Szlováni Beöthy László (Budapest, 1873. április 13. – Budapest, Erzsébetváros, 1931. május 7.)Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 814/1931. folyószáma alatt. színigazgató, újságíró.
Családja
Beöthy Zsigmond költő unokája, Beöthy Zsolt irodalomtörténész és Rákosi Szidi színésznő fia. ifjabb Beöthy Zsigmond színész bátyja. Első felesége Soldos Sárika, Blaha Lujza leányaBudapest, 9. kerületi házassági anyakönyv, 112/1897. (január 23.) szám. Az utólagos bejegyzés szerint 1900. február 17-én a „házasság felbontatott.” Familysearch.org. (ebből a házasságból született Zoltán fia, akit a szülők válása után nagyanyja, Rákosi Szidi nevelt fel). Második feleségével, Szvirák (Szwierák) Gizella Magdolnával 1900. augusztus 14-én kötött házasságot a 8. kerületben,Budapest, 8. kerületi házassági anyakönyv 803/1900. szám. Familysearch.org s tőle született 1903. január 3-án a Szidónia néven anyakönyvezett, később Beöthy Lídia néven rádióbemondóvá, színésznővé vált leánya.Budapest, 8. kerületi születési anyakönyv 45/1903. folyószám. Familysearch.org
Életpályája
1891-ben újságíróként kezdte pályáját nagybátyja, Rákosi Jenő lapjánál, a Budapesti Hírlapnál. 1898-ban az operettszínházként működő Magyar Színház igazgatója lett. 1900-tól 1902-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt. Elsőként ő adta elő Gárdonyi Géza és Bródy Sándor színműveit. 1903-ban megalapította a Király Színházat. Itt mutatta be Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát, amely 689 előadást ért meg. 1907-től újra átvette a Magyar Színház, majd 1916-ban a Népopera igazgatását is. Amikor Kohner Adolf báró 1918-ban megalapította az első magyar színházi trösztöt, az UNIO Színházi és Színházüzemi Rt.-t, az Rt. elnöke Beöthy László lett. Az UNIO a Király Színházon és a Magyar Színházon kívül magában foglalta az Andrássy úti Színházat, a Belvárosi Színházat és a Blaha Lujza Színházat is. 1924-ben az Uniónak főrészvényese és vezérigazgatója lett, ám az inflációs időkben a túlméretezett vállalkozás hamarosan tönkrement. Beöthy lemondott, majd 1925 tavaszán a tröszt csődbe ment és felbomlott. Ezután, 1926 és 1928 között a Belvárosi Színházat igazgatta. Számos lapban jelentek meg versei, cikkei, novellái. Halálát agyvérzés okozta. bélyegkép|200px|Ötvenéves jubileumán, 1923-ban az ő darabját mutatta be a Magyar Színház Főbb művei
Két lány, egy legény (regény, Bp., 1895) A három Kázmér (bemutatta a Népszínház, 1896) Aranylakodalom (Rákosi Viktorral, bemutatta Magyar Színház, 1898) Kovácsné (bemutatta a Vígszínház, 1903) Béni bácsi (bemutatta a Vígszínház, 1903)
Jegyzetek
bélyegkép|balra|180px|Beöthy László (színigazgató) sírja Budapesten. Farkasréti temető: 33/1-1-29 Források
További információk Színészkönyvtár Kellér Andor Bal négyes páholy című életrajzszerű regénye
Kategória:Színigazgatók Kategória:A Budapesti Hírlap (1881–1938) vezetői, újságírói Kategória:Magyar drámaírók Kategória:1873-ban született személyek Kategória:1931-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek