Freiburg im Breisgau Stuttgart, Mannheim és Karlsruhe után a negyedik legnagyobb város Baden-Württembergben, valamint a legdélebbi nagyváros Németországban. Egyetemi város, katolikus érsekség székhelye. Belvárosát több mint 3 millió látogató keresi fel évente.
A Freiburg nevű kormányzati kerület, továbbá a Déli Felső-Rajna (Südlicher Oberrhein) régió valamint a Landkreis Breisgau-Hochschwarzwald körzet székhelye.
A legközelebbi nagyváros az elzászi Mulhouse mintegy 40 kilométerre délnyugati irányban, Bázel kb. 60 kilométerre dél felé fekszik tőle, Zürich kb. 86 km délkelet felé, Strasbourg kb. 85 km, Karlsruhe kb. 140 km észak felé, Stuttgart kb. 200 km északkeleti irányban.
A lakosok száma 1933-ban átlépte a 100 000-et, így hivatalosan nagyváros lett. Manapság 236 000 lakosa van, melyből mintegy 30 000 diák a négy felsőoktatási intézmény valamelyikén, nevezetesen az Albert-Ludwig Egyetemen, a Zenei Főiskolán (Hochschule für Musik Freiburg), a Szakfőiskolán (Fachhochschule) vagy a Tanárképző Főiskolán (Pädagogische Hochschule Freiburg).
Címerek, pecsétek és pénzérmék Freiburg címere a György-keresztet (Georgskreuz) ábrázolja, amely egy keretekig érő, vörös kereszt fehér háttérrel. Ez Szent Györgynek (St. Georg), a város legrégebbi védőszentjének jelképe. Szórványosan a város pecsétje is megjelenik a címerpajzson: egy stilizált piros vár fehér alapon. Létezik még a fekete sasfejes címer arany háttérrel. Ez a címer 1327 után jött létre a freiburgi pénzérme alapján. Eleinte kiterjesztett szárnyú sas volt az érméken, majd az évek során csak a sas feje maradt meg. Történelmi épületeken és festményeken a város címere gyakran az osztrák címerrel együtt látható, ez is mutatja, hogy a város hosszú ideig Ausztriához tartozott.
Földrajz Domborzat bélyeg|bal|Freiburg domborzata, vasútvonalai és villamoshálózata Freiburg a Fekete-erdő és a Felső-Rajnaárok határán fekszik. A vető a város területén halad át. A déli városrészek a Zarteni medencéhez vezető völgyben fekszenek, melyet északról a Rosskopf, délről a Brombergkopf hegy szegélyez, de egyes városrészek már magában a Fekete-erdőben (Kappel, Günterstal) vannak.
A Schlossberg mint egy hatalmas emberi orr nyúlik be a belvárosba. A délkeletre fekvő Schauinsland csúcs, a Fekete-erdő egyik legmagasabb csúcsa is még a város területén található. Ezzel Freiburg Németország legnagyobb magasságkülönbséggel (több mint 1000 méter) rendelkező városa. A nyugati városrészek az utolsó jégkorszakban lerakódott hordalékkal feltöltött területen állnak. Délen található a Schönberg hegy. A városon folyik át a Dreisam folyó.
A város észak-déli kiterjedése 18,6 km, keleti-nyugati 20 km. A városhatártól a francia határ 3 km, a svájci határ 42 km távolságra húzódik.
Éghajlat Freiburg egy meleg és nedves zónában fekszik, de a városon belül is nagyok a különbségek: a síkon melegebb és szárazabb a levegő, a hegyes területeken inkább hideg és friss a levegő. A repülőtéren mért 10,8 °C évi középhőmérsékletévelSokéves átlag 1974–2005 időszakból, forrás: Deutscher Wetterdienst, www.dwd.de az egyik legmelegebb német nagyvárosnak számít. (Németország legmelegebb pontja Duisburg-Laar helyen mérhető 10,9 °C éves középhőmérséklettel.) Az évi átlagos 1815 napsütéses órával is előkelő helyen szerepel német viszonylatban. Az évi átlag csapadékmennyiség 950 mm, a légnyomás átlaga 1017,8 hektopascal, a relatív páratartalomé 67,1% az 1998..2005 intervallumot alapul véve.
A freiburgi nyár specialitása a Fekete-erdő magaslataiból leáramló „Höllentäler“ szél, amely esténként rendszeresen átszellőzteti a város egyes részeit röviddel a sötétedés beállta előtt. (A szél a keletre fekvő fekete-erdei Höllental településről kapta a nevét.)
Közlekedés Közút Az A5-ös autópálya köti össze a várost északi irányban Strasbourg, Karlsruhe, Mannheim és Frankfurt am Main városokkal, déli irányban Mulhouse és Bázel városokkal. Három autópályakijárat is van: Nord, Mitte és Süd. Ezen kívül a városon haladnak át a B3, B31 és B294 utak.
Freiburg volt az első olyan város az 1970-es években, amely lezárta a belvárost a gépjárműforgalom elől, hogy ezzel gyalogos zónát hozzon létre. Később dinamikus parkolásirányító rendszer készült, amely kijelzi az aktuálisan szabad parkolóhelyek számát az autómentes belváros határán elhelyezkedő parkolóházakban.
Vasút bélyeg|220px|bal|Freiburg (Breisgau) Hauptbahnhof, magyarul főpályaudvar A freiburgi főpályaudvar négy vonalat szolgál ki: Karlsruhe–Freiburg–Bázel vonal, más szóval a rajnavölgyi vasút, németül Rheintalbahn, 270,7 km hosszú. Freiburg–Donaueschingen vonal az ún. Höllentalbahn 25,4 km hosszú, meredeksége néhol 5,5%, mellyel Németország egyik legmeredekebb vasútvonala. Freiburg-Waldkirch-Gutach-Elzach vonal az ún. Elztalbahn, az Elz folyó völgyében halad és 19,3 km hosszú. Freiburg-Gottenheim-Breisach vonal az ún. Breisacher Bahn 22,5 kilométer hosszúságú. Vasúti teherszállítás tekintetében már nem számít csomópontnak, de teherpályaudvara átrakodó hely a Novara irányába menő közúti szállítás részére.
A városban és környékén S-Bahn is üzemel 2020 óta.
Városi tömegközlekedés bélyeg|220px|Villamosvonalak piros, zöld, sárga és kék színűek, a megállók lilák, a kerülethatárokat türkiz vonalak jelzik, a beépített városi területek szürkék A várost és részben a közeli környéket is a Freiburgi Közlekedési Részvénytársaság (németül: Freiburger Verkehrs AG) öt villamosvonala és 21 autóbuszjárata hálózza be. Az első villamost 1901-ben helyezték üzembe. Kifejezetten a város részére készítette a Düwag vagongyár a Düwag GT8 Typ Freiburg típusú villamosokat, amelyek e sorok írásakor (2008 januárjában) még működnek.
A 3,6 km hosszú Schauinslandbahn kabinos libegőt is a Freiburgi Közlekedési Részvénytársaság üzemelteti.
Légi forgalom 1907 óta létezik a freiburgi repülőtér, ahol maximum 10 tonnás géppel szabad leszállni. A város nyugati részén terül el az új vásárterület közelében. A légi forgalom nagyobb részét azonban a közeli Bázel–Mulhouse–Freiburg-EuroAirport repülőtér nevű elzászi repülőtéren keresztül bonyolítják. ide hétköznap naponta 15, hétvégén naponta 10 autóbuszjárat közlekedik 55 perces menetidővel. Hasonló távolságra van, de nehezebben érhető el a strasbourgi repülőtér. Közvetlen vonatjáratok közlekednek a 150 kilométerre fekvő zürichi és a közelítőleg 270 kilométerre fekvő frankfurti repülőterekre.
Politika
Kultúra és szabadidő bélyeg|Stadttheater (Városi Színház) Színház A városban számos színház működik, így színházi városnak mondható.
A Stadttheater Freiburg színházi, zenei és balett előadásoknak ad otthont. Három színpada van: Grosses Haus (nagy ház) Schauspielhaus (színjátszóház) Kammerbühne (kamaraszínpad) Különleges alkalmakra rendelkezésre áll még a „Werkraum“ (munkaszoba) és a „Winterer-Foyer“ (téli szalon). A PVC (physical virus collective) tánccsoport Freiburgban és Heidelbergben lép fel rendszeresen.
További kisebb színházak a következők: Wallgraben-Theater Freiburg – eleinte egyetemi pinceszínház volt, főleg a Loriot előadásairól lett híres. Ma a Rathaus (városháza) pincéjében játszanak. A volt Marienbad fürdő uszodájában játszik a Freiburgi Gyermek és Ifjúsági Színház. Az Alemannische Bühne a helyi (alemannisch) tájszólásban ad elő darabokat. Főleg kabarészínpad a „Vorderhaus Freiburg – Kultur in der Fabrik“. Galli-Theater Freiburg KIEW – Kammerspiele im E-Werk Freiburg Theater am Martinstor Freiburg Hans-Dürr Színház
Freiburgban dübörög az improvizatív színház. Mintegy 10 amatőr és profi csoport működik, akik különböző helyeken lépnek fel.
Működnek még vállalkozások is, akik színpadias (színházszerű) idegenvezetéseket tartanak gyakran profi színészekkel: Historix-Tours, Freiburg Kultour, Timewalking.
Fesztiválok Sok fesztivált rendeznek meg évente a városban: Diavortrag-Festival Mundologia – egy téli színházsport fesztivál. Zelt-Musik-Festival – nyári fesztivál 1983 óta. A széles zenei spektrum a klasszikustól a világzenéig terjed. Kétévente májusban néprajzi filmfesztivált rendeznek Freiburgi Filmfórum néven. Zene bélyeg|Konzerthaus A zenei élet is intenzívnek mondható, ami a számos, néhány nemzetközi hírű zenekar és kórus létezésében is megmutatkozik. A zenei életnek lendületet ad az 1946 óta működő zenei főiskola valamint a freiburgi jazz- és rockiskola is. A Südwestrundfunk rádiónál üzemel 1969 óta az Experimentalstudio für akustische Kunst e. V. Zenekarok SWR Sinfonieorchester Baden-Baden und Freiburg szimfonikus zenekar székhelye 1996 óta a freiburgi ' Konzerthaus. Freiburger Barockorchester (FBO) barokk zenekart Gottfried von der Goltz vezényli. A Balthasar-Neumann-Ensemble – vezényel Thomas Hengelbrock. A Philharmonisches Orchester a városi színpad házi zenekara. Az Akademisches Orchester Freiburg e. V. 1963-ban alapult akadémiai zenekar. Studenten-Sinfonie-Orchester der KHG Freiburg A Consortium Classicum főleg 18. század végi és 19. századi zenére specializálódik. Dieter Klöcker klarinétos alapította 1966-ban. A Holst-Sinfonietta e. V. kamarazenekart és annak ifjúsági zenekarát Klaus Simon vezényli. Az ensemble aventure egy kamaratársulat, ami főleg 20. századi és kortárs zenével foglalkozik. Az ensemble recherche az egyik legnevesebb modern zenét interpretáló formáció. A Baden-Württembergische Ensemble-Akademie Freiburg e.V. hivatásos zenészeknek, valamint hangszeres zenét és éneket tanuló diákoknak nyújt képzési és továbbképzési lehetőségeket. Ezt az intézményt a Freiburger Barockorchester és az ensemble recherche közösen tartja fenn. ORSO – rock-szimfonikus zenekar
Kórusok Anton-Webern-Chor Freiburg Balthasar-Neumann-Chor Camerata Vocale Freiburg Deutsch-Französischer Chor (német-francia kórus) Freiburger Bachchor Freiburger Domchor Freiburger Domkapelle (kamarakórus) Freiburger Domsingknaben Freiburg Gospel Choir Freiburger Kammerchor Freiburger Kantatenchor Freiburger Oratorienchor Freiburger Vokalensemble Heinrich-Schütz-Kantorei Freiburg Jazzchor Freiburg John Sheppard Ensemble Kantorei der Christuskirche Madrigalchor der KHG QueerFlöten e. V. – Freiburg homoszexuális kórusa Romanischer Chor Russischer Chor der Universität – az egyetem orosz kórusa 1930 óta Studentenkantorei Freiburg Voice Event – a freiburgi általános és középiskolák válogatott kórusa
Jazz Dieter Ilg Európa egyik vezető jazzbasszistája. Cécile Verny Quartet – Bernd Heitzler (basszus), Andreas Erchinger (zongora), Torsten Krill (dob), Cécile Verny (ének) tok tok tok – egy Soul-Formáció (Tokunbo Akinro és Morten Klein) Emellett számos zenei egylet, fúvószenekar, amatőrkórus és együttes foglalkozik zenével a legkülönbözőbb stílusirányzatokban, de azok többnyire csak lokális jelentőséggel bírnak.
Film és mozi Freiburg mozibarátnak mondható, mert a lakosok számához viszonyítva Freiburgban járnak a legtöbben moziba egész Németországban. A CinemaxX-ban és a Harmonie-ban többnyire hollywoodi (mainstream) filmeket vetítenek. Emellett Friedrichsbau/Apollo mozikban és a Kandelhofban üzemel egy helyi vállalkozó öt moziterme, melyeket Programmkino néven emlegetnek. Ezeket a mozikat többször kitüntették az igényes programjaikért. Ez az első olyan németországi mozicég, amely elnyerte az „Europa Cinemas Award“ legjobb programösszeállításért járó díját. Ugyanez a vállalkozás nyaranta szabadtéri filmvetítést is rendez.
A nem-kommerciális Kommunális Mozi is többször kitüntetésben részesült a programjáért. A Kommunális Mozi rendezi meg kétévente a Freiburgi Filmfórumot, amely a néprajzi filmekre koncentrál. Ez a környék egyik legjelentősebb filmfesztiválja.
Az 1957-ben alapított akadémiai filmklub Németország egyik legrégebbi egyetemi filmklubja. Az egyetemi félévek alatt hetente többször (néha négyszer is) vetítenek az Egyetemen egyik nagy előadóteremben 35 mm-es vetítővel.
Múzeumok