Megyaszó község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.

Fekvése A Hernád mellett fekszik, a folyó bal parti oldalán.

A szomszédos települések: észak felől Szentistvánbaksa (4 kilométerre), északkelet felől Monok (13 kilométerre), délkelet felől Legyesbénye (8 kilométerre), dél felől Újharangod (Gesztely különálló településrésze), nyugat felől pedig Alsódobsza (4 kilométerre). A fentieken túl közigazgatási határa egy-egy rövid szakaszon érintkezik még délkeleten Bekecs és Taktaszada, délnyugaton pedig Újcsanálos területével is, ezen települések azonban távol fekszenek tőle és nincs is velük közvetlen közúti kapcsolata. A legközelebbi város a 12 kilométerre fekvő Szerencs.

Megközelítése A település központja csak közúton közelíthető meg, Gesztely és Szerencs felől a 3702-es, Gesztely-Újharangod felől a 3722-es, Hernádkércs-Szentistvánbaksa felől pedig a 3727-es úton.

Újvilágtanya nevű, különálló külterületi településrésze a 3722-es út mentén fekszik, csak arról érhető el. Ez utóbbi út felől közelíthető meg a falu horgásztava is, melyet a Harangod-patak duzzasztásával hoztak létre.

Határszélét délen érinti még a 3605-ös és a 3723-as út is.

Közösségi közlekedéssel a település Miskolc és Szerencs irányából is jól megközelíthető, a Volánbusz 3730-as járatával.

Története A terület már az őskorban is lakott volt. Innen származó leleteket még a British Museumban is őriznek. I. István idejében temploma is állt.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 81%-a magyar, 19%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 11,2% cigánynak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,6%, református 48,3%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 4,2% (13,1% nem válaszolt).Megyaszó Helységnévtár

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 10,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1% románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,9% volt római katolikus, 35,2% református, 1,7% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 16,2% felekezeten kívüli (28,8% nem válaszolt).Megyaszó Helységnévtár

A második világháború előtt Megyaszón élt a kistérség második legnépesebb falusi zsidó közössége (Mád után): 1910-ben a közösség 123 főt számlált. 1941-ben a közösségnek már csak 76 tagja volt. 1944 április 15-én a helyi zsinagógában gyűjtötték össze Megyaszó zsidó lakosait, onnan a pedig a sátoraljaújhelyi gettón keresztül deportálták őket. A náci és nyilas népirtást mindössze 9 fő élte túl. Az egykori izraelita közösség életéről és kiirtásáról a faluban ma semmi sem tanúskodik: emlékhelyet nem emelt neki a község, az egykori Nagy u. 2 szám alatt álló jellegzetes falusi zsinagógáját lerombolták, temetőjének köveit széthordták, a maradékot benőtte a gaz.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Gecső Gyula (független) 1994–1998: Gecső Gyula (független) 1998–2002: Csáki Barnabás (független) 2002–2006: Csáki Barnabás (független) 2006–2010: Csáki Barnabás (független) 2010–2014: Csáki Barnabás (független) 2014–2019: Hajdú Istvánné (független) 2019–2024: Hajdú Istvánné (független) 2024– : Király Péter (független)

Látnivalók református templom (gótikus, 13–14. század) római katolikus templom tájház parasztházak horgásztó (megyaszói víztározó) pincefalu megyaszó felirat

Híres szülöttei Mészáros Lőrinc (1466–1514) a Dózsa György-féle parasztfelkelés egyik vezetője Tóth Soma (1830–1886) színész itt született. Borszéky Frigyes (1880–1955) festőművész, keramikus. Orosz István (1949–2026) színész, forgatókönyvíró, rendező.

Jegyzetek

További információk Megyaszó honlapja

Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Zemplén vármegye települései