Krasznasándorfalu falu Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése Szatmár megye déli részén, Krasznabéltektől keletre fekvő település.
Története Krasznasándorfalu nevét az oklevelek már 1410-ben ben említik, nevét már ekkor mai alakjában írták.
A falut Bélteki Drágfi Sándor telepítette 1387-ben, s nevét is róla kapta a település.
1555-ig a Drágfiaké volt a település, azon túl az Erdődi uradalom-al a szatmári várhoz, a szatmári uradalomhoz tartozott, egészen 1641-ig.
1641-ben Prépostvári Bálint kapta meg Krasznasándor birtokát.
A szatmári béke után a település gróf Károlyi Sándoré lett a birtok.
1760 körül a Károlyiak svábokat telepítettek a faluba, akik a leégett Szakasz településről jöttek, s önálló egyházat is alapítottak, s 1783-ban még templomot is építettek.
A falu határában levő egykori helynév: Sándruczen äker (kissándorfalusi föld) a régi falu helyét jelöli.
Borovszky az 1900-as évek elején az alábbi adatokat jegyezte föl a településről: "Kisközség 94 házzal, 521 lakossal, akik közül 44 magyar, 452 német, 25 oláh és 441 római katolikus, 42 görögkatolikus, 36 izr. Határa 2099 kat. hold.
Nevezetességek Római katolikus templom
Források
Jegyzetek
Krasznasandorfalu Kategória:Szatmár vármegye települései