Szlováni Beöthy Zsigmond (Komárom, 1819. február 17. – Komárom, 1896. január 19.)Beöthy Zsigmond gyászjelentése. OSZK – Pannon Digitális Egyesített Archívum) bíró, jogtudós, költő, író.
Családja Beöthy Gáspár komáromi gabonakereskedő, Komárom vármegye táblabírája és nemes Kováts Katalin (Kováts Ferenc Veszprém vármegyei főmérnök, dégi uradalmi jószágigazgató és Felső-eőri Eőry Julianna leánya) fia, Beöthy László és Beöthy Károly bátyja, Beöthy Zsolt irodalomtörténész apja.
Életpályája
Középiskoláit szülőhelyén és Pozsonyban, a jogot a pesti egyetemen végezte. Első költeménye a Regélőben jelent meg (1834). A jurátuséveket az 1839-40. évi országgyűlésen, Pozsonyban töltötte, majd visszatért Komáromba, ahol 1841-ben ügyvédi vizsgát tett. 1845-től szolgabíró volt. 1846-ban a dunántúli evangélikus egyházkerület világi főjegyzőjévé, majd az országos közalapítványi bizottság elnökévé választották. 1848–49-ben a közoktatási minisztériumban volt fogalmazó, majd titkár. Az 1850-es években Komáromban ügyvédként működött. 1861-ben ugyanonnan országgyűlési képviselővé választották. 1862-ben Pestre költözött és a birói pályára lépett mint a pesti váltótörvényszék ülnöke. 1864-től királyi táblai, majd 1870-től kúriai bíró lett, végül 1883 és 1888 között táblai tanácselnök.
Munkássága Nyugalomba vonulása után, 1888-ban a főrendiház tagja lett. 1834-től haláláig sok verse, elbeszélése, politikai cikke jelent meg a különböző lapokban. Írt elbeszéléseket gyermekek számára (Koszorú, Pozsony, 1837). Jogi szakíróként is jelentős volt. Zeneszerzéssel is foglalkozott. Nyomtatásban megjelent „Pesti Hangok Magyar” és „Nemzeti Színházi Magyar” című zeneműve.Zenei lexikon (1965) I. kötet 228. old.
1896. január 19-én este 10 órakor, agyvérzésben, betegség nélkül, hirtelen hunyt el 77 éves korában.Nekrológja. Vasárnapi Ujság, 1896. január 26. 4. szám, 57–58. o. Sírja a komáromi református temetőben található, apjának, Beöthy Gáspárnak a sírja mellett, egy dór jellegű, kettétört oszlop díszíti.Trugly Sándor: Séta a komáromi református temetőben. Honismeret, 1981. 5. szám, 39–42. A sír képe: 42.o.
Jogtudományi művei Beöthy Zsigmond digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban Elemi magyar közjog című munkája (Pest, 1846) egyike volt az első magyar nyelvű jogtudományi műveknek Az evang. házasságügyi új törvények gyakorlati magyarázata (ugyanott, 1853) A magyarországi protestáns egyházra vonatkozó összes országos törvények, tört., közjogi és gyakorlati jegyzetekkel (Budapest, 1876) Elemi magyar közjog; Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Bp., 2008 (A magyar jogtudomány klasszikusai)
Főbb irodalmi művei bélyegkép|jobbra|300px|Részlet Kóbor Istók c. művének előszavából Koszorú. Elbeszélések gyűjteménye gyermekek számára; Bucsánszky, Pozsony, 1837 Beöthy Zsigmond színművei, 1-2.; Beimel-Bucsánszky, Pest–Pozsony, 1839–1840 Összes költeményei (Pest, 1851) Beszélyei (Pest, 1855, két kötetben) Csáb (dráma 4 szakaszban, 1839) Jurista és kis leány (vígjáték egy felvonásban, 1839) Kóbor Istók (énekes bohózat, 1840) Követválasztás (vígjáték három felvonásban, Pápa, 1844) Beöthy Zsigmond újabb költeményei (Budapest, 1880) Válogatott írások, 1839–1849; sajtó alá rend. Boldog-Bernád István, Mészáros Gábor; Kalligram, Bp., 2019
Díjai, elismerései a Vaskorona-rend lovagkeresztje (1871) a Lipót-rend kiskeresztje (1884, 50 éves írói jubileuma alkalmából) valóságos belső titkos tanácsos (1882) a főrendiház tagja (1888)
Jegyzetek
Források Beöthy Zsigmond életrajza. Országgyűlési Könyvtár – Magyar Jogi Portál. Életrajza az 1892-1896-os országgyűlés almanachjában Magyar életrajzi lexikon
Alkotói adatlapja Moly.hu
Kategória:Komáromiak Kategória:Magyar költők, írók Kategória:Magyar jogászok Kategória:Országgyűlési képviselők (1861) Kategória:1819-ben született személyek Kategória:1896-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar szolgabírók