Mád község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Fekvése A Tokaji borvidék központi részén terül el, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 44 kilométerre keletre.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Erdőbénye, északkelet felől Bodrogkisfalud, kelet felől Bodrogkeresztúr, dél felől Mezőzombor, délnyugat felől Szerencs, északnyugat felől pedig Rátka és Tállya.
A térség fontosabb települései közül Mezőzombor és Rátka 5-5, Tállya 7 kilométerre fekszik; a legközelebbi város a 10 kilométerre lévő Szerencs.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 39-es főút, ezen érhető el Tokaj térsége és Encs felől is.
A hazai vasútvonalak közül a települést a érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Mád vasútállomás a belterület délnyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 39-es főútból kiágazó 37 308-as számú mellékút biztosítja.
Története A terület az őskor óta lakott, bronzkori edénymaradványait a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Az i. sz. 400. év környékéről már szőlőtermesztésre utaló leletek is előkerültek.
A település a 13. században már létezett. Már a legrégebbi oklevelekben is mezővárosként említik. A 15. században a tokaji várhoz tartozott, majd a regéci várhoz. 1541-ben a tállyai uradalom részeként említik.
1567-ben a törökök felégették a falut, de ismét felépült, a 16. század végére Zemplén vármegye hetedik legnépesebb települése lett. 1627-ben már vásártartási joga is volt. 1637-ben a törökök újra felégették. Védekezésül a falusiak megerősítették a templomot.
1645-ben pestisjárvány pusztított a faluban, 1694-ben pedig sáskajárás sújtotta a mádiakat. Ezt 1695-ben egy jégeső követte. A sok csapás után a település újra fejlődésnek indult. II. Rákóczi Ferenc és nővére, Rákóczi Julianna 1700-ban megvásárolta a települést. Maga a fejedelem is gyakran járt Mádon, különösen szüret idején. Mád ekkor már híres bortermelő helynek számított, még Thököly Imre is hazaengedte katonáit szüretre.
1739-ben újabb pestisjárvány sújtotta a falut. A Napóleon elleni háborúk idején a tokaj-hegyaljai hadak Mádnál gyülekeztek. A század végére a település elszegényedett, főként az adók és a rossz időjárás miatt.
1795-ben építették a barokk stílusú mádi zsinagógát. Európában a mádi zsinagógán kívül hasonló stílusú csak egy van. Az átépítése során a barokk és copf építészeti stílus keveredése jött létre, ettől vált egyedivé és Magyarország egyik legszebb zsinagógájává. A zsinagóga mellett épült rabbiház teljes felújítása 2006-ban kezdődött el.
19. század első felében ismét járványok pusztítottak.
Az 1848-49-es szabadságharc során sok mádi vesztette életét, köztük a tizenöt éves Koroknay Dániel, a szabadságharc gyermek-hőse. Nevét ma a mádi általános iskola viseli.
1904-ben bevezették az áramot a településre. 1909-ben érte el a vasút a települést. 2004-ben fejeződött be a zsinagóga teljes restaurálása. Europa Nostra-díjat kapott. 2005 félmilliárdos kárral járó árvíz
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kubus János (független) 1994–1998: Kubus János (független) 1998–2002: Ifj. Kubus János (Zempléni Településszövetség) 2002–2006: Galambosi Imre (független) 2006–2010: Galambosi Imre (független) 2010–2014: Tatárka József (független) 2014–2019: Tatárka József (független) 2019–2024: Tatárka József (független) 2024– : Dubóczki Dorina (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61%, református 18,4%, görögkatolikus 2,8%, felekezeten kívüli 1,6% (16% nem válaszolt).Mád Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek, szerbnek és horvátnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,3% volt római katolikus, 19% református, 2,7% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,1% izraelita, 3,5% felekezeten kívüli (28,2% nem válaszolt).Mád Helységnévtár
Látnivalók A tokaji borvidék részeként világörökségi helyszín. Malonyay-ház Máriássy-ház: Mád leggazdagabb földbirtokos családjának 18.századi földszintes lakóháza Rákóczi-Aspremont kastély Hegyalja Takarékpénztár épülete Europa Nostra-díjas műemlék zsinagóga Római katolikus templom Református templom Kápolna Borospincék Csodarabbik Útja Kiállítás Hello Wood- iMádlak Kilátó
Képgaléria
Híres mádiak
Palugyay Imre jogtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Lőwy Sándor munkásmozgalmár, a KMP KB-jának tagja.
Jegyzetek
További információk Mád honlapja
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Zemplén vármegye települései Kategória:Tokaji borvidék