Madrid (latinul: Matritum vagy Madritum) Spanyolország fővárosa, legnagyobb városa és az azonos nevű tartomány székhelye. A Madridi főegyházmegye érseki székvárosa Területe 607 km². Lakosainak száma megközelítőleg 3,3 millió, elővárosokkal együtt pedig körülbelül 6,3 millió fő. Berlin után az Európai Unió második legnagyobb városa.Citymayors.com – Europe's largest cities Területének több mint 50%-át utcák, terek és parkok alkotják. A város a Manzanares folyó mentén fekszik, és mind az ország, mind a Madridi Autonóm Közösség központjában (amely magában foglalja Madridot, agglomerációját és a környező városokat és falvakat) helyezkedik el. Madridban található a kormány és a spanyol király székhelye, emellett az ország politikai, gazdasági és kulturális központja is egyben. A jelenlegi polgármester a Néppártból származó José Luis Martínez-Almeida.
A madridi agglomeráció rendelkezik a harmadik legmagasabb GDP-vel az Európai Unióban. A város befolyása megmutatkozik a politikában, az oktatásban, a médiában, a divatban, a tudományban, a kultúrában és a művészetben is. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy Madrid a világ egyik legfontosabb és legnépszerűbb városa. Gazdasági teljesítménye, magas életszínvonala és széles piaca miatt Madrid Dél-Európa és az Ibériai-félsziget legnagyobb pénzügyi központja. A város számos nagy spanyol cég székhelye, mint például a Telefónica, az Iberia Airlines vagy a Repsol. A 2014-es Monocle-rangsor szerint Madrid a tizenhetedik legélhetőbb város a világon.
Madrid számos szervezet felső vezetésének ad otthont: az Egyesült Nemzetek Turisztikai Világszervezete (UNWTO), az Ibero-Amerikai Államok Szervezete (OEI), a Közérdekű Felügyeleti Tanács (PIOB) és az Ibero-Amerikai Főtitkárság (SEGIB). A város a nemzetközi spanyol nyelvi szabályozó hatóságok: a Spanyol Királyi Akadémia (RAE) és az Instituto Cervantes központja is.
Bár Madrid modern infrastruktúrával rendelkezik, számos történelmi negyede és utcája még mindig megőrizte eredeti megjelenését és sajátos hangulatát. Madrid vezető látnivalói közé tartozik a Királyi Palota (Palacio Real), a Királyi Színház, a Buen Retiro Park, a Nemzeti Könyvtár épülete, számos galéria és múzeum, mint például a Museo del Prado, a Museo Reina Sofía és a Museo Thyssen-Bornemisza. A Plaza de Cibeles palotája és szökőkútja a város szimbóluma.
Madrid ad otthont két világhírű futballklubnak, a Real Madridnak és az Atlético Madridnak. A város mottója spanyolul: "Fui sobre agua edificada, mis muros de fuego son." – magyarul: "Vízre épültem, a falaim tűzből vannak."
Fekvése Az Ibériai-félsziget közepén, Új-Kasztília síkságán, a Mezeta fennsíkján, a Meaques patak és a Manzanares folyó, illetve anyafolyója, a Jarama partján, az ország mértani középpontjától néhány km-re található. Tengerszint feletti magassága: 665 m, amivel Európa egyik legmagasabban fekvő városa.
A várostól mintegy 50 km-re északra emelkedik a Sierra de Guadarrama és északnyugatra a Sierra de Gredos, délen a Toledói-hegyek, délkeleten és keleten pedig a La Mancha-fennsík határolja.
Népesség A város népességének változása:
Története A városnév eredete A város elnevezésének legelső dokumentált formája az arab megszállás alatti időkből származó Madzsrít, amelyet óspanyolul Magerit alakban írtak át. Az arab Madzsrít, valamint a modern Madrid név a legvalószínűbbnek tartott elmélet szerint pedig a latin MATRIX, MATRICE(M) (’anyaváros’) középkori újlatin (mozarab) fejleményéből származik. A szó a mai spanyolban is létezik matriz, -ices alakban, főként ’anyaméh’ jelentésben.
A várost Spanyolország egyéb nyelvein is néha egészen sajátosan mondják. Baszkul Madril a neve. Asztúriai nyelven nevezik Madridnak, de korábban használatban volt a Madril, sőt Madrí alak is. Aragóniai nyelven a város neve Madrit, míg a katalán és gallego név megegyezik a hivatalos kasztíliai névvel.
A város története 200px|bélyegkép|balra|II. Fülöp király 200px|bélyegkép|balra|A Banco de España
Az 1862-ben megkezdődött régészeti feltárások szerint 25 000 évvel ezelőtt Madrid környékén állt Európa egyik legnagyobb paleolit települése a Manzanares partján. A folyó jobb partján egy mamut maradványait és megmunkált kőeszközöket találtak. Az 1917-es feltárások során újabb kerámiákat és edényeket találtak az újkőkorszakból. A régészeti leletek alapján megállapítható, hogy a vaskorban épültek az első erődítményszerű települések, amelynek falait faágakból és kövekből készítették. Madrid tulajdonképpeni története a mórokkal kezdődött, amikor 852-től 886-ig II. Abdar-Rahman uralkodása alatt városfalrendszert építettek ki. A város ekkor az arabok északi megfigyelőpontjaként működött. A korabeli Madridban sem a művészetek, sem a kézműipar nem fejlődött, csupán az öntözhető földek miatt támadták. 932 volt az első történelmi dátum, amikor II. Ramiro, León királya seregével leromboltatta a városfalat, majd elfoglalta és kifosztotta Madridot. A lakosok nem építették újjá a várost. 1047-ben az első kasztíliai uralkodó I. Ferdinánd seregei támadták ismét a várost. 1083-ban az arabok már nem tudták tartani a várost, ezért átadták VI. Alfonz kasztíliai királynak. A székhely funkcióját azonban továbbra is – a 16. század közepéig – Toledo töltötte be. Madrid első városi kiváltságait VII. Alfonztól kapta 1152-ben, majd 1202-ben VII. Alfonz unokájától, VIII. Alfonztól igazi városi szabadságlevelet kapott. VIII. Alfonz sok törvényt hozott, amely a várost elindította a felemelkedés felé. A királyok egyre gyakrabban látogattak Madridba, illetve a 13. században új betelepülők érkeztek. IV. Ferdinánd 1309-ben a városban hívta össze a kasztíliai rendi gyűlést, majd fia XI. Alfonz szintén itt tartotta meg 1329-ben és 1335-ben. XI. Alfonz 1346-ban a városnak újabb városi jogokat, illetve városháza alapítására felhatalmazó kiváltságot adományozott, valamint megalapította Madrid első közoktatási intézményét, az Escuela de Gramáticát. 1561 óta Spanyolország központja, mikor II. Fülöp idehelyeztette udvartartását. Véglegesen azonban csak 1606-ban vált fővárossá. 1625-1635 között a gyors léptekkel fejlődő 4 km² területet IV. Fülöp fallal vetette körül, mely vámfunkciókat is szolgált. 1759-1788 között III. Károly idején óriási fejlődésen ment keresztül Madrid. Ekkor jöttek létre a minisztériumok, a Prado, a Csillagvizsgáló, a Nyomda, a Lovarda, a Banco de España őse, kórházak, iskolák, közvilágítás, rendőrség, lottó született. A jezsuiták kiűzésének ideje. 1804-ben nagy földrengés rázta meg a fővárost. A 19. században lebontották a falakat, egykori nyomvonaluk körútrendszernek adott helyet (északon: boulevar, keleten: paseo, délen: ronda). A város a körutakon kívül is gyors terjeszkedésnek indult, ez az Ensanche időszaka, a múlt század közepének 250 ezres lakossága félmillióra gyarapodott. 1936-1939 között a polgárháború megakasztotta a fejlődést, 1939 márciusában adták át Francónak Madridot. Az 1960-as években bevándorlók tömege érkezett, hatalmas építkezések kezdődtek a város peremén. 1992-ben az Európa kulturális fővárosa címet viselte, a művészetek fővárosának is hívják, ma majdnem 5 milliós nagyváros. 2004. március 11-én volt a madridi terrormerénylet.
Közigazgatása 263px|bélyegkép|jobbra|Madrid kerületei Madrid közigazgatásilag 21 kerületre (distrito) osztható, a kerületek pedig több negyedből (barrio) állnak. Kerületei, illetve azon belül negyedei a következők:
Centro: Palacio, Embajadores, Cortes, Justicia, Universidad, Sol. Arganzuela: Paseo Imperial, Acacias, Chopera, Legazpi, Delicias, Palos de Moguer, Atocha. Retiro: Pacífico, Adelfas, Estrella, Ibiza, Jerónimos, Niño Jesús. Salamanca: Recoletos, Goya, Fuente del Berro, Guindalera, Lista, Castellana. Chamartín: El Viso, Prosperidad, Ciudad Jardín, Hispanoamérica, Nueva España, Pza. Castilla. Tetuán: Bellas Vistas, Cuatro Caminos, Castillejos, Almenara, Valdeacederas, Berruguete. Chamberí: Gaztambide, Arapiles, Trafalgar, Almagro, Vallehermoso, Ríos Rosas. Fuencarral-El Pardo: El Pardo, Fuentelarreina, Peñagrande, Barrio del Pilar, La Paz, Valverde, Mirasierra, El Goloso. Moncloa-Aravaca: Casa de Campo, Argüelles, Ciudad Universitaria, Valdezarza, Valdemarín, El Plantío, Aravaca. Latina: Los Cármenes, Puerta del Ángel, Lucero, Aluche, Las Águilas, Campamento, Cuatro Vientos. Carabanchel: Comillas, Opañel, San Isidro, Vista Alegre, Puerta Bonita, Buenavista, Abrantes. Usera: Orcasitas, Orcasur, San Fermín, Almendrales, Moscardó, Zofio, Pradolongo. Puente de Vallecas: Entrevías, San Diego, Palomeras Bajas, Palomeras Sureste, Portazgo, Numancia. Moratalaz: Pavones, Horcajo, Marroquina, Media Legua, Fontarrón, Vinateros. Ciudad Lineal: Ventas, Pueblo Nuevo, Quintana, La Concepción, San Pascual, San Juan Bautista, Colina, Atalaya, Costillares. Hortaleza: Palomas, Valdefuentes, Canillas, Pinar del Rey, Apóstol Santiago, Piovera. Villaverde: San Andrés, San Cristóbal de los Ángeles, Butarque, Los Rosales, Los Ángeles. Villa de Vallecas: Casco Histórico de Vallecas, Santa Eugenia. Vicálvaro: Casco Histórico de Vicálvaro, Ambroz. San Blas: Simancas, Hellín, Amposta, Arcos, Rosas, Rejas, Canillejas, Salvador. Barajas: Alameda de Osuna, Aeropuerto, Casco Histórico de Barajas, Timón, Corralejos.
Éghajlata Az éghajlat Madridban kontinentális mediterrán, amit nagyban befolyásolnak a városi körülmények. Az átlagos hőmérséklet 12 °C. A város a szárazföld belsejében egy fennsíkra épült, emiatt a telek viszonylag hidegek, nem ritkák a fagyok és alkalmanként havazik is. A nyár forró, augusztusban átlagosan 24 °C van.
Gazdasága
263px|bélyegkép|jobbra|A város egy képe A főváros aszályra hajló területen fekszik, 4 hónapon keresztül nem kap csapadékot, ezért létfontosságú kapcsolatok fűzik az északra húzódó hegyvidékekhez. Már a középkor óta a szomszédos hegyekből vezetett föld alatti csatornák látták el vízzel, majd a múlt század közepétől nyitott csatornán érkezett ide a Lozoya folyó vize. A város mai napi vízigényének kielégítésére valamennyi közeli folyón duzzasztótavakat létesítettek. Villamos energiájának ellátására a Duero és Tajo folyókon Aldeadávilánál és Alcantaránál épített vízerőművekből, illetve Ponferrada hőerőművéből és Zorita atomerőművéből vezetik ide az áramot.
Madrid a tengerparttól távol fekszik és számottevő nyersanyaglelőhely sincs a közelében, mégis kb. 6600 üzemben folyik itt az ipari termelés 80%-a.
A városban egyetlen összefüggő ipari övezet alakult ki, amely a város két déli pályaudvaráról (Atocha, Imperial) kiinduló vasútvonalak által átszőtt területen található.
Iparának 66%-a nehézipar, kiemelkedő az elektronika és a gépgyártás. Második legfontosabb ágazata a könnyűipar, amely a cipő- és a ruházati iparnak köszönhető, de fontos élelmiszeripara is. Említésre méltó Madridban a filmgyártás.
Közlekedés 263px|bélyegkép|jobbra|A Madrid Atocha pályaudvar homlokzata Madrid Spanyolország legnagyobb közlekedési csomópontja.
Vasút Cercanías Madrid Rendkívül kiemelkedő vasúti hálózattal rendelkezik: északon a Chamartín és az Estación del Norte (Északi pályaudvar), délen Madrid Atocha pályaudvar, amely összeköttetésben áll a Chamartínnal. Az AVE nagysebességű vonatok egyik fontos csomópontja hisz Barcelonába, Málagába és Sevillába 2,5 óra , Valenciába 1,5 óra alatt ér le.
Metró Madridi metró
Repülőtér Metróval rövid idő alatt elérhető nemzetközi repülőtér található a várostól 10 km-re (Barajas), amely Európa első 10 legforgalmasabb légiközlekedési csomópontjaihoz tartozik.
Média A városban számos médiatársaság székháza üzemel: Spanyolország közszolgálati médiája, az RTVE, magán médiatársaságok mint Atresmedia, Mediaset España Comunicación és a Movistar+. A Netflix egyik fontos produkciós központja is Madridban székel.
Az RTVE, közszolgálati médiának az összes televíziós csatornájának, rádióállomásának a város északnyugati részén fekvő Pozuelo de Alarcónban van a székháza és gyártóbázisa.