakkor különféle, a pápa szavainak ellentmondó alternatív elméletek jelentek meg. Az olasz La Repubblica újság szerint a lemondásnak köze van ahhoz az incidenshez, amelyben Benedek komornyikját őrizetbe vették 2012 májusában a pápai iratok kiszivárogtatásának gyanújával. A komornyikot, aki számos iratot lopott el, később az egyházfő kegyelemben részesítette és kiengedték a fogságból.Megkegyelmezett tolvaj komornyikjának a pápa , hir24.hu, 2012. december 22. A lap információi szerint az egyházfő három bíborost kért fel, hogy tegyenek jelentést az ügyről, aki csak ezután, a bíborosok jelentésének kézhezvétele után döntött a lemondás mellett még ugyanazon év decemberében. A jelentés szerint az egyházon belül korrupció és homoszexualitás volt tetten érhető, amik egyúttal zsarolhatóvá is tették a Szentszék érintett tagjait. A jelentés ezeken kívül pénzmosással és egyéb kérdéses ügyekkel is foglalkozott, amelyek érzékenyen érintették a Vatikánt.

Az Apostoli Szentszék a találgatásokat közleményben ítélte el, mely szerint a sajtó a „nem ellenőrzött, vagy nem ellenőrizhető, vagy egyenesen hamis hírekkel” súlyos kárt okoz intézményeknek és személyeknek. Federico Lombardi a Vatikáni Rádióban „rágalmazásnak, félretájékoztatásnak, zavarkeltésnek" nevezte a pápa lemondásának okáról szóló híreket. A Vatikán szóvivője szerint különböző típusú információk és jelentések keringenek az Egyházról és a Kúriáról, amelyek nem felelnek meg a valóságnak.

A botrányok mellett az is közrejátszhatott a lemondásban, hogy Benedek állítólag nemigen akart pápa lenni, és belefáradt a pápai hivatás betöltésébe.Miért mondott le a pápa?, promenad.hu, 2013. február 12.

Egy évvel később megerősítette, hogy idős kora és meggyengült ereje vezetett a lemondásához. A La Stampa olasz napilap 2014. február 26-i számában megjelent levelében cáfolta a sajtóban korábban napvilágot látott találgatásokat és kiemelte, hogy nem kell semmilyen titkot keresni távozása mögött.

Lemondása után XVI. Benedek pápa a Castel Gandolfói pápai nyári rezidencián találkozott először utódjával, Ferenc pápával 2013. március 23-án. A két pápa együtt ebédelt, és hosszan elbeszélgettek. 2013. augusztus 31-én az emeritus pápa szentmisét mutatott be jelenlévő ötven egykori tanítványának, a Ratzinger Schülerkreis tagjainak, 38. találkozójuk kezdetén. Lemondását követően ez volt az első nyilvános szentmiséje, ezúttal a vatikáni kormányzóság kápolnájában.http://www.magyarkurir.hu/hirek/krisztus-mellett-helyunk-hogy-szolgaljunk-xvi-benedek-egyutt-misezett-egykori-novendekeivel

2014. február 22-én megjelent a Ferenc pápa által összehívott bíborosi konzisztóriumon, amelyen utódja 18 új bíborost kreált.

Ugyancsak részt vett a bíborosokkal koncelebrálva a Szent Péter téren Ferenc pápa által vezetett kanonizációs szentmisén, 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján, melyen utódja a szentek sorába iktatta két elődjüket, XXIII. János és II. János Pál pápát. Ezt a napot nem hivatalosan a „négy pápa napjaként" is említik, értve ez alatt a hivatalban lévő és emeritus pápákat, valamint a két szentté avatottat, akik ereklyéjük formájában voltak jelen a szertartáson, azaz különböző módon, de jelen volt négy pápa.

2019-ben az emeritus pápa hosszú írást közölt a Klerusblatt című német folyóiratban. Írásában figyelmeztetett, hogy a „pornográfia megjelenése az 1960-as évektől megroppantotta a társadalmakat, erre pedig az egyház nem volt képes megfelelő választ találni, sőt, maga is megroppant, a papi szemináriumokban melegklubok alakultak ki.” Írásában közölte, hogy érintkezésbe lépett Parolin bíboros államtitkárral és Ferenc pápával is, hogy a gondolatait megjelentesse a Klerusblattban.XVI. Benedek: vissza kell térni Istenhez, hogy kilábaljunk a visszaélési válságból, vaticannews.vaPope emeritus Benedict XVI: Return to God to overcome abuse crisis, vaticannews.va XVI. Benedek: Az Egyház és a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos botrány (I. rész), katolikus.hu

2020. június 18-án lemondása óta először Olaszországon kívülre utazott. Hazájába, Németországba repült kis létszámú kísérettel, hogy Regensburgban súlyos beteg pap bátyját, az egyházzenész Georg Ratzingert meglátogathassa. Ez utolsó találkozásuknak is bizonyult, fivére július 1-én 96 éves korában elhunyt. Ferenc pápa július 2-án együttérzéséről, lelki közelségéről és imáiról biztosította elődjét. Az emeritus pápa szülőföldjén tartózkodása alatt felkereste többek között szülei és nővére nyughelyét a ziegetsdorfi temetőben, valamint meglátogatta Nikola Eterovićot, németországi apostoli nunciust, továbbá ellátogatott Pentlingben abba a házba, ahol annak idején, még az érseki kinevezése előtt tanárként lakott.

Halála és temetése 2022. december 28-án Ferenc pápa felhívta a figyelmet előde egészségi állapotára, és minden katolikus embert imára hívott az emeritus pápáért. A következő napokban veseelégtelenség miatt kezelték.

Habár állapotát stabilizálták, mégis 2022. december 31-én, délelőtt 09:34-kor elhunyt vatikáni otthonában a nyugalmazott egyházfő. Ferenc pápa 2023-as újévi beszédében sokszor felemlegette az előző nap elhunyt Szentatyát. Még aznap felállították ideiglenes ravatalát korábbi vatikáni lakóhelyén. Másodikán átszállították a Szent Péter-bazilikába, ahol január 2-től 4-ig volt felravatalozva.