Sarah Bernhardt, eredeti neve: Bernard Rosine (Párizs, 1844. október 24. – Párizs, 1923. március 26.) francia színművésznő.
Pályakép Kikeresztelkedett zsidó családban született, zárdában nevelkedett.Sarah Bernhardt-ot azzal vádolták, hogy neve zsidónak hangzik, mire ezt mondta: „A nagy zsidó faj lánya vagyok, és kissé a műveletlen nyelvezetem erőszakos vándorlásaink eredménye.”... Önmagát, a vándorló faj tagját világszerte üdvözlés és elismerés tárgyává változtatta. 1858-ban a párizsi konzervatórium növendéke lett. Pályáját 1867-ben kezdte a Gymnase Színházban, de már öt évvel előbb a Comédie-Française-ben tragikai ösztöndíj nyerteseként bemutatkozott. A Gymnase után az Odéon tagja lett. Első nagy diadalát Victor Hugo Ruy Blas című drámájában aratta. A francia-porosz háborúban csatatéri betegápolónő volt.
1872-ben a Comédie-Française tagja, hamarosan a társulat élén álló tragika. Erős színpadi pátosz, a részletek mesteri realisztikus ábrázolása, az érzésekre való hatás teljes kiaknázása jellemezte játékát. 1879-ben kezdte meg vándorlását a világ színházaiban. Először Londonba ment, majd saját társulatával bejárta csaknem az egész világot.
Budapesten többször is megfordult; nevét említi a Bűn és bűnhődés című Dosztojevszkij regény is. Párizsba visszatérvén megvette a Porte-Saint Martin-színházat, s nemcsak játszott benne, hanem fiával, B. Maurice-szal együtt igazgatta. 1900-ban megvette a Théâtre des Nations-t a benne adta elő Sardou Toscáját és Cleopátráját. Leghíresebb szerepei a Phaedra, Andromaque, Medea, a Hernaniban Donna Sol, a Kaméliás hölgyben Margit, Jeanne d'Arc. Férfiszerepeket is játszott (Hamlet, Reichstadti herceg). Színműíróként, szobrászként és festőként is kísérletezett. Megpróbálkozott a némafilmmel is.
Barátság fűzte korának csaknem valamennyi írójához, költőjéhez, Wilde-hoz, Sardou-hoz, Rostand-hoz. Színdarabjainak plakátjait 1895-től Alfons Muchával rajzoltatta. Sikereit gyakran bukás követte, többször szerzett és bukott vagyonokat. Lábát egy fertőzés miatt 1915-ben amputálták.
Elszegényedve halt meg. 1960-ban csillagot kapott a Hollywood Walk of Fame-en.
Idézet
Filmjei Hamlet párbaja (Le duel d'Hamlet) (1900) Tosca (1908) A kaméliás hölgy (La dame aux camélias) (1912) Erzsébet királynő (Les amours de la reine Élisabeth) (1912) Adrienne Lecouvreur (1913) Jeanne Doré (1915) Francia anyák (Mères françaises) (1917) A látnok (La voyante) (1924)
Jegyzetek
Források Tolnai világlexikona, 1913, Bp., A Magyar Kereskedelmi Közlöny Hirlap és Könyvkiadó-Vállalat kiadása, 3. kötet Henry Gidel: Sarah Bernhardt ; ford. Szántó Judit; Európa, Bp., 2008 Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 110. old.
További információk
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0214.pdf C. W. Gortner: Az első színésznő. Sarah Bernhardt életének regénye; ford. Megyeri Luca; Tericum, Bp., 2020
Kategória:1844-ben született személyek Kategória:1923-ban elhunyt személyek Kategória:Francia színésznők Kategória:Párizsiak Kategória:A Père-Lachaise-ben eltemetett személyek