A magyar médiarendszeren belül a harmadik típusú, vagy más néven a szabad rádiók egy speciális fajtájaként tartják számon a kisközösségi rádiókat. Az elnevezés olyan típusú rádiót jelent, mely egy adott közösséghez szól és vételkörzetét tekintve is erősen korlátozott (kis távolságban fogható). Míg a szabad vagy „free rádió” elnevezés a médium politikai és gazdasági függetlenségre utal, a harmadik típussal a hagyományos duális, „kereskedelmi/közszolgálati” rendszertől való különállást jelzik.

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) meghatározása szerint a kisközösségi rádiózás célja, hogy lehetővé tegye olyan rádiók működtetését a kistelepüléseken és kisebb közösségekben, amelyekben nem lehetséges egy helyi rádió gazdaságos működtetése, de a helyi közösség igényelné egy neki szóló rádióadó létét, valamint, hogy lehetőséget nyújtson azon intézményeknek, amelyek a rádiózással egy speciális hallgatói kör igényeit elégítenék ki.

Magyarországon mintegy 70 kisközösségi rádió üzemelt, napjainkban 14 állomás rendelkezik engedéllyel.

Jellemzői A kisközösségi rádiók az 1996. évi I. törvény alapján közműsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelt státuszúak lehetnek. Nem célja a helyi rádiózással összemérhető nagyságú ellátottság biztosítása, így vételkörzete átlagos rádiókészülékkel, jó minőségű sztereó vétel esetén legfeljebb 1 km-es sugarú körre terjedhet ki az adóállomástól számítva. A kisközösségi rádiók kicsi vagy regionális vételkörzetben sugároznak, jórészt önkéntes munkatársak dolgoznak a helyi hallgatóságnak, és mindezt nem nyereségérdekelt alapon. A működéshez szükséges anyagi feltételeket jórészt pályázati forrásokból szerzik.

A kisközösségi rádiók alapítói és működtetői – a médium sajátosságaiból adódóan – szorosan kapcsolódnak a civil társadalomhoz. Az ilyen társadalmi csoportok, kisebbségek, lakóhelyi közösségek önmagukat civil szervezetként, civil szervezeten keresztül próbálják képviselni, és egyben biztosítani maguk számára a kommunikációs lehetőségét. A rádiók túlnyomó többsége alapítványhoz, egyesülethez köthető.

A társasági forma, amelyben a rádió működik:

Közalapítvány, egyesület 55% Alapítvány 14% Magánszemély 27% Betéti társaság 5%

A közösségi, kisközösségi rádiók sikere illetve sikertelensége szorosan összefügg a magyarországi civil szféra helyzetével, nemcsak funkcióik, de problémáik is – alulfinanszírozottság, partíció hiánya – jellemzően a hazai civil társadalom gondjai egyben.

A potenciális hallgatóság száma:

0-500 10% 500-2500 35% 2500-10.000 25% 10.000-25.000 10% 25.000-50.000 15% 50.000- 5%

Az anyagi források folyamatos biztosítása általában a legnagyobb kihívás elé állítja a kisközösségi rádiókat. Így jellemző módon rendkívüli találékonysággal igyekeznek megragadni azokat a lehetőségeket, amelyek valamilyen bevételt jelenthetnek.

A Műsorszolgáltatási Alap által kiírt pályázat a műsorszórás korszerűsítése céljából nagy segítséget nyújt a pályázni képes kisközösségi rádióknak. A lehetőséggel nem élő, forráshiányos közösségek továbbra is adományokból szerzik be a műszaki berendezéseket.

A viszonylag alacsony költségigényű rádiózásnál a legnagyobb problémát az adók teljesítménye jelenti, ami a földrajzi viszonyoktól függően, eltérő mértékben befolyásolja a vételkörzet nagyságát. Egyes szélsőséges esetekben ez nem éri el a néhány száz métert. Előfordul, hogy a besugárzási tervek ellenére a nagyobb teljesítményű külföldi adók zárják el a kijelölt frekvenciát. A vétel rossz minősége rendkívüli mértékben csökkenti a hallgatottságot.

Kisközösségi rádiók listája

A lentebb olvasható lista a műsorszolgáltatói engedéllyel rendelkező rádiókat tartalmazza, ezek közül nem mind kezdte meg még sugárzását, de van olyan is közte, aki már nem sugároz:

Áporka: Kis-Duna Rádió Aszaló: Hernád Völgye Rádió Balkány: Alfa Rádió Berettyóújfalu: Berettyó Night, Berettyó Rádió Budapest: Cool FM, Csillaghang Rádió, Első Pesti Egyetemi Rádió (EPER), Fúzió Rádió, Kontakt Rádió Celldömölk: Rádió Cell Csobánka: Csobán Rádió Debrecen: Méliusz Rádió, Szóla Rádió Debrecen: Sub Rádió Dunaharaszti: Haraszti Hangja Rádió Edelény: Diák Rádió Edelény Erdőkertes: Zöld Rádió Etyek: Kolumbusz Rádió Füzesabony: Rádió Füzes Győr: István Király Rádió Hajdúböszörmény: Abakusz Rádió Halásztelek: ZsebRádió Hódmezővásárhely: Rádió X Kazincbarcika: Diák Rádió Kazincbarcika Kerepes: Kerepes Rádió Kiskunfélegyháza: Rádió Smile Kistarcsa: Rádió Kistarcsa Kunszentmiklós: Puszta Rádió Makó: Rádió ICE Mártély: Szóbeszéd Rádió Mezőtúr: Pont Rádió Miskolc: Diósgyőr Rádió, Origó Rádió Miskolc, Rádió Avas, Rádió Eper Nyíregyháza: Campus Rádió, Mustár Rádió Ózd: Diák Rádió Ózd Őriszentpéter: Triangulum Rádió Pécs: Origó Rádió Pécs, Periszkóp Rádió, Remete Rádió Piliscsaba: Zöld Hullám Rádió Rákóczifalva: Rákóczi Hírmondó Sárospatak: Karzat Rádió Sellye: Domb Rádió Szarvas: Rádió Szarvas Százhalombatta: Rádió Egy 100 (szolgáltatását jelenleg szünetelteti) Szeged: Rádió Mi, Tisza Rádió Szentendre: Rádió Szentendre Székesfehérvár: FeZen Rádió, Rádió Sansz, Táska Rádió Szerencs: Diák Rádió Szerencs Szombathely: Berzsenyi Rádió Taksony: Taks Rádió Téglás: 4-SSSS Rádió Tótkomlós: Rádió Weekend Veresegyház: Tavirózsa Rádió Zalaegerszeg: Rádió Stúdió Zámoly: Vértes Rádió

Jegyzetek

Források Kisközösségi rádiók adatbázisa Az Országos Rádió és Televízió Testület pályázati felhívása Nyertessé nyilvánított kisközösségi rádiók listája az ORTT honlapján

Külső hivatkozások Legalább ennyit a kisközösségi rádiózásról – A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete és a Közösségi Kapcsolat Alapítvány munkafüzete Kisközösségi rádiósok kézikönyve – Tartalomjegyzék (Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete, 2004) Kisközösségi rádiósok kézikönyve – Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete, 2004 Kisközösségi rádiózás Magyarországon – In: Civil Szemle, 2007/3-4. 123-144. o. Tájékoztató – A kisközösségi rádiók létesítésével kapcsolatos eljárásról A közösségi rádiózásról; szerk. Mátyus Alíz, ford. Herboly Edit, Hámori Zita; Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 1992 (Parola füzetek) Szabadon. A szabad, közösségi rádiózás lehetőségei Magyarországon; szerk. Péterfi Ferenc, Thuróczy Gergely; Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete, Budapest, 1999 Cs. Kádár Péter: Közösségi rádiózás; Magyar Rádió Részvénytársaság Oktatási Osztálya, Bp., 2004 Csabai Gábor et al. 2010 Kisközösségi rádiózás a hazai gyakorlatban 2010. Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete A hangtalanok hangja avagy Legalább ennyit a közösségi rádiózásról. Munkafüzet; szerk. Pogány György; Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete–Civil Rádiózásért Alapítvány, Budapest, 2010 (Civil Rádió füzetek) Gosztonyi Gergely: Kisközösségi rádiók Magyarországon; Civil Rádiózásért Alapítvány, Budapest, 2008 (Civil Rádió füzetek) Péterfi Anna–Péterfi Ferenc: Hogy rátaláljunk a helyi közösségek hangjára... A kisközösségi rádiók esélyeiről; AKTI, Budapest, 2009 (AKTI füzetek) Velics Gabriella: A közösségi rádiózásról, 1993–2008. A közösségi rádiózás szerepe és funkciói a helyi kommunikációs rendszerben (1993–2008), Vas megyei esetleírásokon keresztül; Fakultás, Budapest, 2021 (Dh könyvek)

Kategória:Rádió Kategória:Civil szféra Kategória:Műsorszórás