Az apacs név több kulturálisan kapcsolódó csoportnak az együttes neve az Amerikai Egyesült Államokban. Ezek a népek egy déli atabaszkán (apacs) nyelvet beszélnek. A mai apacs elnevezés nem foglalja magába a navahókat. Mindazonáltal a navahó és a többi apacs csoportok kultúrájukon és nyelvükön keresztül kapcsolatban állnak és apacsoknak tartják magukat. Az apacs népek élőhelye azelőtt felölelte Kelet-Arizonát, Északnyugat-Mexikót, Új-Mexikót, Texas egyes részeit és a Nagy Síkságot.
Jellemzésük Sosem volt teljes egység az apacs törzsek között. Hét különböző nyelvet beszéltek. Az apacs törzsek jelenlegi felosztása tartalmazza a navahót, nyugati apacsokat, csirikavát, meszkalerókat, jikarillákat, lipanokat, és síkvidéki apacsokat (azelőtt kajova-apacs). Az apacs törzsek most főként Oklahomában és Texasban élnek és rezervátumaik vannak Arizonában és Új-Mexikóban. Sok navahó lakik egy 65 000 km² területű rezervátumban az Egyesült Államok „Four Corners” régiójában. Néhány apacs városokba (mint például New York) költözött.
Az apacs törzsek történelmileg nagyon erőteljesek voltak, századokon keresztül a spanyolokkal és mexikóiakkal állandó harcban álltak. Az első apacs rajtaütések Sonorán úgy tudjuk, hogy a késői 17. század folyamán zajlottak. Az amerikai hadsereg a különféle csatározások során úgy tapasztalta, hogy vad harcosok és ügyes hadvezérek. A hadviselés az apacs népek és az Euro-Amerikaiak között olyan sztereotípiákhoz vezetett, amelyeket gyakran torzítanak el félreértések.
Az apacsok eredete 250px|thumb|right Az apacsok őshazája Kanada északnyugati részében volt, és valamikor az 1300-1400-as évek fordulóján, a spanyolok érkezése előtt jelentek meg a délnyugaton. Birtokukba vették a pueblo falvak körüli vidéket, és szent zarándokhelyeik megteremtésével jogot formáltak ezekre a területekre.
Az apacs név eredete Nevük a zunyi „apachu” szóból ered, ami ellenséget jelent. Az apacsok viszont nyelvjárásuktól függően többféleképpen nevezték magukat: tinneh, tinde, inde vagy nide és mindegyik jelentése „a nép”.
Lásd még Az apacsok történelme Hikaría-apacs háború
Irodalom Basso, Keith H. (1969). Western Apache witchcraft. Anthroplogical papers of the University of Arizona (No. 15). Tucson: University of Arizona Press,
Brugge, David M. (1983). Navajo prehistory and history to 1850. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 489–501). Washington, D.C.: Smithsonian Institution. Cordell, Linda S. Ancient Pueblo Peoples. St. Remy Press and Smithsonian Institution, 1994. . Etulain, Richard W. New Mexican Lives: A Biographical History. University of New Mexico Center for the American West, University of New Mexico Press, 2002. Foster, Morris W; & McCollough, Martha. (2001). Plains Apache. In R. J. DeMallie (Ed.), Handbook of North American Indians: Plains (Vol. 13, pp. 926–939). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
Gunnerson, James H. (1979). Southern Athapaskan archeology. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 9, pp. 162–169). Washington, D.C.: Smithsonian Institution. Haley, James L. Apaches: A History and Culture Portrait. University of Oklahoma Press, 1997. . Hammond, George P., & Rey, Agapito (Eds.). (1940). Narratives of the Coronado Expedition 1540-1542. Albuquerque: University of New Mexico Press. Henderson, Richard. (1994). Replicating dog travois travel on the northern plains. Plains Anthropologist, 39, 145-59. Hodge, F. W. (Ed.). (1907). Handbook of American Indians. Washington. Hoijer, Harry. (1938). The southern Athapaskan languages. American Anthropologist, 40 (1), 75-87. Hoijer, Harry. (1971). The position of the Apachean languages in the Athapaskan stock. In K. H. Basso & M. E. Opler (Eds.), Apachean culture history and ethnology (pp. 3–6). Anthropological papers of the University of Arizona (No. 21). Tucson: University of Arizona Press. Huld, Martin E. (1983). Athapaskan bears. International Journal of American Linguistics, 49 (2), 186-195. Krauss, Michael E. (1973). Na-Dene. In T. A. Sebeok (Ed.), Linguistics in North America (pp. 903–978). Current trends in linguistics (Vol. 10). The Hague: Mouton. (Reprinted 1976). Landar, Herbert J. (1960). The loss of Athapaskan words for fish in the Southwest. International Journal of American Linguistics, 26 (1), 75-77. Newman, Stanley. (1958). Zuni dictionary. Bloomington: Indiana University. Newman, Stanley. (1965). Zuni grammar. Albuquerque: University of New Mexico Press. Opler, Morris E. (1936a). A summary of Jicarilla Apache culture. American Anthropologist, 38 (2), 202-223. Opler, Morris E. (1936b). The kinship systems of the Southern Athapaskan-speaking tribes. American Anthropologist, 38 (4), 620-633. Opler, Morris E. (1941). An Apache life-way: The economic, social, and religious institutions of the Chiricahua Indians. Chicago: The University of Chicago Press. Opler, Morris E. (1975). Problems in Apachean cultural history, with special reference to the Lipan Apache. Anthropological Quarterly, 48 (3), 182-192. Opler, Morris E. (1983a). The Apachean culture pattern and its origins. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 368–392). Washington, D.C.: Smithsonian Institution. Opler, Morris E. (1983b). Chiricahua Apache. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 401–418). Washington, D.C.: Smithsonian Institution. Opler, Morris E. (1983c). Mescalero Apache. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 419–439). Washington, D.C.: Smithsonian Institution. Opler, Morris E. (2001). Lipan Apache. In R. J. DeMallie (Ed.), Handbook of North American Indians: Plains (Vol. 13, pp. 941–952). Washington, D.C.: Smithsonian Institution. Plog, Stephen. (1997). Ancient peoples of the American Southwest. London: Thames and London, LTD. . Reuse, Willem J., de. (1983). The Apachean culture pattern and its origins: Synonymy. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 385–392). Washington, D.C.: Smithsonian Institution. Schroeder, Albert H. (1963). Navajo and Apache relationships west of the Rio Grande. El Palacio, 70 (3), 5-23. Schroeder, Albert H. (1974a). A study of the Apache Indian: Parts 1-3. American Indian ethnology: Indians of the Southwest. New York: Garland. Schroeder, Albert H. (1974b). A study of the Apache Indian: Parts 4-5. American Indian ethnology: Indians of the Southwest. New York: Garland. Schroeder, Albert H. (1974c). The Jicarilla Apache. American Indian ethnology: Indians of the Southwest. New York: Garland. Sweeney, Edwin R. (1998). Mangas Coloradas: Chief of the Chiricahua Apaches. University of Oklahoma Press. Terrell, John Upton. (1972). Apache chronicle. World Publishing. . Tiller, Veronica E. (1983). Jicarilla Apache. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 440–461). Washington, D.C.: Smithsonian Institution. Witherspoon, Gary. (1983). Navajo social organization. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 524–535). Washington, D.C.: Smithsonian Institution. Források
További információk
Fort Sill Apache Tribal Chairman Jeff Houser's Website Kiowa Comanche Apache Indian Territory Project American Indian Language Development Institute (has children's video of Cactus Boy story in Western Apache) Tonto Apache Tribe (Arizona Intertribal Council) Yavapai-Apache Nation (Arizona Intertribal Council) Story of the Yavapai-Apache Exodus Day White Mountain Apache Tribe (Arizona Intertribal Council) San Carlos Apache Tribe (Arizona Intertribal Council) Official Yavapai-Apache Nation website Post-Contact Social Organization of Three Apache Tribes
Apache Indians Defended Homelands in Southwest Sonora: Four centuries of indigenous resistance Apache Language Sample Bibliography from Kevin Reeve Indians of Arizona (from History of Arizona) The Apache (from History of Arizona) Apache myths & texts Grenville Goodwin's preface to Myths and Tales of the White Mountain Apache Online Etymology Dictionary Inde (Apache) Literature