A Courtenay-ház befolyásos nemesi család volt a középkori Franciaországban. A család eredetileg Courtenay kastélyából származott, innen kapta nevét a dinasztia.
Története A család alapítója a 10. században élt Athon, Courtenay első ura, aki feltehetően a sensi grófok és Pharamond leszármazottja. Athon kihasználta a Burgundi Hercegségben dúló örökösödési háborút, amely Ottó-Vilmos burgund herceg és II. Róbert francia király között dúlt és megszerezte magának a Courtnenay kastély körüli földeket.
A 12. századtól a család két ágra oszlott, akik közül az egyik továbbra is Courtenay kastélyát uralta, de 1150-ben Renaud de Courtenay halálával kihalt. A kastélyt Peter, VI. Lajos francia király fia örökölte, aki korábban feleségül vette Erzsébetet és megalapították a Capeting-házat. A családnak ez az ága, szintén házasság révén, megszerezte Namur grófságát és a Konstantinápolyi Latin Császárságot. Az ág utolsó férfi tagja, II. Balduin az utolsó latin császár volt, 1273-ban Itáliában halt meg. Unokája, Catherine de Courtenay 1300-ban Valois Károlyhoz, III. Fülöp francia király fiához és ezzel a francia koronára szálltak a Courtenay-család birtokai.
A család másik, fiatalabbik ágának tagjai részt vettek az egymást követő keresztes hadjáratokban és végül megszerezték Edessa grófságát (a keresztes lovagok által a Szentföldön alapított egyik állam). Ez az ág az 1200-as években halt ki.
A 12. század közepén a család néhány tagja a normannok uralta Angliában telepedett le, elnyerték a Okehampton bárói címet. Majd 1293-ban Hugh de Courtenay Devon 1. grófja lett. A család mai feje Devon grófja.
Egyéb címek IV. Lajos révén a Courtenay-család bizonyos mértékben rokonságban állt a francia királyokkal. A 17. században az addigra elszegényedett Courtenay-család tagja a vérrokonság miatt hercegi címet (princes du sang) követeltek maguknak, amit korábban csak a szűk királyi család tagjainak tartottak fenn. A cím meglehetősen nagy presztízzsel járt, hiszen birtokosai részt vehettek a királyi tanács ülésein és a párizsi nemzetgyűlésben is.
Azonban a Courtenay-ok követeléseit sorban három király, IV. Henrik, XIII. Lajos és XIV. Lajos is elutasította. A Bourbon-uralkodók a francia királyi családot csak IX. Lajos közvetlen leszármazottaira terjesztették ki és ezzel kizárták a Capeting-házhoz kötődő Courtenay-okat a családból.
A család legifjabb ágának utolsó férfi tagja 1733-ban halt meg (öngyilkosságot követett el) és az utolsó élő családtag, Hélène de Courtenay 1768. június 29-én halt meg. Hélène férje Louis-Bénigne de Bauffremont (1684-1755), Bauffremont márkija volt, leszármazottaik a mai napig a Bauffremont-Courtenay címet viselik (ld. például Jacques de Bauffremont-Courtenay )
Családfa
Athon (Hutton) I. Joscelin, feleségei 1. Hilegarde de Gatinais (III. Anjou Geoffrey lánya, 2. Elizabeth de Montlhéry - I. Guy de Montlhéry lánya) Hodierna, férje II. Godfrey, Joigny grófja Miles Courtenay, felesége Neversi Ermengarde Vilmos († 1146 után) Joscelin Renaud († 1189/90), felesége Helene de Donjon Robert of Okehampton, felesége Mary de Redvers, William de Redvers lánya János († 3. Mai 1274) Hugó († 28. Februar 1292) Hugó († 23. Dezember 1340), Devon 9. grófja (Devon grófja) Erzsébet, férje Peter de Courtenay, VI. Lajos francia király fia (a Capeting-ág megalapítása) I. Joscelin edesszai gróf, feleségei 1. Beatrice (I. Konstantin örmény uralkodó lánya), 2. Maria de Salerno (Roger de Salerno nővére) Joscelin Joscelin, felesége Alice de Milly Beatrice(† 1245 után), 2. férje Otho de Hennebourg Ágnes († 1200 után), férje William de La Mandelie Ágnes, férjei 1. Reginald de Marash, 2. Amalrik jeruzsálemi király, 3. Ibelin Hugó, 4. Reginald de Sidon Isabella de Courtenay, férje II. Torosz kilikiai örmény úr Geoffrey Chapalu (⚔ 1137)
Források Généalogie des rois de France
Irodalom Detlev Schwennicke: Europäische Stammtafeln. Band III.4, Tafel 639/630. Darryl Lundy: The Peerage (thepeerage.com)
Fordítás
Kategória:Francia nemesi családok Kategória:Belgium történelme Kategória:Keresztes háborúk